Önzőség kora

A vizsgált tíz európai állam polgárai közül a magyarok fordulnak leginkább magukba. 77 százalékuk mondja, hogy hazája foglalkozzon csak a belső ügyeivel, 64 százalékuk nem akarja, hogy az ország segítsen a fejlődő világ országain. A magyarok akarják a legszorosabbra fűzni gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal (67 százalékos támogatottság) és a magyarok tartják az Unión belül a legcsekélyebb jelentőségű veszélynek az orosz politikát (23 százalék) – emel ki néhány hazánk közvéleményét jellemző mutatót Jacob Pouschter, a washingtoni Pew Research Center, globális kutatóintézet vezető munkatársa abból a máris nagy publicitást kapott vizsgálatból, amelynek eredményét a hét elején publikálták. A lényeg, hogy Európa- és Amerika-szerte egyre frusztráltabbak az emberek. E mögött a létbizonytalanság növekedése, a lesüllyedéstől való fokozódó félelem, az életszínvonal nyilvánvaló romlása húzódhat meg.
(A vizsgált országok: Amerikai Egyesült Államok, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország, Olaszország, Spanyolország.)

Zentai Péter: A felmérésükből elképesztő ellentmondásra következtetek: a globális gondolkodással való leszámolás kezdi meghatározni a globális gondolkodást?
Jacob Pouschter: A lényegi, meghatározó tendenciának az látszik, hogy egyre inkább befelé fordulnak mind az európaiak, mind az amerikaiak. A vizsgált 10 európai állam polgárainak nagyjából 56 százaléka, az Egyesült Államokban élőknek 57 százaléka – szinte egyforma az arány – lényegében azt mondja: „mindenki foglalkozzon leginkább saját magával, mintsem mások bajaival, mindenki oldja meg problémáit maga, mégpedig úgy, ahogy tudja”. Ugyanakkor mégis egység mutatkozik Európán belül, mint ahogy az amerikai közvélekedésben is, hogy a legfőbb veszélynek – főként az Iszlám Állam jelképezte – terrorizmust ítélik meg.

Forrás: www.pewglobal.org

Forrás: www.pewglobal.org

Ennek lényegi üzenete az, hogy csökken a népek, nemzetek közötti szolidaritás, erősödik a nemzeti önzés…
Évek óta erősödő tendencia a befelé fordulás. Korábbi megfigyeléseinkhez képest Európában nincs nagy elmozdulás e téren, az Egyesült Államokban viszont 2010 óta 11 százalékkal nőtt az „elszigetelődők” száma.

Ez a 2008-2009-es nagy pénzügyi válság legfőbb társadalmi következménye?
Az okok alapos, tudományos feltárása még várat magára, de sokat mondó az ugyancsak frissen publikált felmérésünk, amely szerint az Egyesült Államokban erőteljesen, Európában pedig folyamatosan növekszik azon huszon- sőt harminc évesek száma, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy külön háztartásban éljenek. Kezd jóval ötven százalék fölé emelkedni a szülőkkel egy háztartásban lakni kénytelen fiatalok aránya a világ legmódosabb, évtizedeken át a legkiegyensúlyozottabban fejlődő országaiban is. A nyugati társadalmakra rányomja bélyegét a gazdasági bizonytalanság érzete, az elszegényedéstől, lesüllyedéstől való félelem.

 A nemzeti önzést illetően számomra mellbevágó megfigyeléseket tettek Magyarországra vonatkozóan.
A vizsgált tíz európai állam polgárai közül a magyarok fordulnak leginkább magukba. 77 százalékuk mondja, hogy hazájuk foglalkozzon csak a belső ügyeivel, a politika, a gazdaság kizárólag Magyarországra figyeljen. 64 százalékuk nem akarja, hogy az ország segítsen más államokon, különösképpen nem a fejlődő világ országainak népein. A magyarok a (vizsgált) európai népek átlagához képest erőteljesebben aggódnak a menekültek miatt (69 százalék szerint ez az országra leselkedő egyik legnagyobb veszély). A magyarok a legkevésbé elégedettek az Európai Unió menekültpolitikájával (72 százalék) és mindössze 17 százalékuk véli lényeges szempontnak az emberi jogok ügyét, azt, hogy ez bármiféle szerepet játsszon az ország külpolitikájában. A többi európai uniós tagállamban ez az arány átlagosan 44 százalékos.

Forrás: www.pewglobal.org

Forrás: www.pewglobal.org

Ehhez képest azt olvasom ki a tanulmányukból, hogy mégis erősen kötődnek a magyarok az Európai Unióhoz.
Kétségtelenül több ellenmondásos dolog is kiderül az ott végzett kutatásból: például, hogy az uniós átlaghoz képest masszívabb, 57 százalékos a NATO támogatottsága a magyarok körében, továbbá annak igenlése is, hogy Magyarország gazdaságilag terjeszkedjen a világban (62 százalékos támogatottság), ruházzon be például a fejlődő országokban.

Forrás: www.pewglobal.org

Forrás: www.pewglobal.org

A NATO erőteljes igenlése viszont ellentmond annak, hogy a NATO által fő ellenfélnek tekintett Oroszország politikája kapcsán mi vagyunk a legmegengedőbbek…
Feltétlenül. Önök akarják a legszorosabbra fűzni gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal (67 százalékos támogatottság) és Önök tartják az Unión belül a legcsekélyebb jelentőségű veszélynek az orosz politikát (23 százalék).

Forrás: www.pewglobal.org

Forrás: www.pewglobal.org

A vizsgált európai nemzetek között a magyarok mellett kik a leginkább Unió-tagság pártiak és melyek a legkevésbé azok?
Lengyelország és Magyarország vezet (az uniós támogatások legfőbb haszonélvezői – Szerk.), szintén népszerű az Európai Unió Olaszországban és Svédországban. A francia és a görög közvélemény lesújtóan rossz véleménnyel van az EU-ról.

Melyek a világra, a világ problémáira leginkább nyitott és melyek a legkevésbé globálisan gondolkodó nemzetek?
A németek 67 százalékos aránnyal a „győztesek”, ők gondolkodnak a jelek szerint a leginkább globálisan, Németországban képviselik leginkább azt a nézetet, hogy az országuk és a világ problémái szervesen kapcsolódnak egymásba, elkülönítetten képtelenség kezelni őket. A nemzeti érdekeket leginkább a görögök, a britek, a franciák, a magyarok és az olaszok abszolutizálják.