bitcoin erem 131013
okt.
1
2014

Saját pénzt szeretnél? Itt az alkalom

Pontosabban fogalmazva: közeledik az az idő, amikor ezt egyszerűen megteheted, akkor is, ha nem tartozol a fejlesztők azon szűk rétegéhez, akik az első, egyben leginkább elterjedt virtuális fizetőeszköz, a bitcoin sikerén felbuzdulva egyre több kriptopénzt bocsátanak útjára. A tervek szerint az év végén jön az Ethereum, amely a várakozások szerint egy új világ alapja lehet, amelyhez bárki hozzáteheti majd a saját történetét – írja a Tőzsdefórum.hu.

Az Ethereumra Szabó Dávid, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere hívta fel a figyelmem az alapblog.hu-n megjelent írásában. A Superposition Befektetési Alap menedzsere Fizikus néven rendszeresen posztol a bitcoinról és más kriptopénzekről. Legutóbb tavasszal beszélgettünk erről a sajátos, bankok nélküli pénzvilágról, ahol a fizetőeszköz egy jel, a rendszer egy nyílt forráskódú szoftver, ami a digitális pénztárcával rendelkezők eszközein, illetve azok tulajdonosainak közreműködésével fut. Nincsenek bankok, hatóságok, felügyelet, csak egy kitüntetett csomópont nélküli hálózat, és persze nyilvánosan, bárki által elérhető szigorú szabályok, amelyeket a programba kódolt algoritmus határoz meg, s amelyek alapján az egész működik.

Átláthatóvá váltak a piacok

Tavasszal a rendszer igen rövid (2009-ben indult) történetének talán eddigi legnagyobb válságát élte: a világ (addig) egyik legnagyobb bitcoin (BTH) tőzsdéje (az Mt. Gox) összeomlott (elloptak 400 millió dollárt). Az esemény a külső szemlélőket talán meglepte, a piac aktív szereplőit azonban nem. Látszott, hogy baj van: a japán piacon érvényes árfolyam már a botrány kipattanása előtt háromnegyed évvel eltért az egyéb tőzsdék jegyzéseitől, aminek oka a dollár kiutalások leállítása volt. Majd egy idő után bitcoinutalásokat sem teljesítettek, végül bezárták – emlékeztetett Szabó Dávid.

bitcoin erem 131013

Az Mt. Gox eltűnt, de a bitcoin köszöni, jól van. A hatalmas bukás után gyorsan javították a hibákat, bizonyítva rendszer alkalmazkodóképességét, azt, hogy mennyire jók az önszabályozó mechanizmusok, ha hagyják, hogy működjenek.

A piaci szereplők számára fontossá vált bizonyítani, hogy az Mt. Gox-szal ellentétben náluk nem tűnik el a rájuk bízott pénz. A bitcoinok esetében ezt az úgynevezett „proof of reserves” (tartalékok bizonyítása) eljárással tudják megtenni, amelynek során bárki által ellenőrizhető módon a kriptográfia segítségével igazolják, hogy van fedezetük a náluk tárolt bitcoinokra. Némi leegyszerűsítéssel úgy, mintha egy banknál a betétesek bármelyik pillanatban közvetlenül meggyőződhetnének arról, hogy az adott pillanatban megvan-e a pénz a trezorban.

A hagyományos pénzvilágban is vannak persze rendszeres jelentési kötelezettségek, mutatók, amelyeknek meg kell felelni a biztonságos működéshez, hatóságok, amelyek felügyelik a rendszert, tesztelik az intézményeket, ezek azonban kijátszhatók, manipulálhatók. Egészen más helyzet az, amikor valaki közvetlenül lát bele abba az intézménybe, amellyel kapcsolata van – hangsúlyozta a Fizikus.

