Rövid távú döntések éve

Ma nem pusztán a gazdasági logika alapján dől el, hogy melyik ország megy csődbe vagy menekül meg, és az sem, hogy melyik állam milyen feltételek mellett jut külső finanszírozáshoz. A gazdasági problémák olyan mértékűek lettek a világban, amikor már elkerülhetetlen a politika beavatkozása. Ebben a helyzetben a befektető kénytelen-kelletlen kicsit politikus, de legalábbis meg tudja saccolni, melyik forgatókönyv valósul meg nagyobb valószínűséggel a szóba jöhetők közül. De nyerni ilyenkor is lehet. A portfóliókezelők számára új helyzet, hogy ma sokkal erősebb a politika hatása a befektetésekre, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Így sokszor nem a hosszú távú gazdasági trendeket kell leképezniük a portfólióalkotás során, hanem ki kell találják, hol milyen politikai kompromisszum születik. Igaz, a döntéseknek végül gazdasági következményei lesznek, a tőzsdék és állampapírpiacok most is a gazdaságok mozgását követik.

Nagy nyerés vagy bukás A magyar eszközök például most nagyon olcsók lettek. Aki optimista az ország középtávú gazdasági jövőjét illetően és eszerint hoz befektetési döntést, komoly nyereségre tehet szert, ha beigazolódik a vélekedése. Ha viszont tévedett, a bukás is legalább akkora lehet. Az a kérdés ma, hogy az állampapírok 10 százalékos hozama megugrik-e 20-ra vagy lezuhan 6 százalékra. – Ha a sikerül aláírni az IMF-megállapodást, a kormány betart bizonyos játékszabályokat és kiszámíthatóvá válik a gazdaságpolitika, a forint erősödhet, az állampapírok hozama eshet. Ha viszont nem ez a forgatókönyv valósul meg, inkább nemzetközi eszközökbe kell elhelyezni a megtakarítást. A világ viszonylag nyugodt, a külföldi indexek pozitív hangulatban indultak az év elején – mutat rá a sajátos helyzetre Szabó László, a Concorde Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke és hozzáteszi: az elmúlt tíz évben a befektetési döntések szakmai, intellektuális alapon születtek, némileg leegyszerűsítve a tét az volt, hogy 6 vagy 6,5 százalék lesz-e a hozam. Most viszont a döntés egzisztenciális kérdés. Óvatosságra inti a hazai tőzsdén befektetőket Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is. Ő úgy véli, az ország egyedi helyzetét már beárazták, így jelenleg meglehetősen olcsók a hazai részvények. Mivel azonban nincs biztató jel a gazdasági növekedésre, ezért a vállalati profitok emelkedésére sem lehet számítani. A részvényeket tekintve főként az európai és a feltörekvő piacok tőzsdéit ajánlja a szakember. – Az unió tekintetében a kockázatok beárazása miatt már vonzó szintre süllyedtek az árfolyamok, a feltörekvő piacok pedig stabil pénzügyi helyzetük és kedvező növekedési kilátásaik miatt vonzók. Mivel azonban globális szinten nem túl kedvezőek a növekedési kilátások, egész évben mérsékelt hozamokra lehet számítani.

