Rövidtávon mind halottak vagyunk

A befektetéskezelők gyakran megpróbálják valamilyen módon megadni azt az időtávot, amire egy bizonyos terméket javasolnak. Részvényeknél ez általában minimum 5 év szokott lenni, kötvényeknél kevesebb. Az abszolút hozamú termékekre is rendszerint 3-éves időtávot javasolnak, amit a befektetők általában megértenek és elfogadnak – egészen az első olyan negyedévig, amíg a termék hozama negatív. Habár elméletileg értik a befektetők, hogy a hozamot nem fáról szüretelik és nincs mindig, sőt, még egy hosszútávon működő stratégiánál is lesznek olyan, gyakran nem is olyan rövid periódusok, amikor nem működik, mégis szinte mindenki, még a képzettebb befektetők és intézmények is, a rövidtávú szemlélet csapdájában élnek.

Erre talán a legjobb példa Soros György Quantum Fundja, amely, miután a 70-es években minden évben nyereséggel zárt, és az éves átlagos hozama 40% (!!!) volt, 1980-ban 22%-os veszteséget szenvedett el. Gondolhatnánk, hogy a befektetői erre azért nem pánikoltak be, hiszen mondjuk aki 1970-ben berakott 100 dollárt, annak 1979 végére 2900 dollárja volt, s bár nem kellemes , hogy ez leesett 2545 dollárra, azért még nem tragédia. Egy negatív év nem jelenti azt, hogy a befektető téved, a stratégia rossz. Sőt, ha valóban helyesek a módszerei, akkor jó esély van rá, hogy a negatív hozamú év után pozitív eredményt ér el, hiszen egyrészt valószínűleg rendkívül megfontoltan fog cselekedni, másrészt gyakran a lehetőségek is nagyobbak (pl. egy olcsó eszközöket vásárló alap definíciószerűen fog veszteségeket elszenvedni a medvepiac közepe-vége táján, ám ez egyben kiváló beszállási lehetőséget is jelent az alapba, hiszen sok olcsó eszközt tud venni). Soros György alapjából azonban ez alatt az év alatt a kezelt vagyon felét kivonták!

Tizenöt éve fektetek be abszolút-hozam alapon, és teljesen világosan látszik, hogy minden befektető, minden stratégia életében lesznek hetek, hónapok, amikor nem fog működni. Ez önmagában még nem jelenti a módszer/rendszer végét. Csak annak nincsenek rossz periódusai, és bukásai, aki hazudik.

Mit jelent mindez?

Azt, hogy ha hosszabb távú megtakarítók vagyunk, akkor az eszközallokációs döntéseket (mikor mennyi pénzt tegyünk részvénybe/kötvénybe) ne az elmúlt időszak hozamai alapján tegyük, mert valószínűleg rosszul járunk. Ne akkor vegyünk pl. amerikai részvényalapot, amikor az már 5 éve emelkedik, és megháromszorozódott, de legfőképpen ne AZÉRT vegyünk meg egy terméket mert sokat ment. Azért vegyünk meg valamit, mert úgy véljük – racionálisan végiggondolva, kielemezve a helyzetet – hogy a következő 5 évben is sokat tud emelkedni, vagy azért mert olcsó (pl. egy részvény, vagy részvénypiac, vagy kötvény, ingatlan, bármi) és/vagy olyan gazdaságpolitikai események következnek be amelyek az értékét növelik. Ugyanez igaz az abszolút hozamú befektetésekre is: nem érdemes egyikből másikba ki-be ugrálni, mert jó eséllyel pont rosszul választunk. Ezeket a befektetéseket is inkább hosszabb távra találták ki, és nem viccből van ráírva hogy ajánlott időtáv minimum 3 év.

Természetesen tudom, hogy bármit is mondok nem lesz foganatja, mert a befektetők mind Magyarországon, mind külföldön eddig is túlságosan rövidtávú szemlélettel operáltak, és ezután is így fognak. Kicsik is, nagyok is :)

 

www.zsiday.hu