Sokan nem is sejtik, hogy ez lehet az új slágertermék

Az abszolút hozamú alapok a vagyonos ügyfelek slágertermékeivé váltak az utóbbi években, azonban a ciklikusság ezt az eszközosztályt is elérheti idővel, bőven elképzelhető, hogy a jövő a vegyes- vagy éppen a részvényalapokról szól majd Magyarországon. A Concorde Alapkezelő folyamatosan keresi a növekedési lehetőségeket, 2013 ilyen szempontból mérföldkőnek számított. Többek között 4 máltai hedge funddal is megjelentek a nemzetközi porondon, a norvég állami nyugdíjalap mandátumát elnyerték és a privát vagyonkezelési üzletág is növelte piaci részesedését. Bilibók Botond vezérigazgató szerint a legfontosabb, hogy megőrizzék a felépített szellemi műhelyt, középtávon akkor lenne elégedett, ha már látnák, külföldön is lehet építeni az üzletet – írja a Portfolio.hu.

Portfolio.hu: Az abszolút hozamú alapok az utóbbi évek egyértelmű slágertermékei voltak. Mit látnak, van még tere a további bővülésnek? Vagy esetleg érdemes kritikusabb szemmel tekintetni az eszközosztályra?

Bilibók Botond: Legyünk kritikusak vele! Soha nem gondoltuk, hogy ez egy olyan eszközosztály, amelyet most fedeztek fel, és minden időszakot túl fog élni. A tavalyi év is megmutatta, hogy nem minden abszolút hozamú alap tudott nagyobb tőkebeáramlást felmutatni, csak azok, amelyek visszatekintő teljesítménye jó volt. Azt várom, hogy nagyfokú divergencia lesz, a tartósan jó teljesítményt nyújtó alapok tovább nőhetnek, viszont lesznek olyan alapok, amelyek lemaradnak. Sajátosan magyar kategória az abszolút hozamú alapoké. Azoknak az ügyfeleknek nyújt megoldást ez a kategória, akik alacsony volatilitás mellett, és ez a lényeges, az állampapír hozamoknál szeretnének magasabb hozamot elérni. A magyar lakosság erősen kockázatkerülő és emellett elég rövid befektetési időtávval rendelkezik. Szakmailag szerintem a legnagyobb kihívást az alapkezelőknek az okozza, hogy versenyképes hozamot alacsony volatilitás mellett érjenek el.

P.: Egyre több prémium- és privátbanki ügyfél nyitott az alternatív befektetések felé. Ez mennyiben alakíthatja át az abszolút hozamú alapok piacát? Mi lehet termékfejlesztési oldalon a következő lépés?

B.B.: Az ügyféligények folyamatosan változnak, ami az alapkezelési piacba is ciklikusságot visz. Sokan emlékeznek még rá, hogy Magyarországon volt olyan időszak, amikor a Shanghai Express volt a legnagyobb részvényalap a piacon. Volt olyan, amikor népszerű volt a tőkevédett és az ingatlanalap kategória is. Elkerülhetetlen, hogy egy olyan alapkategóriába pénz érkezzen be, ahol az utóbbi évek nagyon jó teljesítményt hoztak. Most a részvényalapoknál találhatunk ilyenre példát. Nem lepődnék meg, ha erősödne a beáramlás a részvényalapokba. Egyelőre a tanácsadói réteg is ellenáll, de ha a jó hozamok megmaradnának, akkor tőkebeáramlás is lenne. Az ügyféligények változása az abszolút hozamú alapok piacán is változást indíthat el, megjelenhetnek olyan alapok, amelyeknél a kockázatvállalás nagyobb lehet, így hosszabb távon sokkal magasabb hozamok érhetők el. Mindez azt jelenti, hogy egy kicsit a hedge fundokhoz hasonló vagy azokat közelítő kategória jelenhet meg.

P.: A Concorde Alapkezelőnél mennyire vannak fókuszban a hagyományos eszközosztályok? Mi a stratégiai fókusz?

