Rózsaszínű pénzügyi vágóhíd
feb.
23
2015

Rózsaszínű pénzügyi vágóhíd II.

Közel négy éve a „Rózsaszínű pénzügyi vágóhíd” című írásunkban már leírtuk sommás véleményünket a magas tőkeáttétellel működő online devizaspekuláció lényegéről, elsősorban amerikai példákat idézve. A múlt héten idézett MNB statisztika jól mutatja, hogy a reklámok vonzó ígéretei Magyarországon sem teljesülnek: az ügyfelek túlnyomó része egy éven belül befektetett pénzének nagy részét elbukja.

2011-ből: Gazdasággal foglalkozó internetes oldalakon szinte lehetetlen elkerülni a magánszemélyeket tőkeáttételes devizaspekulációra biztató hirdetéseket. Ezek fő üzenete, hogy a devizaspeki kis tőkét igényel és a könnyű pénzkereset egyik leghatékonyabb formája. Tényleg így van?

Az USA-ban az erre szakosodott cégeknek negyedévente  kötelező nyilvánossá tenniük, hogy ügyfeleik hány százaléka bukott az elmúlt három hónapban. A legalacsonyabb költségeket kínáló legnagyobb piaci játékosnál a bukó ügyfelek aránya 70-80 százalék (!) között van. A magas, akár 50-100-szoros tőkeáttétel miatt ez azt jelenti, hogy évente nagy valószínűséggel az ügyfelek egy jelentős része kicserélődik. És nem azért, mert dollármilliókkal nyugdíjba vonulnak…

Ez a rózsaszínű pénzügyi vágóhíd nem csak Magyarországon szedi az áldozatait. Az USA-ban a piacvezető cég ügyfeleinek 37%-a hitelkártyájáról fizette be a számlanyitáshoz szükséges tőkét! Ez azt jelenti, hogy a sokszoros tőkeáttétel (hitelfelvétel) mögött álló tőke is hitel. Nem más ez, mint őrültség, a legtöbb kliens számára egyenes út a számla gyors lenullázásához.

Lehetetlen pénzt keresni a devizapiacon? Szerintem nem, de nagyon kevesen tudják megcsinálni. Sok agyalást, megfelelő tőkehátteret, jó pszichét és következetes kockázatkezelést igényel. Úgy működik ez is, mint minden más az életben: sok melóval, tapasztalattal, eltökéltséggel sikert lehet elérni.

De napi két órás melóval nem. Szerintetek ez igazságtalan?