Stabil lábakon állnak a fejlődő gazdaságok – Folytatódhat a növekedés

A fejlődő piacok fundamentumai komoly javuláson mentek keresztül 2016-ban. Az amerikai választások eredménye mégis átrajzolta némelyest a képet, aminek hatására a tőke egész novemberben kifelé áramlott a fejlődő piacokról. Ugyanakkor a kilátások mégis biztatónak tűnnek, a növekedés 2017-ben is folytatódhat, amit meglepő módon még az erősödő dollár is fűthet.

2016 eddigi részében úgy tűnt, minden rendben van a fejlődő piacok háza táján, mivel a makrogazdasági fundamentumok és a piaci bizalom is jelentős javuláson ment keresztül az elmúlt évben. A stabilizálódó helyzet jeleit még a legsérülékenyebb 5 feltörekvő gazdaságnál (Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika, Törökország) is észre lehetett venni, ráadásul idén az árupiacok is mellettük álltak az év során. Többek közt javult a költségvetési hiány, de a folyó fizetési mérleg deficit is csökkent a fejlődő gazdaságokban az utóbbi 3 év során, ami jó hír, mivel így a külföldi tőkeáramlások miatti érzékenységük is mérséklődött.

Beárnyékolja a fejlődő piacok kilátásait a „Trump tantrum”?

A fejlődő piacokkal szembeni bizalom a nemzetközi befektetőkben is kezdett a helyére állni, amit jól jelez, hogy az amerikai elnökválasztás előtti időszakban mind az MSCI feltörekvő részvénypiaci indexe, mind a JP Morgan feltörekvő piaci kötvény indexe felülteljesítette a fejlett országok hasonló benchmarkjait. Azonban Donald Trump győzelme után már úgy tűnik, más szelek fújnak, és a befektetők megváltoztatták hozzáállásukat. Sokan már „Trump tantrumról” beszélnek, ami az új elnök gazdaságpolitikájának feltörekvő piacokra való hatását, a 3 évvel ezelőtti Fed QE visszavágáshoz hasonlítja (taper tantrum), amikor is rengeteg tőke (hot money) menekült az fejlődő országokból a fejlettebb régiókba.

November 11-én a feltörekvő piaci devizák az elmúlt 5 év második legnagyobb eladási hullámát élték át, átlagosan mintegy 1,7 százalékot veszítettek értékükből a dollárral szemben. A dollárban denominált államkötvények is több, mint 6 százalékkal zuhantak a választásokat követő 4 napban, míg a helyi devizás kötvények 7,4 százalékkal lejjebb kerültek. A részvénypiacok sem úszták meg az esetet, dollár alapon mintegy 7 százalékot veszítettek értékükből a választást követő néhány napban. A kedélyek már azóta nagyjából lecsillapodtak, a devizák is erősödtek a zöldhasúval szemben, illetve a MSCI EM indexe is 2,6 százalékot erősödött a november 14-i mélypontja után. Az viszont nagyon jól lekövethető, hogy a választás napja óta a külföldi befektetők menekülőre fogták és mintegy 14 milliárd dollárt vontak ki a fejlődő piacokról az Institute of International Finance adatai szerint.

A piaci mozgások zöme természetesen az amerikai eseményekről szól, semmint a feltörekvő országok fundamentumainak változásáról. Ezen felül a feltörekvő piacok sorsa nagyban függ attól, hogy Trump mit fog megvalósítani eredeti elképzeléseiből, így nagyban formálja a kilátásokat, hogy a „soft Trump” vagy a „hard Trump” forgatókönyve jön be.

A program valószínűleg magasabb fiskális aktivitással jár majd, de az amerikai államkötvény hozamok emelkedése és a dollár erősödése is benne van a pakliban, ami jól is jöhet, hiszen a Fed-nek is megkönnyítheti a kamatok fokozatos emelését. Ennek eredményeképpen a feltörekvő piaci devizák gyengülése és a kötvényhozamok emelkedése szinte borítékolhatónak tűnik.

A feltörekvő piacok kitarthatnak a jövőben

A Trump tantrum néhány elemző szerint kérészéletű jelenség és inkább a jobb forgatókönyv fog bejönni, vagyis hogy a feltörekvő piacok profitálni fognak az új irányba mutató amerikai gazdaságpolitikából. Az már más kérdés, hogy a befektetők hogyan fognak gondolkodni a kilátásokról, mindenesetre úgy tűnik, hogy a fundamentumok terén nincs ok az aggodalomra.

Persze nagyban függ a kérdés attól is, hogy az árupiacok mit tartogatnak a befektetők számára, hiszen az nagymértékben befolyásolja a fejlődő piacok teljesítményét. A nyersanyagárak a tavalyi év során estek, ami nem tett jót a nyersanyagban gazdag országoknak, idén azonban elég jól teljesítettek a nyersanyagpiacok is, sőt a fémek különösen jó képet mutattak. Ráadásul a dollár és a nyersanyagárak kéz a kézben tudtak emelkedni, ami igen szokatlan, hiszen a tapasztalatok alapján ellentétes kapcsolat áll fent köztük. Ha folytatódik a nyersanyagok emelkedése, mindenképp jó hír a fejlődő piacok számára, viszont egy erősödő dollárral és zuhanó nyersanyagárakkal tarkított időszak már könnyen padlóra küldheti őket.

A Goldman Sachs feltörekvő piaci elemzői közzé is tették az elkövetkező egy évre vonatkozó várakozásaikat.

A Goldman elemzői alapvetően optimista hangot ütnek meg a jövőbeli teljesítményt illetően, mind a gazdasági növekedés, mind az infláció gyorsulhat prognózisuk szerint a legfontosabb feltörekvő piacokon. A monetáris politikában is egységesen enyhülő kondíciókat várnak, ami összhangban áll a dollár előtt álló felértékelődési pályával is.

A Societe Generale elemzői alapvetően 3 fő tényezőt látnak, ami a fejlődő piacokat fenyegetni fogja 2017-ben, ezek pedig az erősebb dollár, a magasabb amerikai kamatok, és protekcionista amerikai politika.

Az erősödő dollár természetesen komoly kihatással lehet a feltörekvő piacok külkereskedelmi teljesítményére, hiszen a megnövekedett exporton keresztül még jól is járhatnak. A dollár erősödése miatt az amerikai export versenyképessége csökken, az import pedig olcsóbbá válik a tengerentúliak számára. Viszont az érme másik oldalát is látni kell, mivel a feltörekvő piaci vállalatok zöme is dollárban van eladósodva, így a fizetési terhük is megemelkedik. Ráadásul a hitelek zöme a bankrendszeren keresztül jut a cégekhez, így a bankok is ki vannak téve a dollár felértékelődés hatásainak, de a hitelezési kondíciók szűkülését is eredményezheti a folyamat.

Az amerikai kamatok emelkedése pedig a fejlődő piacok hozamszintjeit emelheti meg, ami problémát okozhat a kormányzatok, illetve vállalatok számára, hogy lejáró adósságaikat továbbgörgessék, vagy friss forráshoz jussanak. Így a kötvénypiacok átélhetnek újabb eladási hullámokat is.