UBS
jún.
19
2015

Nyugat-Európa jó, Kína rossz piac

Kiran Ganesh, aki a svájci óriási befektetési bank, a UBS vezető portfólió-stratégája pozitív végkifejletet sejt Görögország kapcsán. Az Alapblognak adott interjújában hangot ad annak a meggyőződésének, hogy június 30-a előtt átfogó megállapodás jön létre az IMF és Görögország között, de ha mégsem, akkor sem kell valamiféle fertőzésveszélytől tartani, mert az EKB keményen beavatkozna a törékenyebb nyugati országok, így Olaszország, Spanyolország államkötvényeinek a védelmében. Ha mégis pánik törne ki a piacokon, akkor a UBS stratégái 10 százalékos gyors esésre számítanak a vezető tőzsdéken.
A svájci óriásbank tanácsadói befektetésre ajánlják most is a nyugat-európai részvényeket, mert a nyugati gazdaságok –szerintük – komolyan beindultak: jól megy a fogyasztás, csökken a munkanélküliség. Kínában viszont még nagy problémát fog okozni a részvény- és ingatlanlufi, ezért onnan helyesebb távol tartani magunkat.
Kinar Ganesh az amerikai dollár további erősödését jósolja az euróval és a jennel szemben: szerinte az év végéig egy euró már csak 1,05 dollárt fog érni.  

Zentai Péter: Hogyan készül és hogyan készíti fel az ügyfeleit a UBS a görög dráma végkifejletére?
Kiran Ganesh: Mi azt mondjuk, hogy az IMF–EU–Görögország megállapodásnak messze nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy Görögország kiválik az euróövezetből. Ha fogadnom kellene, arra tennék, hogy június 30-a előtt tető alá hozzák a megállapodást.
Ám nem teljesen kizárt az sem, hogy az események kifutnak a görög kormány és a külföldi hitelezők ellenőrzése alól, akár vad és visszafordíthatatlan tempóra gyorsulhat fel a tőkekimenekítés Görögországból. Ez esetben az események diktálják a Grexitet (a görögök eurózónából való kilépésének valószínűsége).
Az aggódó ügyfeleinknek háromféle forgatókönyvet ajánlunk.
Az első a legnagyobb esélyes: Görögország bent marad az övezetben. Azoknak, akik ezt hitelesnek tartják, azt mondjuk és eszerint is cselekszünk: most jó árakon lehet és szerintünk érdemes is beszállni az euróövezet országainak részvénypiacaira. A mostanit jó bevásárlási lehetőségnek tartjuk.
Kettes számú valószínűséggel bír, hogy Görögország kiszáll ugyan az övezetből, de a dolgokat az EKB „helyükre teszi”, mégpedig azzal, hogy értésre adja: „mindenáron megvédjük az eurót”. Ebből a piac arra következtet, hogy – és ez nagy valószínűséggel praktikusan be is következne a görög kilépést követően – a Központi Bank agresszíven hozzálát a spanyol és az olasz kötvényhozamok letöréséhez, más szóval keményen bevásárol belőlük. Ezzel elejét veszi a találgatásoknak, félelmeknek, hogy Görögország példáját követik majd az olaszok és a spanyolok is.
A harmadik a legcsekélyebb eséllyel bíró forgatókönyv: a görögök kilépnek, az EKB ezt szinte ölbe tett kézzel nézi végig, vagyis Draghi (EKB elnök) nem tesz egyértelmű nyilatkozatokat arról, hogy mindent megtesznek: vagyis az euró megvédéséért bármilyen árat készek megfizetni.

Egy ilyen esetben mi történne a piacokon?
Egészen rövid időn belül átlagosan 10 százalékkal esnének a részvényárfolyamok, az olasz, spanyol, portugál papírok 3-4 százalékos hozamemelkedést produkálnának. Pánikreakciók alakulnának ki, de ez nem tartana sokáig. Mi mind a második, mind a harmadik „helyezett” szcenárió esetében is inkább bevásárolnánk európai részvényekből, mint megszabadulnánk tőlük.

