Rezsicsökkentés: zuhan a gáz világpiaci ára

Az amerikai és izraeli „gázforradalom” a jelenlegi tudásunk szerint közvetlenül nem érinti Magyarországot, de áttételesen kedvezően hathat, hisz hozzájárulhat ahhoz, hogy ne növekedjenek az energiaárak. Az amerikai palagázprojekt már most érezteti hatását, hisz az amerikai piacra szánt katari gáz „megjelenése” Európában leverte az energiahordozó árát. Így lesz ez majd az izraeli gázzal is.

Öt-hat évvel ezelőtt a magyar közélet is megtapasztalhatta, hogy milyen súlyú játékosok képesek lobbizni egy-egy iparággal kapcsolatos, évtizedekre kiható beruházás érdekében. Mint emlékezetes, Orbán Viktor 2007-ben vádlóan fogalmazott Gyurcsány Ferenc energiapolitikája kapcsán, miszerint „nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!” A politikai felhangoktól sem mentes „háború” tárgya az volt, hogy Magyarország a nyugati érdekszférát képviselő Nabucco, vagy az orosz befolyást jelentő – a moszkvai Gazprom óriáscég által menedzselt – Déli Áramlat, később Kék Áramlat nevű gázvezeték mellett tegye-e le a voksát. A Verdi egyik legnépszerűbb operájának a címéről, a Nabuccóról (korábban Nabuccodonosor) elnevezett „nyugati” vezeték nem kisebb célt szolgált, minthogy a Közel-Keleten hozzájáruljon a geopolitikai erőviszonyok alakításához, hisz akié a vezeték, az lesz képes a gázvásárláson keresztül a keleti, így például az egyiptomi és az iráni (mindkét ország nagy készletekkel rendelkezik) gazdasági folyamatokra hatást gyakorolni.

A Nabucco a hagyományos orosz érdekszférát csorbította az által, hogy egyebek mellett Kelet-Közép-Európát célozta meg nem orosz forrású energiahordozóval. Emellett, mivel Európa gázimportra szorul, az oroszoknak való kiszolgáltatottságot csökkentette volna egy ilyen új, Moszkvától független gázvezeték létrehozása. Bár nyilvánosan soha nem álltak ki ezzel, de a szakértők az orosz földgázvezeték megépítésének tervét egyértelműen azzal hozták összefüggésbe, hogy az oroszok így igyekeznek az amúgy méregdrága és kockázatos Nabucco-projektet ellehetetleníteni.

Az azeriek Dél-Európát választották

Egy hónapja derült ki, hogy az azeriek (Azerbajdzsán is jelentős földgázvagyonnal rendelkezik) nem a közép-európai – tehát nem a tervezett Nabucco –, hanem a dél-európai útvonalat választják az általuk Európa számára felajánlott évi 10 milliárd köbméter földgáz elszállítására. Bár az EU álláspontja szerint nem szabad még temetni a Nabuccót (pedig a Gazprom már ezt teszi), de több szakértői kommentár szerint a döntés eredményeként valójában pont került a Nabucco-projekt végére. (Talán nem véletlen, hogy a magyar kormány a közelmúltban magas állami kitüntetésben részesítette a Gazprom vezérét.)

A folyamatokra hatást gyakorolt az is, hogy a világ gázpiacán több területen is fordulat történt, ami miatt olcsóbb lett a gáz ára. Ha pedig csökken az ár, akkor egy-egy beruházás megtérülési ideje is változik. Egyrészt kiderült, hogy az Egyesült Államok palagázprogramja sikeres, aminek következtében az amerikaiaknak szánt katari gáz megjelent Európában, és – a kereslet-kínálat elvéből fakadóan – hozzájárult a gáz árának csökkenéséhez. (Katar óriási gázszállító flottát épített: ötven hajóval ők birtokolják a legnagyobb cseppfolyós gáz szállítására alkalmas flottát, de mivel Amerika nem szorul már rá, hogy tőlük vásároljon, ezért a „szabad” mennyiség megjelent a világpiacon, Európában és Ázsiában.)

Hatvan évig is elég lenne a fogyasztás fedezéséhez

A palagáz molekuláris szinten teljesen azonos a földgázzal, viszont évtizedekig jóval nehezebb és emiatt drágább volt a kitermelése, mint a hagyományos földgáznak. A pala kifejezés ugyanis azt jelzi, hogy a gáz gyenge áteresztőképességű kőzetekben elszórtan van jelen. Ezt a palakőzetet speciális eljárásokkal megrepesztik, majd speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával az anyagban repedéseket hoznak létre, utat nyitva az apró kőzetpórusokban található földgáz felszínre jutásához.

