Óvatosan bánjunk a piaci hírekkel, így kikerülhető a negativitás csapdája

A pénzügyi sajtóban sokszor találkozhatunk vészjóslónak tűnő piaci hírekkel, azonban az esetek túlnyomó részében túlzónak bizonyul az információ. Egy tanulmányban azt is kimutatták, hogy az újságírók nem azonos mértékben reagálnak az árfolyam-emelkedésre és -csökkenésre, utóbbit sokszor negatívabbnak festik le, mint amilyen az valójában.

Hogyan függnek össze a hírek és a hozamok?

Minden befektető életében fontos szerepet játszanak a pénzügyi sajtó által közölt cikkek, hiszen ezáltal viszonylag gyorsan képbe tudnak kerülni az eseményekkel, hozzájutnak a szükséges információhoz. Azonban arról már kevesebb szó szokott esni, hogy az újságírók által közvetített információkat milyen mértékben érinti a piaci árfolyamok mozgása és a sajtó milyen hatást gyakorol a befektetők viselkedésére. Vagy egyáltalán felállíthatunk-e valamilyen kapcsolatot a pénzügyi hírek hangvétele és a piaci mozgások között?

A Colorado Egyetem egyik kutatójának tanulmányában megpróbálta számszerűsíteni ezt a hatást, és arra jutott, hogy a pénzügyi újságírók korántsem semleges nézőpontból szemlélik az eseményeket. A kutató 100 évnyi pénzügyi sajtóanyagot dolgozott fel a New York Times és Wall Street Journal cikkeire támaszkodva, és a negatív illetve pozitív tartalom mértéke szerint kategorizálta azokat (a cikkben előforduló szavakat használva). Ezután azt is megvizsgálta, hogy a hírek tartalma, hogyan mozog együtt a Dow Jones index előző napi mozgásával.

Természetesen a hozamok változása nagymértékben képes volt magyarázni a megjelenő hírek pozitív vagy negatív kicsengését. Azonban azt várhatnánk, hogy ez a kapcsolat majdnem hogy lineáris, vagyis a piaci teljesítmény javulásával a következő napon a pénzügyi sajtóban is pozitívabb vélemény tárul majd elénk. Ezzel ellentétben, ha a piac esése tapasztalható, akkor a médiában is hangsúlyosabbak lesznek a negatív tartalmú cikkek.

Azonban ez úgy tűnik, hogy nem egészen így van. Az eredmények alapján a pénzügyi újságírók a piaci esésekkel kapcsolatban elfogultabbak, és a negatívabb eseményeket jobban felkarolják, mint a pozitívakat. Gyakorlatilag az árfolyam emelkedése jóval kevesebb pozitív médiatartalommal jár, mint amennyi negatív hírt egy árfolyamcsökkenés kivált. Ez nem is lehet szokatlan, hiszen ha belegondolunk, a negatív események sokszor nagyobb hatást gyakorolnak ránk, például a televíziós híradásban is pontosan ezért találkozunk gyakrabban negatív hírekkel.

Az még érdekesebb, hogy a tanulmány szerint ez a negatív elfogultság az idő múlásával még hangsúlyosabbá válhat. Ha a cikkek tartalmát összevetjük a két, három vagy négy nappal korábbi hozamváltozással, azt látjuk, hogy az emelkedés hatása a második napra már szinte nem is érezteti hatását a pénzügyi sajtóban. Viszont egy-egy rosszabb nap hatása – vagyis, amikor az árfolyam-csökkenést mutatott – még 4 nap elteltével is kimutatható volt a cikkek negatív hangvételében. Tehát a pénzügyi sajtó csak akkor „emlékezett”, ha árfolyamesésről volt szó.

A pesszimizmus a vérünkben van

Arra, hogy miért érzékenyebbek az újságírók a negatív eseményekre, több ésszerű válasz is született. Olyan magyarázatok is meghúzódhatnak mögötte, hogy tulajdonképpen a pénzügyi sajtó is az általános informálás mellett azt szeretné lehozni, amit a befektetők olvasni szeretnének, másrészről pedig a saját tartalmát is „hype-olni” szeretné.

Ugyanakkor a pszichológia is elég régóta foglalkozik azzal, hogy miért éppen a negatív hírek keltik fel jobban az emberek figyelmét. A veszteségkerülés az egyik logikus magyarázat erre a viselkedésre, hiszen már régóta bizonyítást nyert, hogy az embereknek sokkal nagyobb fájdalmat okoz adott mértékű veszteség, mint amekkora örömet az azonos mértékű nyereség.

Vélhetően a pénzügyi újságíróknál is fellelhető ez a viselkedés. Jobban tartanak attól, hogy részvényvásárlásra ösztönzik az olvasókat, amivel veszteségeket érhetnek el, mint attól, hogy lemaradnak egy nyertes szériáról. Tulajdonképpen a tudtukon kívül a legtöbbször medve álláspontot vesznek fel, hiszen jobb az óvatosság (a 2008-as válság előtt ugyan éppen kapóra jött). Továbbá az újságírók gyakran a munkájuknál fogva szkeptikusak, hiszen nekik kell az információk nagy részét értelmezni, és azt széles tömegek felé kommunikálni.

Még ha ez így is van, az nem írta át a tézist, hogy az emberek alapvetően mindenfajta sajtóterméknél a negatív hírekre fogékonyabbak. De éppen ezért az is fontos, hogy minél több forrásból győződjünk meg egy adott hír hátteréről, főleg ha azt a befektetési döntésünkben is felhasználnánk.