Kisimultak az árfolyammozgások

Mindezzel párhozamosan valamivel a piac is nyugodtabb lett. A bitcoin árfolyama 400-700 dollár között mozog, ami persze még mindig rendkívül széles sáv, de némileg kisebb a volatilitás, nagyságrendi ugrások nincsenek, amelyek korábban előfordultak.

bitcoin ho
Bitcoin árfolyam a jelenleg legnagyobb forgalmú bitcoin tőzsdén, a BitStampen

A szabályozásban ugyanakkor továbbra is vannak hiányok: a jogi, adózási kérdések sok országban egyáltalán nincsenek tisztázva. Részben épp ezzel összefüggésben, szinte minden fejlett államban felhívják a figyelmet a kriptopénzek rendkívüli kockázataira, de a világ nagy része inkább az engedélyezés, mint a tiltás felé hajlik.

Egyetlen olyan fejlett ország van, ahol a bitcoin használata törvénybe ütközik, Izland, ám ennek oka az ott érvényes tőkekorlátozás (az országban még ma sem lehet devizát szabadon adni-venni), s nem a kriptopénzzel kapcsolatos fenntartások. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen egyszerűen kikerülhetők lennének a devizák adásvételére vonatkozó gátak, ha izlandi koronáért szabadon lehetne bitcoint vásárolni, hisz ez utóbbi már könnyen dollárra váltható.

BTH Magyarországon Itthon a Magyar Nemzeti Bank is adott ki iránymutatást a témában, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy egyes fizetésre használható virtuális eszközök – különösen a bitcoin – sokkal kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások. Így legyenek rendkívül körültekintőek, fokozott óvatossággal járjanak el, mielőtt ilyen eszközöket használnak!

Arról, hogy Magyarországon milyen széles kör birtokol kriptopénzeket, nincs megbízható adat, az infrastruktúra azonban fejlődik. Augusztus végén Budapesten üzembe helyezték az első Bitcoin ATM-et, amely persze nem készpénzt ad (hisz a bitcoin digitális jel), de segítségével forintot lehet bitcoinra váltani. (Miután a készüléknek egy QR-kód segítségével megadtuk a virtuális pénztárcánk számát és betettük a készpénzt, a virtuális pénztárcánkban nyomban meg is jelennek az újonnan vásárolt bitcoinok. Ezzel aztán lehet fizetni minden bitcoin-elfogadóhelyen, például az Anker Klubban, ahol a készülék található.)

Új kezdeményezések végtelen sora

Mindeközben a virtuális pénzvilág öles léptekkel bővült. Több száz kezdeményezés indult (ezen az oldalon, amikor a cikk írása közben ránéztem, 493 kriptopénzt találtam). Ahogy Dávid fogalmazott: ez egy nagyon élő, kombináló világ, sok a kísérlet.

Ezek egy része valamilyen társadalmi kezdeményezésre épül. Amilyen a már említett Izlandon az auroracoin volt, ahol épp a bankokkal szembeni finoman szólva is erős ellenérzés miatt próbáltak megoldást találni arra, hogy a fizetési forgalom terén a vállalatoknak, a magánszemélyeknek ne kelljen a bankrendszer esetleges belső hibái miatt plusz kockázatot vállalniuk. (Izland a pénzügyi válság egyik legnagyobb vesztese volt. A kísérlet előtt az esélyekről Dávid beszélt a Tőzsdefórumnak. Úgy néz ki, a kezdeményezés azóta befulladt.)

Litecoin-bitcoinnews

Mások technológiai újításokkal gazdagítják ezt a világot, mint például a Litecoin, amely (tényleg nagyon leegyszerűsítve) az elszámolási időszakot rövidítette (a Bitcoinnál ez nagyjából 10 percenként történik, a Litecoinnál 2,5 perc), illetve más technológiát használ a hitelesítésre (bányászatra, azaz arra a folyamatra, ahogy pénzt lehet teremteni és egyben a tranzakciókat hitelesíteni), aminek köszönhetően jóval kisebb gépek is alkalmasakká váltak erre.

Megint mások a felhasználási lehetőséghez próbálnak hozzátenni, mint például a Mastercoin, vagy az NXT. Ezeknél a fejlesztési cél az, hogy ne csak átutalni lehessen a pénzt az egyik tárcából a másikba, hanem kibővített szolgáltatásokat nyújtson a felhasználóknak.

