Odüsszeusz szelleme kísért

Míg a görög lakosság leleményesebb része dinamikus ütemben menekíti ki pénzét a csődben fetrengő görög gazdaságból, addig helyüket átveszik az idióta európai politikai szervezetek. Ahogy húzzák az időt, a görög csőd naponta növekedő számlájának egyre nagyobb részét fogják fizetni az euro zóna állampolgárai. Persze nem önszántukból, saját politikusaik vezetik bele őket ebbe a csapdahelyzetbe a szokásos impotens valósággal nem szembenéző, “szőnyegalásöpréses ” problémakezeléssel és hazugságáradattal.

trojai_falo

Ki ne ismerné a mitológia ravasz görög hősét Odüsszeuszt, aki Achilleusz ős erejével szemben elsősorban leleményességével kerekedik felül  a megoldhatatlannak tűnő problémákon.  Az egyszemű behemót óriás Küklopsz becsapásától kezdve, felesége kérőinek megtévesztéséig, kreatív megoldásainak száma végtelen. Leghíresebb trükkje azonban a trójai eposzból ismert faló. Az óvatlan trójaiak bevontatják a veszélytelennek tűnő építményt és ez a vesztüket okozza. A csapdát megszimatoló Laokoón hiába figyelmeztette társait, azok nem hallgatnak rá, ráadásul kiváló helyzetfelismeréséért az istenek megbüntetik: tengeri kígyók végeznek vele és fiaival.

laokoon1-300x300
  Már ennek a gyönyörű szobornak az ihletéséért megérte
megírni a trójai eposzt, köszi Homérosz!

A görögök ismét egy megoldhatatlannak tűnő problémával találják szembe magukat. Adósságuk szintje elviselhetetlen és visszafizethetetlen. A csőd már csak idő kérdése. A huzavona csupán arról szól, hogy a durván 350 milliárd eurós adósság részleges leírását végül ki milyen arányban fizesse meg. Sokan sokat írtak a problémákról és a szóba jöhető megoldásokról (pld. a portfolio.hu igazán kiváló írása április 24-én, ajánlom mindenkinek), egy fontos szempont azonban szinte mindig kimarad.

A kötvénypiac már beárazott egy jelentős “haircut-ot”, így az adósság-átalakítás már bizonyos szereplők számára a gyakorlatban is megvalósult. A görög kötvényektől tulajdonosaik csak jelentős diszkonttal tudnak megszabadulni. Persze a legtöbb bank és biztosító nem adja el a részvényeit, hanem a piacról tudomást nem véve bekerülési áron őrizgeti portfóliója ékköveit, mígnem eljön az igazság pillanata. (Érdekesség, hogy az európai stressz tesztek nem kívánnak olyan stresszt okozni a bankoknak, hogy azok számszerűsítsék az elkerülhetetlen görög csőd hatásait, egyszerűen figyelmen kívül hagyják a periféria valós problémáit.)

Van azonban egy “faló” a rendszerben, amelynek segítségével mesterségesen magas áron meg lehet szabadulni a görög kötvényektől. Csak kell egy trükk és egy küklopszi tohonya, s máris kész a megoldás.
Vajon ki játssza leleményes Odüsszeusz és ki a “lúzer” szerepét? Nem meglepő módon az utóbbit ismét a bürokrácia alakítja, nyugodtan kijelenthetjük, tökéletes beleéléssel.
Névértéken görög kötvényt már csak a nagyon  hülye vesz. Ezt a szerepet az eurozóna kormányai játsszák az európai mentőcsomag maszkja mögött. A másik főszereplő az Európai Központi Bank (ECB), ez a szervezet ugyanis továbbra is piaci ár felett fogadja el fedezetként a görög államkötvényeket repo ügyletei során. Ebben a konstrukcióban az ECB kölcsönt nyújt a görög bankszektornak görög államkötvények fedezete mellett.
Mi ezzel a gond? Személyes véleményem szerint a görög csőd esetén a görög bankszektornak is vége. Egyrészt nyakig ül a rossz minőségű államkötvényekben, másrészt a pénzügyi összeomlás egyéb eszközeinek nagy részét is problémássá teszi. Márpedig, ha a görög bankszektor kifekszik, nem tudja törleszteni az ECB felé fennálló adósságát, így az ECB-nél ottmaradnak az ócska kötvények. A leírások tehát itt is európai szinten jelentkeznek.

Ha áttekintjük az elmúlt évek folyamatait, észrevehetjük, hogy  egyrészt  a magánszektor folyamatosan a politikusok (és a mögöttük álló lakosság) nyakába zúdítja a problémás kötvényeket, másrészt a leleményes  görögök aránya feltartóztathatatlanul  csökken a végső osztozkodásnál.
Az eurozóna vélhetően már észrevette, hogy csúnyán rászedték, de fél a beismerés politikai következményektől. Milyen reakcióra számíthatnak a kormányok szavazóiktól, akik realizálják, hogy a számla nagy részét a görögök helyett ők fizetik? Így hát húzzák az időt, egyre beljebb és beljebb vontatják a trójai falovat, s közben várják az isteni beavatkozást.
Dráma ez a javából, Homérosz sem tudta volna jobban kitalálni!

Az alábbi grafikon a görög bankszektor jegybank felé fennálló kötelezettségeit ábrázolja. Az ECB repo ügyletei  a görög jegybankon keresztül valósulnak meg, így a számsorozat jól becsüli meg a görög bankszektor speciális finanszírozásának tendenciáját.

bankszektor tartozása

Míg az ECB közvetve egyre nagyobb mértékben finanszírozza a görög adósságot, addig az Odüsszeusz leleményes utódai biztonságosabb helyre utalják a görög bankszektorból megtakarításaikat. Végül is igazuk van. Ki az az idióta, aki 2-3 százalékos betétben tartja a pénzét, miközben az állampapírok 15-20 százalék között kamatoznak? Más kérdés, hogy ez utóbbit  sem veszik meg, hanem menekítik a pénzüket az országból, amíg csak tudják.