arany
szept.
4
2012

Pár aranyos infó

Gyakran kérdezik tőlem az ügyfeleim, hogy érdemes-e aranyat venniük. A körültekintő válasz szerintem bőven több mint negyed óra, ahol az első 10 percben az árról nem is érdemes beszélni…

A cikkben nem az a célom, hogy választ adjak a kérdésre, hogy érdemes-e MOST aranyat venni. Az ár az aktuális piaci helyzettől függő dolog, itt pedig inkább hosszú távon is igaz, általános tudnivalót szeretnék leírni az arany vásárlásával kapcsolatban.

Nem írok ezért az arany értékeltségről sem, és nem csak azért, mert pont az arany esetén erről nagyon nehéz beszélni. Elvégre a klasszikus tőzsdei eszközökkel szemben az aranynak semmilyen cashflow-ja nincs. Nem fizet kamatot vagy osztalékot, nem egy cég, aminek lennének eszközei, üzleti terve, versenytársai, hatékonysága… Az arany árát egyszerűen a hit mozgatja és persze a félelem. Fundamentálisan beértékelni lehetetlen.

Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor valaki eldönti, hogy aranyat venne, vizsgálja meg, hogy igazából MILYEN ARANY az, amire szüksége van!

A legfontosabb eldönteni, hogy MIÉRT venne aranyat! Kifejezetten hosszú távra válságtól, háborútól, inflációtól való félelem okán, vagyonmegőrzés/vagyondiverzifikáció céljából VAGY az arany árára kíván inkább spekulálni és ha az 3 hónap múlva jelentősen magasabb a mainál, akkor akár el is adná.

Az első típusú befektető fizikai formát kell válasszon, a második típusú pedig dematerializált formát. E két cél összekeverése jelentős félreértéseket és végezetül komoly veszteséget is okozhat!!!

A dematerializált arany tartása sokkal egyszerűbb, mint a fizikai aranyé. Általában jelentősen alacsony(abb)ak a kezelési és tranzakciós költségek, magasabb a likviditás és nincs szükség széfre csak egy értékpapírszámlára. Cserébe a kibocsátó kockázatát futja a befektető. Ha egy határidős ügylet, opció kibocsátó bankja csődöt jelent, akkor fújhatja az aranyon esetlegesen elért nyereségét, azt senki nem fogja kifizetni. Ha egy aranyba fektető alap megy csődbe/szűnik meg, akkor a mögöttes eszközöket likvidálják. Ha volt fizikai arany fedezete, akkor azt általában eladják, ha nem volt, akkor sokszor az alap befektetői nem kapnak semmit vagy csak töredékét a befektetésüknek, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy van-e egy aranyba fektető alap mögött fizikai arany fedezet! Köztudott a tény, hogy jóval több aranyra szóló befektetési jegy és származtatott eszköz forog ma is a piacon, mint a mai napig kibányászott arany együttesen. Vagyis egy világháború, mély válság, sorozatos bankcsőd hullámban sokan el fognak vérezni, akik az 1. típusú célt szerették volna elérni, de hibásan dematerializált aranyat vettek.

A fizikai arany tartása rendkívül körülményes. Viszont az 1. célra ez kínál megoldást. Ha valaki fizikai aranyat szeretne venni, legalább a következőkre figyeljen oda:

1. Forma: A leglikvidebb piac az aranytömbök piaca. Az érmék esetleges eszmei értékük miatt, már a műkincs kategóriába tartoznak és értékük/áruk gyakran meghaladhatja a puszta súlyuk árát. Gyakran hallok olyanról, hogy valaki boldogan vesz érmét, mert pont ugyanannyi az ára, mintha tömböt venne. Így az eszmei értéket 0-nak véve még az is lehet, hogy értéket talál. Viszont ha nem, akkor az érméket csak beolvasztás után tudja majd jól értékesíteni, ami gyakran anyagveszteséggel (vagyis csökken a tömeg) és plusz költséggel jár (az olvasztás díja meglepően magas tétel). Pórul is lehet így járni.

2. Forgalmazó: a kibocsátó a tömbökbe beleüti a pecsétjét, amivel igazolja annak tisztaságát. Azonban egymás pecsétjeit gyakran nem fogadják el a különböző forgalmazók, vagyis ha nem szeretnénk vállalni az olvasztás és a tisztaság vizsgálatának díját egy új háznál, akkor ugyanannak a háznak kell majd eladni az aranyunkat, ahol azt vettük. Így érdemes olyan cég aranyát megvenni, amely válság, háború stb esetén is feltételezhetően vevő lesz majd a piacon, vagyis nem megy csődbe (na ez nem könnyű feladat).

3. Spread: egy forgalmazó árképzését jól leírja, hogy mekkora árréssel dolgozik. A fizikai arany árrése jóval magasabb, mint a dematerializált aranyé. Míg az utóbbi esetében gyakran 0,1% alatti a vétel és az eladási ár közötti különbség (spread) egy adott pillanatban, addig a fizikai aranynál ez 3-5% (vagy ennél is nagyobb) szokott lenni. Vagyis a ma 100-ért megvett aranyunkat, ha azonnal vissza akarnánk adni, csak 95-97-ért venné vissza a forgalmazó. Így már a vétel pillanatában 3-5%-ot veszít, aki fizikai aranyat vesz.

4. Tárolás: 1933-ban még bőven tombolt a tőkepiaci válság, amikor is Franklin D. Roosevelt minden Amerikában élő állampolgár számára megtiltotta az arany birtoklását. Az aranyat önkéntesen be kellett szolgáltatni, egyéb esetben 10 évig tartó szabadságvesztésre is ítélhető volt a törvényt megszegő. Roosevelt egy napon banki szünnapot rendelt el és minden bankban állami felügyelő jelenléte mellett kinyittatta a banki széfeket, az aranyat pedig át kellett adni. Ez történt a kapitalizmus bölcsőjében. Ebből kiindulva a „Hol”-ra az a válaszom, hogy bárhol csak ne hivatalos széfszolgáltatást végző széfjében, mert bizony, ha nagy a baj, azt ki fogják nyittatni…

Aranyat venni és tartani tehát nem is olyan egyszerű dolog. Ha nagy összegről van szó, akkor ezek a (díj)százalékok jelentős hozamkülönbséget fognak okozni. Megéri mérlegelni. Kis összeg esetén viszont ezek a járulékos költségek brutálisan magasak tudnak lenni, így csak világvége scenárió esetén érdemes vásárolni fizikai aranyat.

Eljutottunk az aranyról szóló beszélgetés első 10 percének végére. Remélem tudtam hasznos (új) információval szolgálni. És ahogy ígértem az árról még nem is volt szó. Arról mindig az aktuális piaci helyzet alapján, napra készen és személyesen…