Miért?
Minden elemzésünk, ismeretünk arról szól, hogy Európa talpra áll, egyre észrevehetőbb mértékben beindul a növekedés. Ennek kézzelfogható jelei a nyugati országok lakóinak körében tapasztalható fogyasztás-élénkülésben mérhető le, ragyogóan megy a kereskedelemnek Európában! Ezen túlmenően minden övezetbeli országban és általában Nyugaton mindenütt csökken a munkanélküliség.
A dolgok pozitív alakulását befolyásolta az EKB kötvényvásárlási és az általános, a kereskedelmi bankokat segítő programja, mindaz, amit QE néven ismerünk. Lassan minden akadály elhárul az elől, hogy a kereskedelmi bankok felfuttassák a gazdaság minden szektora számára a hitelezést.

Mivel magyarázza, hogy mégis csökkenőben van az érdeklődés az európai részvények iránt? Az utóbbi hetek a kisebb-nagyobb részvénypiaci esések jegyében teltek…
A görögök körüli bizonytalanság a fő ok, de aggodalmat vált ki a befektetők körében a németországi és a többi vezető ország állampapírjainak piacán hirtelen bekövetkezett hozamemelkedés is. Sokan, nem megalapozatlanul, attól tartanak, hogy rengeteget veszthetnek a birtokukban lévő (állam)kötvényportfóliókon, ezt kompenzálandó hasznot realizálnak a részvényeken, ez utóbbiakat eladják. A jelenlegi helyzetet azonban inkább pozitívnak, mint negatívnak ítéljük – piaci szemszögből.

Mi abban a pozitív, hogy az európai és az amerikai államkötvények piaca felbolydult?
A hozamemelkedés mögött pozitív gazdasági várakozások húzódnak meg. A befektetők hisznek a kiskereskedelem, a fogyasztás élénkülését és a jövedelmek, fizetések emelkedését jelző számoknak. Azokból arra következtetnek, hogy megszűnik a deflációs veszély és hogy az árak felfelé indulnak el.

Egyelőre csak a részvénypiacokon és az ingatlanok terén látni igazi áremelkedést…
A fogyasztói árak valóban nem indultak be és szerintünk ez még sokáig váratni fog magára. Viszont egy csomó befektetési eszköznél inflációs spirál beindulásának vagyunk a tanúi. Ugyanakkor óvjuk az ügyfeleinket attól, hogy bebeszéljék magukba: „buborék fújódik a részvény- illetve az ingatlanpiacon”. Európában itt még nem tartunk – ez a meggyőződésünk. Mi – sokadszorra hangoztatom – tartjuk és növeljük az európai részvénykitettségünket.

Mit vásárolnak?
Banki papírokat, továbbá azokat a cégeket, amelyek korszerűen, innovatívan vesznek részt a kis- és nagykereskedelemhez kapcsolódó fogyasztás élénkítésében.

Kína tőkepiacai sem inflálódtak túlzottan?
Dehogyisnem! Ott igenis beszélhetünk buborékképződésről. Nagyon óvakodunk Kínától a portfólióalakításban, a magunk részéről nem ajánljuk a kínai piacra való belépést ügyfeleinknek. A túlfűtött kínai ingatlanpiacon már – ez intő jel – megkezdődött a lassú és bármikor fergeteges üteművé válni képes árlemorzsolódás…

Gondolja, hogy ez nem gyűrűzik át Európába, Amerikába?
Nagyobb valószínűséggel nem gyűrűzik át. A kínai eszközök „önmozgásosan” váltak túlértékeltté, hallatlanul drágává, mert emberek százmilliói nem tudtak mit kezdeni a megtakarításaikkal. Sokan sokat fognak veszíteni ott. Ebből annyit fog Európa és Amerika megérezni, hogy a kínai százmilliók kevesebb importárut fognak vásárolni, kevesebbet fognak utazni külföldre, kisebb luxust fognak megengedni maguknak. Néhány, a kínai exporttól függő ágazat, köztük bizonyára autógyárak is, kénytelenek lesznek veszteségeket elkönyvelni. A kínai buborék kipukkanása azonban nem válik szükségszerűen globális problémává.
Más kérdés viszont, hogy ha esetleg egy nagy tőzsdei összeomlás következik be Kínában. Ez esetben komolyan le tud lassulni a kínai gazdaság, aminek kétségtelenül hatása lesz a globális tőke- és pénzpiacokra. Ügyfeleinknek a görög probléma mellett a kínait említjük meg mint fő kockázati forrást.

