Sok a devizatartalék?

Sok. Én is többször leírtam már az elmúlt hónapokban, és most itt egy írás az MNB-től is.

A hazai devizatartalék nagysága a magyar fundamentumok lassú javulásával párhuzamosan egyre inkább túlzóan magasnak tűnik. Két fő oka van ennek:

– egyrészt a hazai lakosság/vállalati szektor erejét megfeszítve próbálja törleszteni devizaadósságait, ami 2009 óta folyamatosan zajlik, és ennek révén a devizaadósságuk folyamatosan csökken, lásd például itt.

– a másik fontos tényező, hogy 4 milliárd euró (több, mint 1200 milliárd forint!, a magyar GDP 4%-a) érkezik ÉVENTE az EU-ból, ami közvetlenül az MNB devizatartalékait dagasztja.

Tehát: miközben a tartalékok optimális szintje csökken (és ne feledjük, hogy a tartalékok tartásának igen komoly költségei vannak, tehát nemzetgazdaságilag káros, sokmilliárdos költséget okoz a tartalékok túl magas szintje), eközben a tartalékok mérete folyamatosan, automatikusan nő. Ebből csak az következhet, hogy az MNB-nek valamilyen módon csökkentenie kell a következő években a tartalékokat. Erre több mód is van, és abszolút nem mindegy melyik valósul meg.

A legkockázatosabb – és valószínűleg be nem következő – az lenne, ha az MNB devizatartalékainak terhére átváltanák a lakossági devizahiteleket forintra, a beharangozott devizaadós mentés kapcsán. Ehelyett valószínűleg a végtelenített árfolyamgát fog megvalósulni, a CHFHUF árfolyam 180 forint lesz örökké…

Ennél sokkal valószínűbb, hogy az MNB fokozatosan, lassan csökkentgeti a tartalékokat, azaz a forint jelentősebb begyengülése esetén kisebb mennyiségeket piacra dob, interveniál. Ezen egyrészt nyereséget realizál, és megmutathatja országnak-világnak, hogy ő bizony (elődeivel ellentétben) nyereségesen tudja működtetni az intézményt, másrészt a forint hirtelen gyengüléseit tompítani tudja. Legvalószínűbb tehát, hogy marad az alacsony, lehetőleg reálértelemben negatív kamatpolitika, ami önmagában tartósan gyengülő forintot eredményezne, de az MNB ezt időnkénti intervenciókkal lassítani fogja, így a forint-euró keresztárfolyama inkább sávmozgásba válthat, vagy enyhén, évente 1-2-3%-kal fog leértékelődni, mivel a kamatpolitika gyengítő irányba hat, míg az intervenciók erősítőleg.

www.zsiday.hu