Egy új univerzum

Valahol ebbe a sorba illeszkedik az Ethereum, de jóval több annál. Ezt ígérik, de még nincs kész. A tervek szerint az év végén indul.

Bizonyos szempontból úgy működik majd, mint a Bitcoin: lesz saját pénze, az ether (ETH), a szabályokat a program tartalmazza majd, amit később nem lehet módosítani (a programba kódolják). Lesz ugyanakkor egy saját programozási nyelve is, amivel tartalmat lehet hozzátenni, remélhetőleg ezt később felhasználóbaráttá is alakítják, hogy szélesebb közönség is hozzáférjen. S ez az igazi újdonság, hisz egy olyan univerzum jöhet létre, amelyhez mindenki hozzárakhatja a saját történetét.

ethereum-blog.ethereum.org forrás: blog.ethereum.org

Hogyan? Megint, persze nagyon leegyszerűsítve, a rendszerben nem visszavonható szerződések kötése válik lehetővé, ahol a megállapodás minden kimenetelét előre tisztázzák (akkor, amikor a konkrét terméket létrehozzák, később ez már nem változtatható, benne van az algoritmusban). Egy egyszerű példa, hogy lehetővé válik a virtuális világban is a félbe tépett dollár jelentette szerződés megkötése, akár egymástól távoli és ismeretlen felhasználók között is.

Az ilyen megállapodásoknak aztán végtelen kombinációja lehet. Művészek bocsáthatnak ki saját pénzt, kvázi részvényt, amelyek értéke alkotásaik keresettsége alapján változik. Hűségpontokat lehet létrehozni: olyanokat, mint a légitársaságoknál például, megadva, hogy mennyit lehet adott pontért repülni. Pénzügyi területen lehetővé válik a partnerkockázat teljes kiiktatása. De kiváltható ezzel minden olyan szolgáltatás, ahol közvetítőkre lehet szükség (gondoljunk itt például a nagy virtuális piacterekre, mint az Amazon, eBay, Airbnb, stb.), s amelyek sok esetben jóval több pénzt szednek be egy idő után, mint amennyi értéket hozzátesznek ahhoz, hogy egy termék vagy szolgáltatás eljusson az az iránt érdeklődőkhöz.

Tiéd a dollár fele

Amikor régen a vadnyugaton megállapodtak egy nagyvad elejtésében (vagy egy kegyetlen bűnöző skalpjának a megszerzésében), a megbízó félbe tépett egy százdollárost, amelynek az egyik fele nála maradt, a másikat a vadásznak adta. Ettől a pillanattól kezdve mindkét fél a szerződés teljesítésében érdekelt, hisz a kezében lévő fél bankjegy nem ér semmit. Ha a vadász a pénzéhez akar jutni, le kell szállítania a vadat. Ha a megbízó megkapta a prédát, megteheti, hogy nem fizet, de annak semmi értelme, hisz a fél bankjegyével úgysem tud mit kezdeni. Ha elégedett, és máskor is akar üzletet kötni, akkor odaadja azt a vadásznak.

Épül Etherium

Az Ethereumban lehetővé válik majd olyan virtuális cégeket létre hozni, amelynek szabályait előre lefektetik, és azt később nem lehet megváltoztatni. Egy ilyen cég emberi beavatkozástól mentesen működhet az interneten, szolgáltat az előre megállapított díjért cserébe, és osztja le a profitot a tulajdonosai között. Egyébként a rendszer létrehozása hasonló logikára épül.

