dec.
30
2016

Sokkal gazdagabbak lettünk, de nagyon szegények vagyunk

Bár a magyar társadalom egy része sokat gazdagodott, mégis lehagynak minket növekedésben a szomszédaink, pedig sokat függetlenedett az ország gazdasága és a hitelezés is kezd beindulni. Ráadásul egyre kevesebb fiatal tanul, egyre rosszabb minőségű oktatási rendszerben. A világban pedig olyasmiket látunk, amiket eddig nem, de mindezt egy egyszerű ábra is megmagyarázza. Felkértünk sok közgazdászt és elemzőt, hogy osszák meg velünk, hogy szerintük mi volt idén a legfontosabb vagy legérdekesebb ábra, és röviden indokolják meg, hogy miért.

 

(…) 2010 óta a lakosság egy részének vagyona nagyot gyarapodott


Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap irányítója: A grafikonon a magyar lakossági nettó pénzügyi vagyon GDP-hez mért aránya látható. Ez nagyjából azt mutatja, hogy ha összeadjuk a magyar lakosság pénzügyi vagyonát (készpénz, bankbetét, részvények, üzletrészek) és kivonjuk belőle az adósságokat, akkor mennyi a vagyon. Ezt érdemes a GDP-hez viszonyítani, hogy lássuk, hogy a hazai gazdaság nagyságához képest mekkora a változás. A kép egyértelmű: 2010 óta a hazai lakosság vagyona ugrásszerűen megnőtt.

Ennek 3 oka van: egyrészt az emberek jelentős része az elmúlt éveket adóssága visszafizetésére fordította. Másrészt a kormányzat gazdagabbakat preferáló jövedelempolitikája miatt nagyon megnőtt a felső 10-20 százalék elkölthető, vagy megtakarítható vagyona. Harmadrészt az EU-ból a nyakunkba hulló töméntelen pénznek is jelentős része lakossági megtakarítássá változott. A lakosság – legalábbis egy része – sokkal gazdagabb mint valaha. (…)

 

(…) Kevésbé függ a külső hatásoktól a magyar gazdaság

Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő befektetési igazgatója: A 2008-as válságot megelőzően Magyarország jóval többet fogyasztott, mint amit megtermelt, és ezt a külföld finanszírozta. A válságot követően a gazdaság minden szektorának (lakosság, vállalatok, állam) alkalmazkodnia kellett az új helyzethez. A GDP-arányos külső finanszírozási képesség (ami a tulajdonképpen az ország nettó megtakarítási pozícióját mutatja) a korábbi mínusz 5-10 százalékról óriásit javult.

Az elmúlt években a jelentős külkereskedelmi többlet, a külföldön dolgozó magyarok egyre nagyobb összegű hazautalásai, valamint a hatalmas EU-transzferek révén Magyarország nettó megtakarítóvá vált. Ez a gyorsuló belső fogyasztásnak és magasabb energiaáraknak köszönhetően várhatóan romlik majd a jövőben, de a nettó finanszírozási képesség még sok évig pozitív marad. Ennek eredményeképpen a válságot követő közel 60 százalékos GDP-arányos nettó külső adósság 2017-re várhatóan 20 százalék alá csökken.
A folyamatnak számos következménye van. Egyrészt csökkent Magyarország sérülékenysége, ezáltal az adósságra fizetendő kockázati prémium is. Előfordulhat, hogy a forint a nagyon alacsony hazai kamatszint ellenére is felértékelődési nyomás alá kerül. Másrészt a külföldi befektetőktől való függőség csökkenése nagyobb önállóságot, mozgásteret enged a hazai monetáris és fiskális politikának. (…)

 

Forrás: index.hu – 2016. december 30.