Összefoglaló

Egy éve nem volt ilyen erős a svájci frank az euróhoz képest! Eközben az arany csendben három hónapos csúcsra menetelt. A német kötvények  (bund) is  nyár óta nem látott magas árfolyamon (= alacsony hozamon) forog. Mindez egy irányba mutat: kockázatkerülés. A befektetők biztosításokat vásárolnak, mert tartanak attól, hogy bajok lehetnek. Jól látható, hogy a bajok potenciális forrása micsoda: a feltörekvő világból érkezhetnek a negatív meglepetések. A fejlett piaci hozamsivatag (nulla kamat) miatt 2010-13 között hatalmas pénzek vándoroltak a feltörekvő világba, magasabb hozam reményében, ahol buborékokat gerjesztettek (fogyasztási/hitel/kamatbuborék).

Ennek leeresztése van folyamatban, és ez csak úgy valósulhat meg, ha ezeknek az országoknak a devizái leértékelődnek, kamatszintjük megemelkedik, belső fogyasztásuk visszaesik, hitelkiáramlásuk lelassul, s ennek következtében erősen negatív folyó fizetési mérlegük kiigazodik. Ez valószínűleg nem tesz jót a fejlett világnak sem, de véleményem szerint ez el tudja viselni a sokkot. A fejlett világbeli talpra állást ez az intermezzo lelassítja, de meg nem töri. Így rövid távon továbbra is a feltörekvő devizák értékvesztésére, hozamemelkedésre számítok, míg a fejlett világban könnyen kialakulhat ennek hatására minipánik.

Egyéb érdekességek:

HUF: A jegybank a forint gyengítésével és alacsony kamatokkal akar stimulálni, ami a helyzet teljes félreértését jelenti, ennek eredménye valószínűleg a forint további értékvesztése és a hozamok megugrása lehet. Inflációt valószínűleg sikerül majd csinálni. Tehát továbbra is Prémium Magyar Államkötvény a forintban megtakarítóknak.

Facebook/Whatsapp: Olyan érzésem van mint az AOL-TimeWarner fúzió idején: elképesztő számok röpködnek, a valóságérzék teljes elvesztése zajlik. A technológiai szektorban ismét komoly buborék van.

Jen/Nikkei: nem tetszik amit látok, globálisan gyenge a Nikkei, a nagy bejelentett jegybanki stimulus ellenére nem gyengül rendesen a jen, és hiába várjuk, nincs semmiféle strukturális átalakítás Japánban, az egyetlen ami működik, a pénznyomda. Ez kevés lesz. Valószínűleg nagyobb ijedségre van szükség, hogy valamit lépjenek.

Olaj: régóta pesszimista vagyok rá, ehhez képest az égvilágon sehova nem megy, aminek legfőbb oka az arab tavasz. A demokrácia egyelőre nem jött be az arab világnak, inkább káosz lett belőle. A líbek, a szíriaiak nem nagyon termelnek olajat, Irakban is kaotikus eléggé a helyzet, Irán embargó alatt. Bónuszként az idióta venezuelai rezsim a világ egyik legnagyobb olajtartalékával gazdasági összeomlás és hiperinfláció fel halad (ide vezet az árak erőszakos fixálása, az ostoba szocializmus). Ha ezekben az országokban megnyugvás alakulna ki, akkor könnyedén összeomlana az olajár (50-70 dollár közé), ennek híján marad a sávozás.

Kína: a világ befektetőinek legnagyobb félelme a kínai összeomlás, ehhez képest pont nem Kína esik. talán azért mert már így is nagyon olcsó? Szerintem igen. Nem Kínától kellene félni, hanem a devizáik gyengülésétõl szenvedõ törékeny fejlõdõ országoktól.

Ukrajna: Az országban két válság van párhuzamosan: egyrészt az oroszbarát-EUbarát társadalmi megosztottság (aminek nem látszik a vége, lehet hogy Krímet és a keletet oda kell adni az oroszoknak???), másrészt a gazdasági válság. Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, egy szinten van egy főre jutó GDP tekintetében Albániával és Koszovóval! A cinikus, korrupt elit lerabolta az országot, amely pedig adottságai alapján sokkal előrébb kellene, hogy tartson. 2007-8 óta a fő probléma az, hogy a gáz/olaj import többe kerül, mint amennyit az acélexport hoz (a fémek ára nagyot esett), és a külkereskedelmi mérleg emiatt folyton deficites, amit újabb és újabb dollárhitelekből fedeztek, de ez természetesen fenntarthatatlan, és idén már a lejáró adósság+folyó fizetési mérleg hiánya meghaladja a jegybanki tartalékokat. Az ország tehát gyakorlatilag csődben van, külső segítség nélkül GAME OVER. Ukrajnában azonban csoda történt, a nép fellázadt a putyinokrácia ellen, európai akar lenni (nem tudom a magyar nép hasonló esetben lenne-e elég bátor hogy kiálljon az európai demokrácia mellett…), és ezt valószínűleg értékelni fogja az EU. Még ha soha nem is térül meg pénzügyileg, akkor is erkölcsi kötelességük/kötelességünk támogatni őket, hogy kikerüljenek a medve szorításából. Valószínűleg az EU is így látja ezt, és ad nekik pénzt, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi kötvényesek jól járnak, könnyen lehet hogy ez valamiféle csődegyezséggel lesz egybekötve, ugyanis az ukránok számára nincs könnyű megoldás, pl. nem elég a deviza leértékelése, mert az önmagában még nem fog segíteni.

 

www.zsiday.hu