Stocks-up

Részvényalap szabadon, már 15 éve

Idén lett 15 éves a Concorde Részvény Alap. Ezen időszak alatt megélt több jó és rossz piaci időszakot is. Indulása az amerikai dotcom lufi kipukkanásának közepére datálható, majd a kezdeti rossz időszak után jött pár jó év, hogy aztán bekövetkezzen az elmúlt évtizedek legnagyobb tőzsdei összeomlása 2008/2009-ben. Utána nem sokkal jött a magyar nyugdíjpénztárak államosítása és Európa elhúzódó válsága, végül pedig 2-3 némileg nyugodtabb évvel zárult az elmúlt 15 éves periódus. Ezen időszak valószínűleg kellően hosszú és változatos ahhoz, hogy az Alap teljesítménye ne a véletlent, hanem a Concorde Alapkezelő szellemi műhelyének eredményét tükrözze.

concorde_reszveny

Hogyan teljesített az Alap?

Aki végigülte ezt a viharos 15 évet, az 13,67% éves hozammal gazdagodott, azaz összességében – ahogy a fenti árfolyamgrafikonon látszik – nagyjából hét és fél szeresére növelte a kezdeti vagyonát. A BAMOSZ adatai alapján semelyik másik, hosszabb múlttal rendelkező (2008-as nagy válság előtt indított) Magyarországon kezelt részvényalap nem tud két számjegyű hozamot felmutatni indulása óta. Ahogy a következő táblázatban látszik, nem csak a versenytársak teljesítménye marad el a Concorde Részvény Alapétól hosszú távon, hanem a részvényindexeké is, akár a régiós indexeket nézve (ami az Alap fókuszterülete), akár a globálisakat.


Évesített hozam indulástól* (HUF) Napi átlagos szórás
Concorde Részvény Alap 13.67% 0.84%
BUX 10.40% 1.53%
WIG (Varsó) 8.00% 1.39%
PX (Prága) 10.90% 1.43%
Eurostoxx 50 3.16% 1.44%
S&P 500 6.29% 1.38%

*(2001.03.29-2016.12.14)    Forrás: Bloomberg, Concorde Alapkezelő

Ráadásul az Alap jó teljesítménye nem a piacokénál/versenytársaknál nagyobb kockázatvállalásnak köszönhető. Az Alap mindvégig kevesebb részvényt tartott az indexeknél, jellemzően az eszközök mintegy ötödét rövid állampapírban tartva és az Alap szórása is láthatóan messze elmarad az indexekétől.         

Minek köszönhető a jó hosszú távú teljesítmény?

Számtalan, befektetési alapokon végzett kutatás kimutatta, hogy hosszú távon az alapok mintegy 80 százalékának teljesítménye elmarad az indexekétől. Ez egyrészt köszönhető az alapok díjterhelésének, ami rontja a hozamot, másrészt az alapkezelők átlagosan hosszú távon nem hoznak jó döntéseket. A kutatások azt is kimutatták, hogy jellemzően azon alapok tudnak jobban teljesíteni, amelyek összetétele nagyon eltér a részvényindexekétől.

A Concorde Részvény Alap kezelésénél ez a kiinduló pontunk. Abszolút szemlélettel kezeljük az alapot, azaz egyáltalán nem törődünk az indexek összetételével, alulról építkezünk, olyan részvényekkel próbáljuk feltölteni az Alapot, amelyeket abszolút értelemben olcsónak tartunk, függetlenül attól, hogy azok egyáltalán benne vannak-e bármilyen indexben.

Önmagában a különbözőség csak szükséges, de nem elégséges feltétel a felülteljesítéshez. A tizenöt éves jó teljesítmény arra utal, hogy az értékszemléletű, kontrariánus befektetési filozófiánk – amihez ragaszkodunk az Alap indulása óta – működik. Természetesen nem minden évben, a piaci ciklus nem minden szakaszában, de hosszú távon igen. A stratégiánk lényege, hogy olyan országokra, szektorokra, vállalatokra próbálunk fókuszálni, amik mások által nem kedveltek és így alacsonyan árazottakká váltak, jellemzően azért, mert a közelmúltban rosszul teljesítettek valamilyen problémák miatt, amiket mi hosszú távon megoldhatónak látunk. És kerüljük azon vállalatokat, ahol a közelmúltban minden jól alakult és a befektetők lelkesedése egyre nő, miközben mindez már be van árazva a részvénybe. Egy ilyenkor érkező fundamentális romlás/véletlen rossz esemény jelentős eséshez vezethet a felfokozott várakozások miatt, jóval nagyobbhoz, mint egy hasonló esemény a nem kedvelt részvény esetében. Meglátásunk szerint ez is mögötte van az Alap piachoz képesti alacsonyabb kockázatának.

