Pénznyomtatás okosabban

Indul az európai pénznyomtatás állampapír vásárlásával. De vajon van ennek értelme? Hiszen az új pénz a gazdagokhoz kerül, akik a leginkább megtakarítják azt, ahelyett, hogy elköltenék és felpörgetnék a gazdaságot. Nincs sokkal értelmesebb módja a monetáris lazításnak? Szerintem van, és ennek kapcsán felidézném azt, amit még régebben az amerikai pénznyomtatás hatékonyságáról írtam. Mindezt fenntartom Európára is, a Fed szó helyébe most EKB-t kell gondolni.

„Sokkal hatékonyabb lenne és jóval kevesebb pénz nyomtatásával elérné a célját a Fed, ha nem a tőkepiacokon vásárolna irdatlan értékben, hanem közvetlenül a reáljavak piacán. Kötvények helyett árukat venne. A jegybank szépen elmegy a pékhez fánkért, a kocsmába sörözni, a fodrászhoz hajat vágatni, és mindezért frissen nyomott pénzzel fizet. Ez lenne az igazi gazdaságösztönzés és munkahelyteremtés, a deflációt pedig elfelejthetjük.

Az elképzelés persze teljesen abszurd, a Fed-nek erre nincs kapacitása, és nem is tudna mit kezdeni a megvásárolt cuccokkal, hiába jobb ötlet a kötvényvásárlásnál. Szerencsére ismerek olyanokat, akik képesek tökéletesen megoldani a feladatot. A lakosság ráér, van kapacitása és a megvett áruk sem mennének veszendőbe. Adjuk inkább nekik oda azt a pénzt, szépen egyenlően kiosztva. Mivel feltétel nélkül és mindenki részesülne belőle, technikailag olyan lenne, mint egy alapjövedelem, csak frissen nyomott pénzből finanszírozva. Éppen ezért hívhatjuk monetáris alapjövedelemnek. Az emberek legnagyobb része nem gazdag, ezért ők elköltik és nem megtakarítják a lóvét, közben pedig elintézik a gazdaságélénkítést. A válságban jól is jön számukra egy kis extra támogatás, a kinyomtatott pénz túlnyomó része már első körben hasznosulna. Definíciószerűen a versenyképes vállalatoktól vásárolnak, azoktól, akik a leginkább megérdemlik a sikert. A QE3 havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlásait alapul véve havi kb. 260 dolláros monetáris alapjövedelmet kapna minden amerikai a pénznyomtatás időszakában. Valójában közel sem lenne szükség ennyi pénz kiosztására, mivel a QE3-nál sokkal hatékonyabban pörgetné a gazdaságot.”

A konkrét összegek persze mások Európában. A havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási keret az eurózóna lakosságával leosztva fejenként és havonta 170 euró (kb. 55 ezer forint) monetáris alapjövedelmet jelentene. Természetesen ezúttal is elmondható, hogy mivel a kötvényvásárlásnál ez jóval hatékonyabb módja a gazdaságösztönzésnek, ennél csak kisebb értékben kellene pénzt nyomtatni.

De bármekkora összegről is lenne szó konkrétan, gondoljunk csak bele, mekkora támogatást jelentene például a déli országok tengődő ifjúsága számára. Görögországban vagy Spanyolországban már jó ideje 50%-os a fiatalok körében a munkanélküliség, hatalmas a veszélye egy radikalizálódó elveszett generáció létrejöttének. Többek között nekik lenne igazán szükségük a monetáris lazítással járó segítségre, amiből amúgy nem sokat vesznek észre, ha csak kötvényeket vesz az EKB.

Ráadásul az elköltött extra pénzzel megpörgetett gazdaságban saját maguknak is hoznának létre új munkahelyeket. A Münchhausen-effektus így működhetne igazán, nem pedig állampapír vásárlásával, amely során csak a gazdagok zsebében landol a friss pénz, akik azt megtakarítják, nem költik fogyasztásra.

www.superposition.hu