Idén sem könnyű A múlt évet kevés befektetési eszköz zárta pozitívan. Kedvezőtlen hozamkörnyezet jellemezte a részvényeket, a nyersanyagokat, sőt a kötvénybefektetéseket is. Az S&P 500 index azon a szinten zárta az évet, ahol nyitott, figyelembe véve az osztalékokat is. A BUX 20 százalékot esett, a DAX rosszul teljesített, az osztrák piac 20-30 százalék közötti veszteséggel zárt, a hedge fundok pedig átlagosan –5 százalékot értek el. A nyersanyag-befektetéseken is többen veszítettek, mint nyertek, miután egyedül az arany és az olaj ára emelkedett. Jól lehetett viszont keresni a fix kamatozású, hosszú lejáratú, nagyon biztonságos állampapírokon. – 2011 elején mindenki azt várta, hogy a kötvénypiac rosszul teljesít majd az év során, ez azonban nem egészen így lett. A szuperbiztonságos menedékként kezelt amerikai, német vagy angol tízéves vagy lejárat nélküli államkötvényeken most is szép hozamot lehetett elérni. Aki év elején vett például angol lejárat nélküli kötvényt, az közel ötvenszázalékos profitra tett szert egy év alatt. Az olasz vagy spanyol hosszú lejáratú állampapírok viszont veszítettek az értékükből ugyanebben az időszakban. A nyersanyagok piaca sem volt egyértelmű. Az arany ára emelkedett, míg az aranybányarészvényeké nem – mutat rá Szabó László arra, hogy tavaly milyen kevés befektetési eszközzel lehetett nyerni. Újfajta kockázatokról beszél Misik Sándor, a Solar Capital portfóliókezelője is. – Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy befektető az euróban denominált olasz államkötvényen részvénypiacokra jellemző kockázatot fusson vagy eurótagország kötvénypiacán megfelezze a tőkéjét. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az árupiaci alapok is. Az európai bizonytalanság még hónapokig tarthat, s egyre több jel utal a kínai gazdaság lassulására is. Olyan befektetési stratégiát érdemes választani, amely kellően rugalmas ahhoz, hogy a változékony piaci környezetben is jelentős hozamot tudjon produkálni. Ilyenek lehetnek például a garantált hozamú alapok. Horváth István úgy véli, amíg az eurózónával kapcsolatban nem enyhül a feszültség, addig az arany ára tovább nőhet. Az ipari fémek tekintetében éppen a kereslet lesz meghatározó, így ha a konjunktúra nem romlik tovább, az ipari nyersanyagok ára is erősödhet, és a következő hónapokban az olajár csökkenése sem várható. Szerinte idén az első negyedévben a költségvetési és államadósság-problémákból eredő gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt a részvények alulsúlyozása, a tőke- és hozamvédett alapok felülsúlyozása lehet jó stratégia. Mivel a jelentős magyar kockázatokat a piac már beárazta, mérsékelni lehet a hazai kötvények alulsúlyozását és a pénzpiaci eszközök felülsúlyozását. A jegybanki alapkamat további emelése ugyanis kedvező lehet a forintbefektetések számára, és az sem valószínű, hogy a forint a jelenlegi szintekről tovább gyengül. Persze, ha az IMF-megállapodás elmarad, ez a kijelentés már nem igaz.

Érdemes diverzifikálni Szabó László idén is számít arra, hogy lesznek kiugróan magas hozamú alapok, ahogyan tavaly is voltak. Jó eredményt viszont csak úgy lehetett elérni, ha a vagyonkezelő szinte havonta újraértékelte a befektetési döntéseit. – Idén sem lesznek hosszú trendek, amelyeket hónapokig meg lehet lovagolni. A hozam attól függ, hogy ki mennyire érti meg az aktuális politikai csörtéket és milyen gyorsan tud reagálni azokra. Az óriási zajban nehéz meghallani a zenét. Találgatjuk, hogy vajon melyik európai bank gyengült meg és melyik szorul súlyos tőkepótlásra, egy-egy politikai döntés pedig addig jól menő vállalatokat bedönt vagy stagnálásra ítél egyik napról a másikra. A volatilis környezetben rengeteg a kockázat; ilyenkor a megtakarításokat érdemes erősen diverzifikálni, és egy-egy eseményre nem szabad nagyobb összeggel „fogadni”. Az elmúlt két évben az abszolút hozamú termékek váltak a slágerré, nem véletlenül. Ezek – persze nem mindegyik – a rossz piaci környezet mellett is jól tudnak teljesíteni, amennyiben a vagyonkezelő a hirtelen tőkepiaci hangulatváltásokat jól követi. – Az abszolút hozam önmagában nem varázsszó. Nem azért érdemes ilyen alapokba fektetni, mert azok minden körülmények között jobb hozamot garantálnak. Ez nem igaz, viszont ha jó a vagyonkezelő, sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az alap teljesítménye. A bizonytalan környezetben csökken az emberek kockázatviselési képessége, senki nem akar a befektetései miatt is aggódni. Többségük inkább lemond a magasabb hozamról a biztos kevesebbért cserébe – magyarázza Szabó László. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) statisztikái szerint elsősorban azok az alapok tudtak kiemelkedő teljesítményt elérni, amelyek a globális piacon fektetnek be. Ha ugyanis egy országnak rossz a megítélése, minden befektetési instrumentumban tükröződik a negatív hangulat. Ilyenkor kevés, ha a vagyonkezelő a részvények és a kötvények között mozog, a nagyobb teret engedő földrajzi diverzifikációra is szükség van.

Sebők Orsolya

Forrás: Piac és Profit – 2012. február 15.