Óriási rombolást rendez a bizonytalanság

2016 első féléve a gazdasági és a politikai bizonytalanságról szólt. Hogy ezek mikor fognak enyhülni, ma még senki nem tudhatja, egy azonban biztos: a bizonytalanság sohasem tesz jót sem a piacok, sem a reálgazdaság számára. Ez pedig már most kristálytisztán látszik. Elég, ha a külföldi közvetlen beruházások bezuhanására vagy a globális gazdasági növekedési kilátások visszavágására vetünk egy pillantást. Jó hírt jelent viszont, hogy még ebben a világban is van olyan térség, ami némi fényt jelenthet az alagút végén.

Már eddig is számos meglepetést okozott az idei év, és legalább ennyit tartogathat még 2016. A bizonytalanság azonban sohasem jelent sok jót akár a pénzügyi világot, akár a reálgazdaságot nézve. Erre utalnak például az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által a napokban kiadott World Investments Reportjának elszomorító adatai vagy a Világbank gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásainak visszavágása is.

Burjánzik a bizonytalanság

Bár mindkét jelentés a Brexit szavazás előtt jelent meg, már ezekben figyelmeztettek a britek kilépésének egyik legfontosabb következményére, a bizonytalanság jelentős emelkedésére. A politikai kockázatok kapcsán viszont nem lehet megfeledkezni egy másik fontos tényezőről, az amerikai elnökválasztásról sem. Itt sem (csak) azon van a hangsúly, hogy Hillary Clinton vagy Donald Trump költözhet be legközelebb a Fehér Házba. Rövidebb távon inkább az számít, hogy egy másik olyan tényező lebeg a világ fölött, aminek a kimenetele nem ismert, de alapvető fontossággal bírhat.

A politikai bizonytalanság mögött azonban nem csak az amerikai választás és a Brexit áll. Ha így lenne, akkor akár enyhülhetne is a helyzet az idén novemberben megrendezett amerikai voksolással. 2017-ben viszont lesz egy francia és egy német választás is, ami az Európai Unió jövője szempontjából ugyancsak alapvető fontossággal bírhat.

De ez még nem minden. A politikai kockázat Brazíliában, Dél-Afrikában és Indonéziában is folyamatosan jelen van, nem is beszélve a Közel-Keletről vagy a Dél-kínai-tengeren fennálló folyamatos feszültségről.

Visszazuhantak a közvetlen külföldi beruházások

Az ENSZ jelentésének egyik legfontosabb következtetése, hogy bár a közvetlen külföldi beruházások (FDI) tavaly megközelítették az 1.800 milliárd dollárt (a válság óta nem voltak ennyire magasan), idén 10-15%-os visszaesés várható. Mindezért pedig a politikai bizonytalanságot teszik felelőssé.

A Financial Times adatai szerint a határon átnyúló felvásárlások és összeolvadások száma 21%-kal volt alacsonyabb az idei év első négy hónapja során az egy évvel korábbinál, és a zöldmezős projektek száma is 3,5%-kal alacsonyabban alakult.

Bár a visszaesés a fejlett gazdaságokban mondható igazán hangsúlyosnak (a zöldmezős beruházások 23,4%-kal, az M&A-k pedig 18,6%-kal estek vissza), ebben nagy szerepet játszhat, hogy a 2015-ös év éppen ezekben a térségekben volt kiemelkedően erős. Tavaly az USA-ba és az Európába befolyó tőke nagysága majdnem kétszeresére ugrott, és ezzel elérte, hogy a globális FDI 55%-át ez a két térség tegye ki.

Az azonban mindenképpen biztató jelnek számít, hogy az UNCTAD szerint a FDI pénzáramok 2017-ben, még ha nem is nagy arányban, de ismét növekedni fognak. 2018-ban pedig akár már meg is haladhatják a tavalyi, 1.800 milliárd dolláros szintet.

A teljes világgazdaságban nehézségeket okoz a bizonytalanság

A közvetlen külföldi beruházásokon túl azonban a gazdaság szinte minden szintjén óriási problémát okoznak a világban jelenleg fennálló állapotok. Erre hívta fel a figyelmet a Világbank azzal, hogy igen nagymértékben visszavágta az idei globális GDP-növekedésre tett előrejelzését. A szervezet 2,9%-ról 2,4%-ra mérsékelte az idei évre vonatkozó várakozásait.

A korábbi várakozások nagymértékű módosítása mögött pedig a bank – nem meglepő módon – ugyancsak a napjainkban fennálló bizonytalanságot emelte ki. Ez esetben viszont elsősorban nem politikai, hanem gazdasági kockázatokra kell gondolni.

A kilátások a nyersanyag-exportőrök (Brazília, Oroszország, Nigéria és Angola) esetén romlottak a legnagyobb mértékben. De az amerikai növekedési előrejelzéseket is visszavágták (2,7%-ról 1,9%-ra), elsősorban az ország energiaszektorára és az erős dollárra hivatkozva.

Az USA azonban más tekintetben is potenciális veszélyforrás lehet. A Világbank közgazdászai kiemelték, hogy ha a Fed esetleg a piaci várakozásoknál gyorsabb ütemben emelné tovább az alapkamatát, azzal világraszóló piaci felbolydulást tudna kelteni. Ez ugyanis könnyen oda vezethetne, hogy sok befektető a fejlődő országok részvényeiből, devizájából és kötvényeiből Amerikába helyezné át a befektetéseit, aminek a fejlődőkre való negatív hatásait nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Egy kis fényesség viszont mégis látszik az alagút végén. A fejlődő piaci importőrök ugyanis nem szenvedték el ugyanazt a gyengülést, mint az exportőrök. Az olyan országokban pedig, mint hazánk, India, Tajvan vagy Vietnam, a kormányzatok deficitje jóval alacsonyabb annál, mint amit a Világbank két évvel ezelőtt megjósolt.