Nem veszélyes az amerikaiakra, európaiakra nézve a tartósan nulla kamatkörnyezet?
Szerintem ezt a kérdést aránylag jól kezelik a nagy jegybankok. A piac kezdi megelőlegezni a kamatemelési ciklus beindítását a jegybankok részéről.

Mikor kezdődik?
Minden értesülésünk azt egyértelműsíti, hogy Amerikában indul el a kamatemelési ciklus szeptembertől. De nem várunk jelentős emeléseket, lassú és kiszámítható ütemben követik majd egymást ezek az emelések.

Mit tudnak mondani ügyfeleiknek a fejlődő piacokról, például Közép-Európáról vagy Magyarországról?
Az ide sorolt országok között mi erősen szelektálunk. India vagy Tajvan, általában Ázsia országai jelentik számunkra befektetési szempontból az igazi fejlődő piacokat. Ezekre fókuszálunk. Közép-Európa némely országa érdekes, de velük szemben semlegesek vagyunk, nem növeljük a közép-európai kitettségünket.

Miért nem?
Mert egyrészt kicsiny piacok, másrészt némelyikükben túl erős a politikai, állami szerepvállalás a gazdaságban. Általában azt a tanulságot vontuk le, és ezt adjuk ügyfeleink értésére, hogy jobb távol maradni az olyan országoktól, amelyekben a vállalatoknak, az egész piacnak erős a politikai beágyazottsága, ahol a kormányok simán megtehetik, hogy beleavatkoznak a piaci folyamatokba, ahol a külföldi befektetők számára nem biztos a politikai környezet.
Ez a helyzet igencsak jellemző Oroszországra, mely piacot más, geopolitikai aggodalmak is visszanyomnak. Oroszországtól inkább távol tartjuk magunkat, mert kiszámíthatatlan és kockázatos.

S mi a helyzet Svájccal? Milyen tanulságokat vontak le abból, hogy a svájci jegybank „elengedte a frank kezét”?
Az a tanulság, hogy százszázalékosan sose higgyünk a jegybanki kommunikációknak! A jegybankárok a jelek szerint előszeretettel mondanak olyasmit, amit a befektetők hallani szeretnének, viszont némelykor éppen az ellenkezőjét csinálják, mint amit üzennek.
Hiába ígérte meg a (svájci) Nemzeti Bank, hogy még hosszú időn át fog tartani a frank euróhoz kötése, mégis egyik napról a másikra elkötözték az eurótól a svájci frankot.
A svájci gazdaság egyébként nem szenved ettől annyira, mint amennyire ezt feltételeztük. Az első negyedév adatai az export visszaeséséről tanúskodnak, ugyanakkor az itteni emberek életszínvonala nem csökkent, a vásárlói kedv sem esett vissza, a fogyasztás élénkül, az árak stabilak.

Mit várnak a többi nagy devizától, azok egymáshoz való viszonyának alakulásától?
A dollár tovább fog erősödni az euróval és a jennel szemben. Azért, mert Amerikában előbb fog beindulni a kamatemelés, mint bárhol másutt. Továbbá azért, mert Európában egyelőre fenn kell tartani a mennyiségi könnyítések periódusát, az EKB pedig további nyugat-európai országok államkötvényeinek bevásárlására kényszerülhet.
Szerintünk az idén az euró a dollárral szemben a jelenlegi 1 dollár 12-es szintről 1,05-re fog gyengülni. Japán viszonylatban 124 jent várunk egy dollárral szemben.

Fotó: Reuters