Ha az Ethereum egyszer elkészül, és elindítják, akkor a későbbiekben nem lehet módosítani. Illetve lehet, de csak úgy, ha abban egyetértés van a felhasználók között. Így lehetővé válnak a verziófrissítések, de ebből jogosulatlan előnye nem származhat senkinek. A vállalkozást úgy finanszírozták, hogy a létrehozandó etherek egy részét előre eladták. (Ez az időszak lezárult, bitcoint kaptak cserébe.) Akik beszálltak, azoknak a számláján (etherben) ezt induláskor jóváírják, s majd az ether forgalma, kialakuló értéke alapján kiderül, hogy mennyire érte meg. Ha nem működik, elbukták. Ha beváltja a reményeket, jó üzlet lehet. Körülbelül 60 millió ethert adtak így el, amit 25-37 centnek megfelelő bitcoinért lehetett megvásárolni az előzetes értékesítéskor. Ha a két kriptopénz kapitalizációja egyenlő lenne, akkor egy ether nagyjából 100 dollárt érne Dávid számításai szerint, de a számhoz gyorsan hozzátette azt is, hogy az összehasonlítás nagyon sánta, hiszen nincs alapunk feltételezni a piaci kapitalizációk egyenlőségét. Az azonban sejthető, hogy ha az Ethereumnak a Bitcoinhoz hasonló sikere lesz, akkor a korai befektetők nagyon jól fognak járni.

ethereum ho

Persze nem csak az ether, a többi kriptopénz jövője is kérdéses. Dávid szerint annyi biztos csak, hogy valami születését látjuk, de azt egyelőre nem tudjuk, mi lesz belőle.

A bitcoinnak jelenleg jó esélye van a fennmaradásra. Ez volt az első, ez került be a köztudatba, a kriptopénzek között kiemelt helye van. A virtuális világban olyasmi válhat belőle, mint a hagyományos pénzrendszerben az arany. Belső értéke ugyan nincs, ám mégis értékes, dollárra váltható, van ismert árfolyama. Súlyát, elterjedtségét egyébként jól mutatja, hogy jelenleg 6,3 milliárd dollárnyi van forgalomban, míg a második legnagyobb, a litecoin esetén ez az érték 170 millió. (A méretek érzékeltetéséhez egy adat, hangsúlyozva persze, hogy a magyar forint és a bitcoin egymással nem összemérhető. Tavaly decemberben 3200 milliárd forintnyi készpénz volt forgalomban Magyarországon. Ez dollárra átszámítva 13,2 milliárd.)

Mit keres ezen a piacon egy portfóliómenedzser?

szabo david foto

Az esélyeket látva jogosan merül fel persze az a kérdés is, hogy miért foglalkozik ezzel a piaccal egy portfóliómenedzser. Rákérdeztem: egyelőre hobbiból és kizárólag magánbefektetőként – volt a válasz. Dávid abszolút hozamú alapjában, a Superpositionban nincsenek, a törvényi szabályozás miatt nem is lehetnek kriptopénzes pozíciók. Azt a tudást, amit Fizikus most megszerez, a munkája során majd csak akkor használhatja, ha a piac kiépül, ezek az eszközök (valamelyik közülük, vagy egy későbbi) széles körben elfogadottá válnak megfelelő szabályozással és törvényi háttérrel. Hosszas faggatózás után azért kiderült: mégis csak van kapcsolat az algoritmusokkal, informatikával.

Szabó Dávid jelenleg Superposition alapjának track record-ját (teljesítménytörténetét) építi. A befektetők, megtakarítók azokra az alapokra szeretik bízni a pénzüket, amelyek nagy kilengések nélküli hozamgörbét mutatva előzik a referenciahozamukat. Idő kell ahhoz, hogy egy portfóliómenedzser stratégiáját megmérje a piac. A Superposition Származtatott Befektetési Alap az év elején indult és eddig nagyon ígéretes. A már közel félmilliárd forintos alap teljesítménye a superposition.hu oldalon követhető.

Az alap befektetési politikája szerint a fundamentális és technikai elemzéseket kombinálja, ezek szuperpozíciója alapján dönt a befektetésekről. Támaszkodik statisztikai módszerekre, és informatikai megoldásokra is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan programokat írnak két korábbi Google programozóval közösen, amelyek segítenek hozamot termelni. Az algoritmikus trading-et egyelőre csak nagyon óvatosan használják, ahogy arra Dávid figyelmeztet: hosszú idő alatt lehet jól működő programokat kifejleszteni, így jelenleg csak a tőke marginális részét kockáztatáják számítógép által felvett pozíciókkal.