A Concorde Alapkezelő Zrt. szakértői által jegyzett elemzői blog (Alapblog) e témában írt analízise az Amerikai Energiaügyi Hivatal (EIA) adataira hivatkozva azt állította: a világ különböző területein fellelhető palagáz mennyisége hatvanszorosa az éves globális gázfogyasztásnak. (Tehát akár hatvan évig is elég lenne a fogyasztás fedezéséhez.) A becsült palagázkészletek mindössze tizenhárom százaléka található az Egyesült Államokban, míg a húsz százaléka Kínában, közel tíz százaléka pedig Európában „rejtőzik”. Az USA-n kívül azonban a gázkészletek felkutatása még gyerekcipőben jár. Ha Európát vizsgáljuk, nem az időbeni elmaradás, hanem a geológia az, ami fejtörést okoz. A technikailag kitermelhető státus nem azt jelenti, hogy a kitermelésbe invesztált pénz gazdaságilag meg is térül. Az eddigi kutatások megállapították, hogy az európai palagáz földtani elhelyezkedése kevésbé szerencsés, mint az amerikaié.

Lecsökkentheti a rezsit

Képzeljük el, hogy a jelenlegi 420 forint körüli benzinárak helyett egy liter üzemanyaghoz 126 forintért tudnánk hozzájutni. Utópikusnak tűnik ez egy magyar autós számára, ám nem az egy Egyesült Államokban élő gázüzemű Honda Civic tulajdonosának. Ő ugyanis az utóbbi években, Amerikában kibontakozó palagáz-forradalom hatására hanyatló, az olaj árától jelentősen elszakadó amerikai gázárak mellett jelenleg ennyiért tankolhat. Az olcsó gáz ráadásul rezsicsökkentést jelent minden gázzal fűtő, árammal világító amerikai háztartás számára. Ha pedig csökken a rezsi, akkor nő a jólét, többet utazhatunk, több élelmiszert, ruhát vehetünk, gyermekeink oktatására több pénzt szánhatunk, stb. Az olcsó gáz kedvez az iparnak is.

Hasonlóan hathat Izrael gazdaságára a mostanában felfedezett földgázlelőhelyek hosszú távú kiaknázása. Mint arról a múlt heti számunkban írtunk (A földgáz csak ugródeszka. Hetek, 2013. július 19.), a közel-keleti ország tengerpartjánál gigantikus gázlelőhelyeket találtak, amely alapot adhat nemcsak a térség, hanem Európa energiaiparának reformjához is. Szakemberek szerint az innen származó gáz – amely vélhetően nem közvetlenül érkezik hazánkba, hiszen Magyarország továbbra is az orosz vezetékekhez van kötve – a világpiacon, különösen Európában, történő megjelenése hozzájárul az energiaárak csökkenéséhez. Már a jelenleg is zajló árcsökkenés is érezteti hatását, hiszen ma Magyarországra jelentős mennyiségben Nyugatról, Ausztriából érkezik a gáz, amely már olcsóbb, mint az előre lekötött orosz. A Nyugatról érkező gáz is „molekuláris orosz”, de a világpiacon lett értékesítve, ami lehetővé teszi az árcsökkentést. (A magyar kormánynak egyébként komoly fejtörést okozhat ez, hisz a közeljövőben lejárnak a kilencvenes években megkötött gázszerződések, amelyeket 20 éves időszakokra szoktak megújítani. Ha rossz hosszú távú szerződést köt az Orbán-kabinet, akkor kimaradhat az energiaár-csökkentési hullámból.)

Átalakulhat az európai energiatermelés

Az európai piacon megjelenő „többletgáz” lehetőséget teremt a kontinens energiatermelésének átalakítására. Egyrészt az elmúlt évtizedekben súlyos társadalmi vitákat okozott az atomenergia kérdése (Csernobil és Fukusima), ami párosult azzal is, hogy a nukleáris erőművek beruházási költsége kimagaslóan magas, csak a drága olaj- és gázár mellett jelentett alternatívát ezek építése. Az úgynevezett megújuló energiatermelés (például napenergia) pedig az időjárási viszonyok miatt változó hatékonyságúnak számít. Úgy tűnik, a Németország által követett út lehet az egyik minta. Berlin ugyanis jelentős beruházásokat támogatott a megújuló energiatermelés területén, így fordulhatott elő, hogy két hete az ország energiaigényének negyven százalékát napenergiából állították elő. A gázerőművek jelenthetik viszont azt az energiatermelési technológiát, amely jól kiegészíti a hullámzó teljesítményű megújuló energiatermelést, mert ugyancsak környezetbarátnak számít (legalábbis a szénhez és az atomhoz képest) és rugalmasan állítható a gázerőművek energiatermelése. Az atomreaktorokat százszázalékos kihasználás mellett éri meg üzemeltetni, a gázerőművekhez képest kevésbé rugalmasak az energiaigény-ingadozásokra. A gáz alacsony ára lehetőséget teremthet arra, hogy Európa energiagazdálkodása olcsóbbá váljon, új technológiák révén „zöldebb” legyen, és függetlenedjen az eddigi „energiapólusoktól”. Az is előfordulhat, hogy nemcsak a Nabucco, hanem a Kék Áramlat megépítése is feleslegessé válhat.

Hazafi Zsolt

Forrás: atv.hu és Hetek – 2013. július 28.