feb.
22
2012

Nyomtató

Tart a QE-rally, sõt tovább terjedt a részvényekrõl egy másik eszközosztályra: az árukra is, lásd arany, olaj. Az ok egyszerû: a gazdasági nehézségek és várható lassú növekedés/recessziós veszélyek okán a nagy jegybankok tovább folytatják a pénznyomtatást. Ennek jegyében az ECB hatalmas mennyiségben adott és fog még pénzt adni 3 évre a bankoknak, a BoJ explicit inflációs célt fogalmazott meg, a Fed pedig megígérte, hogy legalább 2014-ig nulla közelében tartja a rövid kamatszintet. Mivel a hitelválság folytatódik, és a világgazdaság fejlett része (legalábbis a magánszektor) 2008 óta rálépett a hitelkerülés, hitelvisszafizetés (deleveraging) útjára, ezért a növekedési potenciál kicsi és inflációs veszély nincs, tehát a jegybankok nullkamatpolitikája (ZIRP) és pénzszaporítása tartós lehet.

A gazdasági aktorok, piaci szereplõk természetesen levonták a megfelelõ következtetéseket: mivel a gazdasági-pénzügyi összeomlás veszélyét (remélhetõen) elhárította az EU/EMU/ECB, ezért elõ kell jönni a fedezékbõl és el kell gondolkodni arról, hogy a következõ években hogyan keresünk pénzt. Nem könnyû a válasz. Állampapírokban láthatóan nem, a zérus közeli rövid és alig pár százalékos hosszú hozamok jó esetben ellensúlyozzák az inflációt, de másra nem jók. A részvények és áruk (mint reáleszközök) lehetnek valamiféle értékõrzõk és láthatóan emiatt történik folyamatos vásárlásuk. A részvények áremelkedése már januárban megindult, az olaj és arany eddig visszafogottabb volt, az elmúlt napokban azonban jobban megindultak.

A jelenlegi tõkepiaci folyamatok nagyban hasonlítanak a 2010 õszi helyzetre: a gazdasági problémákat a jegybank(ok) próbálják ellensúlyozni az olcsó pénz politikájával, ez pedig az eszközárak inflációjával jár…

Másik kérdéskör: EU támogatások részleges felfüggesztése.

Mindenkinek igaza van.

A kormánynak igaza van abban, hogy némi szerencsével és farigcsálással teljesíthetõ lesz a következõ években a 3% alatti költségvetési hiány.

Az EU-nak meg igaza van, mert mi már lassan egy évtizede csak ígérgetünk de sosem teljesítjük (a 2011es "siker"nyilván nem ér, hiszen csak a nyugdíjeinstand miatt, ami gigantikus egyszeri tétel, sikerült teljesíteni) a hiánycélt. És természetesen példát is kell statuálni, másként nem fog menni a nagy EU-s terv, csak ha mindenki mindent betart, ez pedig együtt jár azzal, hogy lesznek büntetések.

Az EU konzervatív becsléseket készített, ami szerint elcsúszhatunk. Lehet, hogy igazuk lesz, lehet, hogy nem. Egy biztos: miután évente több milliárd eurót tolnak be Magyarországra NETTÓ módon, ezért lehetnek cserébe elvárásaik. Mi pedig lehetünk olyan szuverének, hogy ezt nem teljesítjük, de akkor ne csodálkozzunk, ha az orrunkra koppintanak. Az EU elvárásai nem irreálisak és valószínûleg a még óvatosabb tervezés nem fog ártani a magyar gazdaságpolitikának. A megfeleléssel tehát nem kockáztatunk semmit, sõt inkább nyerünk – az ellenkezéssel pedig nagyon is sokat. Értelme nincs sok. Az EU az erõ nyelvén fog velünk politizálni  mert csak abból értünk.

http://www.zsiday.hu/blog/nyomtat%C3%B3