okt.
16
2012

OTP

Európa válságban. Magyarország recesszióban. USA: fiskális szakadék. Kína: az összeomlás küszöbén. Nagyjából ezeket lehet olvasni, ilyen benyomásai vannak az embernek, ha napilapokat vesz kézbe. Eközben a hazai részvények – a legnagyobb bank, az OTP vezetésével –  emelkednek, sõt az OTP éves csúcson van, az elmúlt 12 hónapban nem volt még ilyen magas az árfolyama. Ez hogy lehet?

Egyrészt nyilván a piacok elõre tekintenek, mint korábban írtam (http://www.zsiday.hu/blog/mi-mozgatja-t%C5%91zsd%C3%A9ket), és ha  attól tartottak, hogy összeomlás lesz, most pedig abban reménykedhetnek, hogy mégsem, az már önmagában jó hír. Az európai bankindex ma nagyjából ugyanott van, mint egy éve, minden megpróbáltatás, és a válság mélyülése ellenére (a 200 napos mozgóátlag felett konszolidálódik, ami ilyen környezetben jelentõs fegyvertény), az összeurópai részvényindexek pedig éves csúcs közelében nézelõdnek. Ez a pozitív hatás nyilván Magyarországra is átragad. Talán azonban ennél is fontosabb, amirõl már korábban írtam: az OTP egészen egyszerûen olcsó. És habár ugyanezt írtam 3500-as árfolyamnál, 4300-nál is igaz. Az elmúlt években számos magyar bank ment volna csõdbe, ha anyacége nem emel tõkét benne, a felelõtlenül kiosztott hitelek bedõlése gigantikus, százmilliárdos veszteségeket okozott. Az önerõt nélkülözõ projekthitelezés, a magyar "subprime" lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek gondolkodás nélküli osztogatása erõsen visszaütött, a legnagyobb külföldi tulajdonú bankok az elmúlt 1-2-3 évben több pénzt tettek be Magyarországra, mint amennyit valaha profitban kivettek.

Eközben az OTP adózás utáni részvényenkénti eredménye így alakult rendre a 2008-11 években:  940 Ft, 570 Ft, 437 Ft, 312  Ft. Mindezt úgy érték el, hogy volt egy komoly veszteséggel járó végtörlesztés 2011-ben és közel 1000 milliárd forintnyi céltartalékképzés a 4 év alatt, azaz a bank a válság legmélyebb bugyraiban járva is nyereséges tudott maradni. Ez azt jelenti, hogy viszonylagos békeidõben, amikor a céltartalékképzés még mindig magas, de azért alacsonyabb, mint most, és nincsenek külsõ sokkok, a bank simán képes lehet a részvényenkénti 600-900 forintos adózott eredmény elérésére. Az egy részvényre jutó könyv szerinti érték 5000 Ft felett, az ún. "tangible book value", amely megtisztítja a könyv szerinti értéket a goodwill és immateriális javak hatásai alól pedig  4000 Ft felett van. Nyilvánvaló, hogy ha 2-3 év múlva kialakul valamiféle "rend", a makrohelyzet stabilizálódik (elõbb-utóbb fog, még Európában is, habár ott jónéhány nagyobb bukkanó még hátra lehet), akkor a bank értéke elérheti a mai dupláját. Az OTP-t tehát azért (is) veszik, mert olcsó. Ennél jobb vétel talán már csak a részvényre átváltható kötvénye (OPUS), amely igen magas, árfolyamra vetített 8% feletti eurós hozamot kínál, és átváltható a részvényre. 

Az OTP szárnyalása tehát érthetõ, s habár egyértelmû, hogy bármiféle sokkok hatására pillanatokon belül vissza tud esni az árfolyam, de nem lesz örökké válság, s amikor a válságnak vége, ez a bankpapír minden valószínûséggel sokkal többet fog érni a mai áránál. 

A másik, kiemelten érdekes szektor továbbra is a hazai eurós vállalati kötvények piaca, ezen belül is az átválthatóak (Magnolia, Opus), amelyek valamiféle reflexként részvényként, a részvényekkel együtt kereskednek, pedig a hazai hozamszint csökkenésével egyre érdekesebbek önmagukban, kötvényként is. Ha további megnyugvás lesz Magyarországon és a világban, akkor a magyar eurós állampapírok hozama 3-4%-ra eshet, ezek az átváltható kötvények pedig az eurós magyar állampapírok alternatívái, s egy hozamhiányos idõszakban a kockázati prémiumuk is összeszûkülhet, azaz árfolyamuk úgy is emelkedhet, ha a mögöttes részvények nem emelkednek, vagy akár esnek. Semmi meglepõ nem lenne abban, ha ezek egyre inkább kötvényként viselkednének, és akár többtíz százalékot emelkedne a következõ évben az árfolyamuk.

http://www.zsiday.hu/blog/otp