B.B.: A magyar piacon néha részvény-specialistának vagyunk elkönyvelve – mint például a 2000-es évek első felében -, néha abszolút hozamosnak, attól függően, hogy éppen milyen időszakot élünk. Most úgy adódott, hogy az abszolút hozamúnak vagyunk kikiáltva, hiszen jelentős szereplő lettünk, ennek ellenére mi fontosnak tartjuk a hagyományos eszközosztályokat is. Fontos megemlíteni, hogy függetlenként van egy olyan kötvényalapunk, amely hosszú évek óta a TOP-3-ban van! Üzleti szempontból azonban nem ez lesz az az alap, amelyikből sokat adunk el. Viszonylag egyszerű a képlet, minél alacsonyabb a kockázat, annál kisebbek az eltérések a jó és rossz alapok között. Kötvényalapoknál a kis eltérés miatt lehetetlen komolyabb volumenre szert tennünk. Egy részvényalapnál akár 10 százalékpont is lehet a különbség. Nekünk azzal érdemes foglalkozni, amelyet üzletileg fent tudunk tartani, vagyis értékesíthető. A részvényalapoknál és az abszolút hozamú alapoknál van erre esély. Itt is addig, amíg van jó teljesítmény. Amiben lehet még üzlet, az a vegyes kategória, amely jelenleg szerintem alulbecsült, de nekem mégis valami azt súgja, hogy a lakossági piacon egy jó termék lehetne. Az ügyfélnek nem kell bajlódni a stratégiai allokációval, ezt hosszú távon egy adott intervallumon belül megteszi az alapkezelő.

P.: Az ügyfelek hozamelvárása továbbra is magas, a befektetési környezet viszont egyre nehezebb. Alapkezelőként hogyan tudnak ezzel a helyzettel megbirkózni?

bbotondbelsokep3140422B.B.: Való igaz, hogy most nehéz a környezet, de az ember minden évet úgy fejez be – főleg a jókat -, hogy “úristen, mit fogunk csinálni jövőre?”. A múlt évet is így fejeztük be, ugyanakkor megpróbáljuk magunkat ettől függetleníteni. A sorsszerűség úgyis benne van a mindennapjainkban: ha jó a hozam, úgyis jól megy, ha nincs jó hozamunk, akkor büntetnek az ügyfelek. Van bennünk egy kis szarkasztikusság: jó hozamot kell elérni, normálisan kell szolgáltatni, és akkor hosszú távon meglesz az eredményesség. Nem kell a sok hűhó, hanem csak jó hozamok – persze nem ilyen egyszerű. Abban az esetben, ha az eredmények nem megfelelőek, akkor a pénz óhatatlanul elkezd kiáramlani. Ezzel számolni kell. A kritikus szint ilyenkor az, ami a szervezetet még nem bántja. Ha egy kiáramlás esetén hozzá kellene nyúlni a szervezethez, az komoly kockázatokkal járhat. De ne legyünk naivak! Ez benne van a pakliban. Számos esetben fordult már elő. Szerencsére elértünk egy olyan nagyságrendet, ahol némi kiáramlás esetén is a szellemi műhelyünk tovább tud működni. És rendületlenül dolgozunk további esetleges mandátumokon.

P.: Mennyire látják, hogy az ügyfelek a kereskedelmi bankoktól hajlandóak átlépni egy független szolgáltatóhoz?

B.B.: Az ügyfélvagyonok jelenlegi mozgását az alacsony kamat idézi elő. Korábban a magas nominális hozamok és a fejlődő magyar intézményrendszer kényelmes helyzetet teremtett az ügyfelek számára, most viszont teljesen más világba léptünk. A lakosság alapvetően kockázatkerülő, még a vagyonosabb ügyfelek sem hajlandóak egy magasabb kockázatú hosszú távú portfóliót kialakítani. Jól láthatóan az emberek többsége a kockázatvállalástól, a közvetlen részvénybefektetéstől tartózkodik. A válság hatása érződik és ezek a dolgok csak nagyon lassan változnak. A nominális kamatok esése mellett azok az alapok értékelődtek fel, amelyek az állampapírokat meg tudják verni, de nem kell cserébe nagyon kockáztatni. Az abszolút hozamú alapok éppen ezt az ügyféligényt tudják kiszolgálni, mi pedig jó eredményeket tudtunk ezen a téren felmutatni. A privátbanki piacon is erős növekedést tapasztaltunk. Mi ebben a szegmensben kis szereplő vagyunk, kevés, de ugyanakkor nagy megtakarításokkal rendelkező ügyfelekkel. Nem is törekedünk arra, hogy nagyszámú ügyfelet szolgáljunk ki, így mi nem zavarjuk a bankok privát banki üzletágait. Speciális szolgáltatást, szolgáltatásokat nyújtunk, ami a klasszikus privát banki szolgáltatások mellett jól megvan.

