Sokkal drágább, ha a piacot választja a kormány, mintha az IMF-et

A Bloombergnek adott interjújában az NGM államtitkára, Cséfalvay Zoltán úgy nyilatkozott, hogy a kormány elsődleges célja, hogy 7 százalék alá csökkentse az állampapírok hozamát (az ÁKK adatai szerint a 10 éves államkötvény referenciahozama 8,61 százalék, míg az 5 éves papíré 8,57 százalék). Az államtitkár egyúttal cáfolta, hogy Magyarország a tárgyalások árnyékában májusig eurókötvényeket bocsátana ki. Az IMF megállapodás létrejötte után fogja megújítani devizaadósságának egy részét Magyarország, szögezte le Cséfalvay.

Hogy mindez mikor lehet, arra a politikus úgy válaszolt a Bloombergnek, hogy várhatóan az első negyedév végén, a második negyedév elején. Ez azt is jelenti, hogy a magyar IMF/EU-megállapodás határideje egyre kijjebb tolódik, legalábbis a szakértői vélemények szerint. Ezt amúgy Cséfalvay már egy másik nyilatkozatában is megerősítette a héten, hétfőn a Corvinuson beszélt arról, hogy várhatóan az első félévben létrejöhet a megállapodás, „hiszen az mindkét fél érdeke”.

A kormány belőtt egy célszintet, Cséfalvay szerint a kormány elsődleges célja, hogy a hozamszintet 7 százalék alá szorítsa le, de mint mondta, ez nagyban függ a hitelkeret méretétől és attól is, hogy mindezért cserébe mit vár el az IMF. Az államtitkár nem bocsátkozott találgatásba a hitelkeret méretét illetően. Cséfalvay szerint a biztonsági háló megléte mellett tehát csökkenhetnek a hozamok, ami csökkentheti a nyomást az állampapírpiacon. Idén csak az eurózóna országai mintegy 1000 milliárd eurónyi adósság megújítását tervezik, nagy kérdés tehát továbbra is, hogy a Magyarországgal kapcsolatos fejleményekre hogyan reagál majd a piac.

A kormány ragaszkodik a lényegesen drágább forrásokhoz, Cséfalvay ugyanakkor ismét aláhúzta, hogy Magyarország nem kíván hozzányúlni a hitelkerethez, ha sikerül végre megállapodnunk a nemzetközi szervezetekkel. Ezt korábban a kormányfő is megerősítette. Az IMF maximum 3 százalékos kamattal nyújtana hitel Magyarországnak, szemben az áhított 7 százalék alatti államapír-hozamokkal, miközben csak idén nagyjából 6,5 milliárd eurót kellene visszafizetnünk a hitelezőknek (ebből 4 milliárd euró csak az, amit a 2008-as programból vissza kell fizetnünk a Valutaalapnak). A Privátbankárnak korábban a témával kapcsolatban nyilatkozó Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint „botorság lenne részben vagy egészben nem kihasználni”, hogyha a Valutaalaptól olcsóbban tudunk hitelt szerezni, mint a piacról.

Egyelőre el sem kezdtük a tárgyalásokat. Azt ne feledjük, hogy a történetben már most is sok a „ha”. Az IMF egyelőre még mandátumot sem adott ki arra, hogy képviselői egy Magyarországgal kötendő megállapodásról tárgyaljanak, a kormánynak ráadásul még az EU kifogásaira is válaszolnia kell – ráadásul Brüsszel most már biztosan nem fogja beérni ígéretekkel.

Forrás: Privátbankár.hu – 2012. február 15.