júl.
17
2013

Növekedés

Minden jel abba az irányba mutat, hogy hamarosan visszatér a növekedés a világba, annak is leginkább a fejlettnek mondott részébe. Az USA-ban az elmúlt 2-3 évben az extrém monetáris stimulus bõven ellensúlyozta a lassú fiskális megszorítást, és nagy meglepetésre lassan elfogadható mértékûre csökken a hiány, ami azzal jár, hogy nem kell további költségvetési megszorításokat alkalmazni, miközben a nagyon megengedõ monetáris kondíciók erõsen stimulatívak, tehát egészen erõs növekedés is lehet 2014-ben. Európában is lezajlott a kiigazítás nagy része, legalábbis összeurópai szinten, s habár itt még van néhány ország, amelyeknek akad tennivalója, ám nem lesz a 2010-13 közöttihez hasonló lassító hatása a költségvetések kiigazításának. Japánban pedig bevetették az "atomfegyvert", a fiskális-monetáris ultrakombót, tehát ott is lehet szép növekedés. Összességében tehát a fejlett gazdaságok talpraállása folytatódhat, sõt a vártnál sokkal erõteljesebb lehet!

Nem lennék meglepõdve, ha USA-ban már 2014-ben megindulnának a kamatemelések, míg Európa várhatóan lemaradva követi majd õket 2015-16-ban valamikor. Ez a dollár erõsödésével kellene, hogy járjon, s valószínûleg azzal is fog, ám láthatóan nagyon extrémen túlpozicionáltak a befektetõk, sok a dollár-long, így a mozgás nehezen megy, s valószínûleg nem az euró és a font ellen, hanem sokkal inkább a feltörekvõ devizákkal és a jennel szemben fog lezajlani.

 A részvénypiacok közül a lehetõ legjobb helyzetben továbbra is Japán van, ahol mind a monetáris feltételek, mind a növekedés támogatja a tõzsdét, az USA egyelõre erõs, de a kamatemelésekkel két tûz közé kerülhet, bár a jó növekedés valószínûleg erõsebb, mint a várható kamatemelés. Európa tõzsdéi szintén profitálhatnak.

Magyarországot illetõen a valóság remélhetõen lassan kezd összeérni a permabull gazdasági vezetés elõrejelzéseivel, s ha 2011-ben és 2012-ben nem is jött be, de 2013 tényleg az elrugaszkodás éve lehet a hosszú recesszió után (végülis még egy rossz óra is jól mutatja az idõt napjában kétszer). Ezt támogathatja az egyre alacsonyabb kamatszint, amit a megszólaló jegybankárok (Gerhardt, Matolcsy, Balog) egyhangú elõrejelzései alapján tovább akarnak vágni, méghozzá érezhetõen nem kicsit, hanem nagyon. Valószínûleg bõven 4% alá, de a lengyel kamatszintet látva még a 3% sem kizárt. Ez valószínûleg azért a forint gyengélkedésével fog járni, amit feltehetõen nem is bánnak, mert a rezsicsökkentés, és néhány egyszeri tényezõ miatt túl alacsony az infláció a költségvetésnek, s nem nagy baj, ha kicsit gyengébb a forint, s ez kicsit magasabb inflációt generál. Nagy kilengések híján valószínûleg a 300-315-ös sáv sem zavarná az MNB-t, pláne, hogy úgyis van egy csomó "felesleges" devizatartalék, tehát akár interveniálhatnak is ha kellemetlenné válik a helyzet. 

Ez a környezet idehaza valószínûleg továbbra is elõtérben tartja a devizás kötvényeket. A lakosság pedig menekülni fog a bankbetétekbõl bármibe, amiben több hozamot remél: befektetési alapok, közvetlen állampapírvásárlás, s elõbb-utóbb megtalálják az ingatlanpiacot is…

http://www.zsiday.hu/blog/n%C3%B6veked%C3%A9s