P.: A Concorde Értékpapír is elindította a privátbanki szolgáltatását. Hogyan érintette az Alapkezelőt mindez?

B.B.: Fontos hangsúlyozni, hogy a két társaság már más, mint 4-5 évvel ezelőtt. Azzal, hogy mi négyen, Szabó László, Móricz Dániel, Cser Tamás és jómagam, megszereztük az 50 százalék plusz egy szavazatot, a stratégiai irányítást is saját hatáskörbe vettük. Eddig jó döntésnek tűnik. A magánnyugdíjpénztárak megszüntetése bennünket is nagyon érzékenyen érintett, egyötöde a kezelt vagyonnak távozott. Sikerült árbevétel-csökkenés nélkül átvészelnünk ezt az időszakot, magas sikerdíjainknak köszönhetően. Közben szépen növekedett a kezelt vagyon, az elmúlt 18 hónapban több mint duplázódott. Ami a legfontosabb, sikerült végig a jó hangulatot megőrizni a csapat tagjaiban. Ezt a válságot mi megúsztuk.

Ami a Concorde Értékpapír lépését illeti, semmilyen komolyabb problémát nem látok ezzel kapcsolatban, mert a szolgáltatások nagyon jól megkülönböztethetőek. Más a privát banki szolgáltatás és más, amit mi nyújtunk, a privát vagyonkezelés. Azt tekintjük célnak, hogy az ügyféltől megkapott pénzeket bizonyos keretek között szabadon fektessük be, míg a másik esetben a szolgáltatás a befektetési tanácsadásra épít, a végső döntést viszont az ügyfél hozza meg. Nem tűnik ez laikusként óriási különbségnek, pedig szakmai szempontból igenis ég és föld a különbség. További fontos szempont, hogy a két társaság világéletében a versenyből élt, így van ez most is, legfeljebb most egymással is versenyre kelünk. A portfóliókezelőink is versenyeznek egymással. Van ebből gond? Nincs. Független szereplőként csak néhány szolgáltató van a piacon, volumen tekintetében pedig keveset viszünk el a piac teljes méretéhez képest. Mi tudatosan csak nagyon lassan és óvatosan haladunk a privátmegtakarítások piacán és nagyon vigyázunk, hogy ne legyen olyan extenzív növekedés, ami a minőség rovására menne.

P.: Több privátbanki szolgáltató is a diszkrecionális vagyonkezelésben látja a jövőt. Kérdés, hogy egy kereskedelmi banki szervezetben ezt meg lehet valósítani?

B.B.: Amennyiben valaki diszkrecionális vagyonkezelésben gondolkozik, akkor tudnia kell, hogy azt csak nagyon jó portfóliómenedzserek mellett lehet eredményesen megvalósítani. Ezt követően két fontos tényezőre van szükség, egyrészt szabadságra, másrészt megfelelő motivációs rendszerre. El kell fogadni, hogy egy portfóliómenedzser többet is kereshet bizonyos esetben, mint a munkáltató cég felsővezetői. De talán még ennél is fontosabb, a vagyonkezelőnek adott szabadság, mivel ebben az esetben hozzá kell alkalmazkodni. Nem minden szervezeti struktúra tudja ezt a helyzetet elfogadni, pedig a jövőbeni sikerek szerintem ezen múlnak. Gondoljunk csak vissza arra az időszakra, amin az egész magyar piac rengeteget keresett, amikor szakmai szempontból nehezen indokolható felsővezetői döntés hatására a német portfóliómenedzsereknek ki kellett szórniuk a régiós kötvényeket, köztük a magyar vállalati kötvényeket. Úgy gondolom, hogy minél nagyobb egy szervezet, annál nehezebb kellő flexibilitást adni. A portfóliókezeléshez, vagyonkezeléshez erre van szükség. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy ember kezébe helyezni ezeket a döntéseket, igen nagy kockázatot jelent.

