aug.
31
2011

Rossz Infláció

Rogoff szerint az lehet a jelenlegi adósságválság megoldása, hogy reálértelemben lecsökkentjük a tartozásokat, ezt pedig legpraktikusabb egy kissé felpörgetett inflációval végrehajtani. A jegybankok pénznyomtatása is ebbe az irányba hat, de úgy tűnik, hogy a kialakuló infláció nem “jó” abban az értemeben, hogy nem mindennek az árszínvonala (és vele együtt a bérek is) emelkedik, hanem csak néhány dologé:

a pénznyomtatás több kárt okoz mint hasznot. Miközben az alapanyagok és élelmiszerek ára nő, a végtermékeké nem, és a bérek sem tudnak ilyen helyzetben emelkedni, így a lakosság duplán rossz helyzetbe kerül: nem elég, hogy az adósságválság nyomasztja, még a költségei is nőnek (tejkenyérbenzin, stb.) miközben a bevételei nem. A QE nagyon nagy károkat okoz, szétzilálja az árrendszert. Ez kedvez az alapanyagtermelőknek, de rossz mindenki másnak. A mai gazdaságban pedig az alapanyagtermelők kisebbségben vannak. 

Az elmúlt napok érdekes történése, hogy elindultak az agrártermékárak felfelé – ismét. A DBA ETF 3,5 hónapos csúcsra repült, újraindítva emelekdő trendjét, amit támogat az emelkedő 200napos mozgóátlag is. Magyarul: most mind a hosszabb, mind a rövidebb távú trend emelkedő benne, ilyen termék se sok van. Úgy tűnik a nagy pénznyomtatás elől nem csak aranyba, hanem más kézzelfogható termékekbe is menekülnek a befektetők, a dollár, és egyéb papírpénzek elinflálása részben sikeres, de ebben nincs sok köszönet. A tonnánkénti 50000 forintos búzaáraknak nyilván a hazai termelők is örülnek, az EU-támogatással együtt a gabonatermelés olyan nyereséges, mint amilyen nagyon rég nem volt, a hektáronkénti haszon könnyedén elérheti a 100-200 ezer forintot is, ami a föld árához képest kiemelkedő megtérülést jelent.

Mind az arany szárnyalása, mind az agrártermékek megújult emelkedése jelzi a nagy problémát: óriási mértékű pénznyomtatás van/lesz, ami elől el kell bújni valahová. Egyet lehet érteni Marc Faberrel, hogy ha ez nagyon elfajul, akkor még a részvények is jobbak lesznek, mint a készpénz, de úgy vélem még nem tartunk ott, ráadásul kivételes helyzetben vagyunk: forintban reálkamatot kapunk a pénzünkre. Ritka kincs ez a mai világban. Sok jó tanácsom nincs a fentiekkel kapcsolatban, talán csak annyi, hogy nagyon óvatosnak kell lenni, mert a reálgazdasági környezet nagyon rossz, könnyen lehetnek további sokkok bármikor a következő hónapokban, és az a részvény, ami most nagyon olcsónak tűnik, az a változó, romló gazdasági környezetben lehet, hogy pár hónap múlva már “fundamentálisan” sem lesz majd olyan vonzó, mint amilyennek most tűnik.