Hol és miben keressük a félreárazásokat?

Meglátásunk szerint a tőkepiacokon sokszor abból fakadóan alakulnak ki félreárazások, hogy a szereplők bizonyos régióba/eszközosztályba be vannak szorítva, ha pedig az adott eszköz túl népszerűvé válik és sok tőke folyik be, a portfóliókezelő keze meg van kötve. Ezért meggyőződésünk, hogy a rugalmasság kellő szakértelemmel párosulva jobb teljesítményhez vezethet. Így a Concorde Részvény Alap kezelése során is minél szabadabban próbáljuk keresni a lehetőségeket. Például a 2008-as válságban rendkívül vonzóvá váltak az OTP és MOL átváltható kötvényei. Kockázat–hozam szempontjából vonzóbbá, mint a mögöttes részvények. Így az Alapban a kockázatos eszközök egy részét ezen kötvények tették ki részvények helyett pár évig.

A befektetés földrajzi értelemben vett szabadsága azonban véleményünk szerint egy szint felett hátrány is tud lenni. Ha például Dél-Amerikában próbálnánk befektetési sztorikat keresni, jóval kisebb esélyünk lenne jól teljesíteni. Túl messze vagyunk attól a piactól térben, időzónában, kultúrában. Nehezen tudnánk bármikor kedvünk szerint meglátogatni egy társaság menedzsmentjét, ha szükségesnek éreznénk, kevésbé ismernénk az egyes szereplőket a befektetési piacon és még sorolhatnánk. Sok igazság van abban a mondásban, hogy a lakhelyünktől távolodva folyamatosan csökken a felülteljesítési potenciálunk. Különösen a fejlődő országokban, ahol a helyi viszonyok sokkal fontosabbak, mint az adott iparág üzleti adottságai.

A Concorde Részvény Alap kezelése során ennek megfelelően kezdetben a magyar piacról válogattunk az alulértékelt eszközök közül, majd mintegy tíz ével ezelőtt – látva a fogyatkozó hazai lehetőségeket – a fókuszunkat a közép-európai részvénypiacokra helyeztük át. Ezen országok nagyon hasonlóak hazánkhoz, könnyen elérhetők, gazdasági fejlettségük, kultúrájuk, EU-tagságuk miatt számunkra jobban érthetők, mint Dél-Amerika, vagy akár Oroszország.

Az elmúlt évek európai gazdasági problémái viszonylag alacsony árazást okoztak az öreg kontinens részvénypiacán, amiben egyre több lehetőséget látunk. Úgy ítéljük meg, még ezen része is a világnak abba a kategóriába tartozik, ami nincs tőlünk túl messze és ezért van itt keresni valónk befektetőként. Így a nyugat-európai részvények is megjelentek az Alap portfóliójában, bár jóval kisebb arányban, mint a régiónkbeli vállalatok.

A szélesebb fókuszhoz persze egyre nagyobb elemzői kapacitás is kell, aminek érdekében fokozatosan építjük Közép-Európa mára egyik legnagyobb portfóliókezelő-elemző csapatát.

A jövőben mindig máshol alakulnak majd lehetőségek, amiből meg fogunk próbálni hozamot kovácsolni az ügyfeleink számára, szabadon. De az Alap eszközeinek többsége általában Közép-Európából fog kikerülni. Hátrány ez? Talán az lehet, ha a régiónk lesz az egyik legdrágább részvénypiac a világon. Akkor át kell gondolnunk, hogy milyen mértékben tesszük félre a földrajzi közelségünkből származó előnyt. De ma egyelőre az a helyzet, hogy a régiónk részvénypiaca a világ alacsony árazású piacai közé tartozik.