Részvényalapok a BUX-csúcs után  

Egyesek profitot realizálnak, mások a reflektorfényben nem lévő papírok között keresgélnek

Komoly korrekció zajlott a Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt napokban. S miként cselekszenek a hazai alapkezelők? Vannak, akik némileg csökkentik az alapokban meglévő részvényarányt, mások a kevésbé reflektorfényben lévő papírok között keresgélnek, s akadnak olyanok is, akik egyéb közép-európai részvényekkel bővítik a portfóliót.

A Budapesti Értéktőzsdén láthatóan véget ért a szárnyalás. Mire számíthatnak a hazai részvényalapokba fektetők? Óvatos optimizmussal tekintek az év hátralévő részére, úgy gondolom, lehet még értéket találni a BÉT-en – fogalmazott Honics István, a legnagyobb részvényalap, a 36 milliárd forintos nettó eszközértékkel rendelkező OTP Quality alapkezelője. Ezzel együtt is úgy véli azonban: az elkövetkező közel tíz hónapban nem lesz olyan mértékű az árfolyamemelkedés, hogy azért érdemes legyen kiemelkedő kockázatot vállalni. Így fokozatosan csökkenteni kezdték a részvénykitettséget, amely jelenleg 80 százalék körüli arányt mutat, ám az alap referencia-portfóliójának megfelelő 75 százalékos arány alá a jövőben sem kívánnak menni. A cseh és lengyel papírok aránya nem változott a portfólióban, a magyar részvények terén azonban voltak eladások. A Matávból továbbra is alulsúlyozottak, míg a BorsodChem papírokat a BUX-súlyokhoz képest nagyobb arányban képviseltetik.

Régóta nem próbáljuk a trendfordulók idejét kitalálni, inkább az olcsónak vélt papírok arányát növeljük, míg azoknál, amelyek már drágává kezdenek válni, ott csökkentünk – mutatott rá Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A korábban számottevő árfolyamemelkedést elért részvények aránya alacsonyabb, mint egy évvel korábban – tért ki a részvényportfólióban lezajlott változásokra. A ciklikus iparágaknál nem árt óvatosnak lenni, s Szabó László idesorolja az olaj- és pénzügyi szektort is, míg véleménye szerint érdemes lehet körbenézni a kevésbé reflektorfényben lévő társaságok háza táján.

Március elsejével stratégiát váltott a Budapest Növekedési Alap, s ezt jól mutatja a benchmark-összetételben lezajlott módosulás: a BUX korábbi 80 százalékos aránya 50 százalék BUX-ra és 30 százalék Cetop 20-ra változott. A közép-európai részvényindex megjelenése egyúttal azt is jelentette, hogy az 5,7 milliárd forintos alap-portfólió cseh és lengyel papírokkal színesedett. A magyar piacon már nem láttunk érdekes célpontot, így úgy döntöttünk, inkább kilépünk a közép-európai színtérre – magyarázta a váltás hátterét Elek Péter, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere, hozzátéve: a magyar részvények terén jelenleg az áramszolgáltatói papírokat részesítik előnyben, míg az Egisben továbbra is fantáziát látnak.

Farkas Barbara

 Forrás: Világgazdaság – 2005. március 18.