P.: Tavaly ősszel jelentették be, hogy Máltán bejegyzett hedge fundokkal aktív nemzetközi terjeszkedésbe kezdenek. Miért döntöttek emellett az irány mellett?

B.B.: Az elmúlt két évtized és az abszolút hozamú szegmensben az elmúlt 4-6 év teljesítményei arra világították rá, hogy a korábban említett szakmai műhely munkája versenyképes kell legyen globálisan is. Ezt a munkát elkezdtük. Magyar alapot eladni nagyon nehéz külföldön, szerintem lehetetlen. Van néhány központ Európában, így Luxemburg, Írország, Málta, ahol a létrehozott alapok könnyebben juttathatók célba. Málta mellett két okból döntöttünk, a költségek miatt, de leginkább a miatt, hogy a letétkezelő nem kellett, kötelezően máltai legyen. Így lett a Morgan Stanley.

bbotondbelsokep2140422

P.: Milyen alapokat vittek ki? A máltai alapok kezelését honnan végzik?

B.B.: Azt tartottuk az alapok kidolgozása előtt fő szempontnak, hogy nem lehet pozitívan vagy negatívan diszkriminálni egy termék irányába sem, vagyis nem tehetem meg, hogy az egyik alapnak megcsinálom a kinti változatát, míg a másiknak nem. A magyar eredményekre lehetett és lehet építeni, azt viszont tudjuk, hogy ezt magas kamatkörnyezetben értük el, és ha ezt lefordítottam volna euróban denominált hozamkörnyezetre, akkor olyan kockázat felvállalása mellett, amit magyar alapoknál használunk, nem tudtunk volna az alternatív eszközosztálytól elvárt felülteljesítést elérni. Azt gondolom, hogy a hosszú távú 10 százalékos átlagos hozam az, ami már el tudja adni magát. Ehhez viszont a kockázatot emelni kell.

P.: Néhány hete jelentették be, hogy sikerült mandátumot szerezniük a norvég állami nyugdíjalapnál. Tudna néhány szót mondani a megállapodásról?

B.B.: A megállapodáshoz kapcsolódóan szigorú titoktartási kötelezettségünk van, így csak annyit mondhatok el, hogy valóban sikerült bejutnunk a világ legnagyobb állami vagyonalapjához. A norvég alap sajátossága, hogy nagyon transzparens, sok mindent meg lehet róluk tudni a honlapjuk alapján. Elképesztően kompetitív ez a vagyonkezelési piac, éppen ezért azt mondjuk, hogy az lenne az igazán nagy dolog, ha három év múlva is ott lennénk a vagyonkezelőik között. Ehhez az elvárásoknak megfelelő teljesítményt kell hozni, különben gyorsan kint találhatjuk magunkat. Azt gondolom viszont, hogy maga a tény, hogy bekerültünk, az elmúlt évek következetes munkájának az eredménye. A magyar alapkezelői szektor és a Concorde Alapkezelő nagy sikere ez! Bár azt az idő fogja eldönteni, hogy önmagában ez a megállapodás mennyit és mit is jelent.

P.: Melyek a fő célok az Alapkezelőnél középtávon?

B.B.: A legfontosabb a csapat, a szellemi műhely. Ez akkor lehetséges, ha mind anyagilag, mind intellektuálisan olyan hely marad ez cég, ahova érdemes bejárni és keményen dolgozni. Kezelt vagyonban soha nem voltak vágyaim, most sincsenek. Akkor lennék elégedett, ha már lehetne látni a csíráit annak, hogy a nemzetközi színtéren tovább tudjuk építeni az üzletet. Nem az a lényeg, hogy óriási vagyont kezeljünk nemzetközi szinten, hanem az, hogy el tudjuk mondani, szakmailag képesek vagyunk részt venni a nemzetközi versenyben. Ezt szeretnénk még megpróbálni, utána úgyis jönnek a fiatalok. Eltelt már 20 év, még eltelik egy kis idő, tíz-húsz év, de közben már a fiatal generáció veszi át a stafétabotot. Mi pedig tudjuk mesélni nekik, az egyébként hasznos tapasztalatokat hordozó sztorikat.