20150715olaj-olajfinomitas-szaudarabia1
okt.
7
2015

Putyin sem érdekelt a drágább olajban

Egyből emelkedni kezdett az olaj árfolyama, amikor bejelentették, tárgyalóasztalhoz ülnek Oroszország és az OPEC küldöttei. Oroszország az elmúlt évben megsínylette az olajár zuhanását, de nem biztos, hogy jól járna, ha az árak megint emelkedni kezdenének.

Az orosz energiaügyi miniszter, Alekszandr Novak kedden jelentette be, hogy találkozót kezdeményeznek az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) megbízottaival, valamint más, az olajtermelésben érdekelt országok vezetőivel. Elmondta azt is, a hónap végén Oroszország és Szaúd-Arábia küldöttei találkoznak majd, ahol többek között az energiaipar kérdéseiről tárgyalnak.

Reagált a piac
A bejelentésre a piac gyorsan reagált: a Brent olajtípus a londoni árupiacon 70 centtel, az amerikai könnyűolaj, a WTI 57 centtel drágult.

A jelek szerint sokan arra számítanak, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia – a világ első és második legnagyobb olajexportőre – arról egyezik meg, hogy visszafogják az olajkitermelést, ez pedig az olajár emelkedését eredményezi majd.

Az Origo által megkérdezett szakértő, Szőcs Gábor, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint azonban nem valószínű, hogy az olajár felveréséről születik döntés, hiszen az sem az oroszoknak, sem a szaúdiaknak nem érdeke. Mint mondta, a jelenlegi helyzetben – elsősorban a palaolaj terjedése miatt – már nem a tiszta profitért, hanem a piaci részesedésért érdemesebb versenyezni.

Mesterségesen magas árak
Az olaj árfolyama tavaly júliusban kezdett el zuhanni: a hordónkénti ár tavaly nyáron a 120 dollárt közelítette, év végére viszont már 50 dollár alá csökkent. Az árzuhanást közvetlenül az indította el, hogy Szaúd-Arábia váratlanul fokozni kezdte az olajtermelését, saját, olcsón kitermelt olajával árasztva el a világpiacot.

Szaúd-Arábia, bár jelenleg „csak” a világ második legnagyobb olajexportőre, van egy nagyon fontos előnye: a szaúdi olajmezők a földfelszínhez közeli rétegekben és könnyen megközelíthető területeken találhatók, emiatt az arab monarchia a világon a legkisebb költségekkel tud olajat kitermelni. Emiatt a szaúdi olajipar valójában nyereségesebb volt, mint a számszerűen legtöbb olajat exportáló Oroszországé. Az arab ország sokáig mesterségesen tartotta magasan az olajárakat azzal, hogy a készletei jelentős részét nem kezdte kitermelni.

Ez ért véget tavaly, az ezt követő árzuhanásnak pedig Oroszország lett az egyik legnagyobb vesztese, hiszen az orosz export az energiahordozókra épült: a külkereskedelemből származó bevétel több mint felét az olaj és a földgáz exportja adta.

Míg a szaúdiak 3 dollárért, Oroszország a szárazföldi területein átlagosan 18 dollárért képes kitermelni egy hordó olajat – kivéve a sarkvidéki területeiket, ahol hordónként 120 dollárba kerül a készletek kitermelése (ennek az olajnak egyelőre csekély az aránya az orosz olajexportban, azonban az orosz olajkészletek nagy része, csaknem 100 milliárd tonna a nehezen elérhető sarkvidéki olajmezőkön van).

Amerika felforgatta a piacot
Hogy miért láttak hozzá a szaúdiak eddig érintetlen készletek kiaknázásához? Szőcs Gábor, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a döntés hátterében a hydraulic fracking, vagyis a palaolaj kitermelésére használt új módszer elterjedése állt.

Az Egyesült Államokban kifejlesztett hydraulic fracking technika lényege, hogy a föld palarétegeit magas nyomású folyadékkal megrepesztik, így hozzáférhetővé válnak a mélyrétegekben rejlő kőolaj- és földgázkészletek. Ezeket a készleteket korábban nem lehetett gazdaságosan kiaknázni, a fracking segítségével azonban több amerikai államban is megkezdődött eddig érintetlen olajkészletek kitermelése, sőt amerikai olajcégek Európában is meghonosították a technológiát.

„A palaolaj-forradalommal megdőlt az a tézis, hogy csak nagyon drágán lehet új olajkészleteket kitermelni” – mondta Szőcs Gábor. A palaolaj kitermelésének költségei nem egységesek, de 2014-ben jellemzően 60-70 dolláros hordónkénti árfolyam mellett megérte kitermelni a palaolajat. Azonban a technológia szélvészgyors fejlődése miatt az iparági elemzők ma már 40-50 dolláros szintről beszélnek.
„A fracking terjedése amellett, hogy leszállította az olaj árfolyamát, csökkentette Szaúd-Arábia részesedését a globális olajpiacon. A szaúdiak erre a termelés fokozásával válaszoltak, hogy megvédjék piaci részesedésüket.
„Az árfolyam esésével ugyan ők is elesnek a profit egy részétől, de a riválisaik sokkal jobban megérzik az árcsökkenést,hiszen ők magasabb költséggel termelnek olajat.”

Két rossz között választhat Moszkva
Szőcs Gábor szerint az olaj ára a következő három évben alacsony maradhat, hiszen sem Oroszországnak, sem a szaúdiaknak nem áll érdekükben, hogy a termelés korlátozásával állítsák vissza a 2014 közepi, 100 dollár feletti árfolyamszintet, ezzel ugyanis az amerikai palaolaj-termelők piaci részesedésének növekedését segítenék elő.

„Oroszország két rossz közül választhat: az alacsony olajárak rövid távon ártanak az orosz gazdaságnak, de még mindig jobban megéri nekik az alacsony árfolyam, mint a palaolaj-termelőknek. Hosszú távon Oroszország gazdasági érdekeivel ellentétes, hogy az amerikaiak piaci részesedése növekedjen.

“A mai túltelített olajpiacon már kevésbé az árak számítanak, a verseny inkább a piaci részesedésért folyik”– véli Szőcs Gábor.

 Nem az olaj miatt mennek Szíriába
A héten napvilágot látott Telegraph-cikk  különös aspektusba helyezi az oroszok katonai aktivitását. A brit hírportál szerint elképzelhető, hogy Putyin azért is rendelt el légi csapásokat Szíriában, hogy ezzel verje fel ismét az olajárakat.

A közel-keleti háborúk hatására korábban emelkedett az olaj árfolyama, és a Szovjetunió ugyanezt a stratégiát próbálta alkalmazni az 1985-ös olajárzuhanáskor is. Miután az OPEC döntése nyomán olcsóbb lett az olaj, a szovjetek bevonultak Afganisztánba, amitől többek között azt remélték, ez megzavarhatja a közel-keleti termelést, és ezzel ismét nyereségesebbé válik saját olajiparuk. Akkor ez a terv nem vált be, az elhúzódó háború és a gazdasági nehézségek a szovjet birodalom összeomlását készítették elő. Szőcs Gábor szerintnem kell összeesküvés-elméleteket gyártani, hiszen ha az orosz beavatkozás során a több éve forrongó szír helyzet stabilizálódik, az ország kőolajtermelése növekedhet, ami tovább csökkentheti az olaj világpiaci árát.

 
Forrás: Origo.hu –  2015. október. 07.

 

Kiemelt kép forrása :origo.hu