Streamet vagy életet!

Tele van az amerikai sajtó a tegnaplőtti Youtube székházban történt lövöldözés hírével. Ha esetleg lemaradt volna a hírről, akkor röviden összefoglalva egy nő az amerikai székhelyű Youtube menzáján lövöldözve megsebesített 3 embert, majd öngyilkos lett.

A hír önmagában egyáltalán nem kellene, hogy nagy jelentőségű legyen. Valószínűleg ugyanebben az időben volt még pár lövöldözés a világban. Az ok viszont elgondolkodtató és jól mutatja, hogy mennyire más világban élünk, mint 10 éve.

Még találgatják persze, hogy mi lehetett a tényleges kiváltó ok. Egyesek szerelmi problémára gyanakodnak, de egyre valószínűbb, hogy más áll a háttérben. A hölgy ugyanis aktív „vlogger” volt és egyre valószínűbb, hogy ez a tevékenysége állhatott a lövöldözés hátterében is.

Kicsit távolabbról indítva, hogy érthetőbb legyen a történet, pár szó a vlogolásról:

A videóblogolás (rövidebben vlogolás), vagyis az, hogy emberek videótartalmakat vagy élő közvetítéseket töltenek fel különböző videómegosztókra (mint például a Youtube-ra) egyre nagyobb iparág. Egy korábbi cikkemben írtam PewDiePie-ról, aki pusztán vlogolásból 4 év alatt 11 milliárd forintot keresett. Érdekes, hogy részben éppen ő indította el azt a folyamatot, ami miatt tegnap vélhetően öngyilkos lett a Youtube székházban lövöldöző 38 éves hölgy.

A vloggerek azért töltik fel a videóikat a videómegosztókra, mert abban bíznak, hogy ezeket a anyagokat jó sokan fogják megnézni és ezzel komoly bevételre tehetnek szert. A Youtube (vagy más videómegosztók) ugyanis a feltöltött videók (előtt, után és akár közben is) hirdetéseket jelentetnek meg. Minél népszerűbb egy videó, annál többet is ér egy ott megjelenő hirdetés és persze annál több hirdetést is lehet megjeleníteni a nézőnek. A megjelenő hirdetésekből származó bevétel egy részét pedig a videómegosztó oldal visszajuttatja a videó készítőjének, hiszen nélküle el sem adhatta volna azt a hirdetési szpotot. A Youtube mint a legnagyobb videómegosztó felület éppen emiatt az üzleti modell miatt lett rendkívül sikeres az elmúlt években, miközben egy teljes iparág jött létre, ahol emberek abból élnek, hogy témaspecifikus videóblogokat hoznak létre és folyamatosan gyártják a tartalmakat.

2017 elején még PewDiePie volt a legnagyobb Youtube sztár. Anno 52 millió követővel (ma 62 millióval) és összesítve 14,5 milliárd videóletöltéssel a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta az akkor 27 éves svéd fiatalembert. Azonban elkövetett egy hibát tavaly februárban. Az egyik videójában egy sokak által antiszemitának értékelt viccet ejtett el, ami óriási felháborodást váltott ki a nézőkből. A dolog egészen addig fajult, hogy a Disney felmondta a szerződését a sztárral, mondván, ő nem akarja a hirdetéseit antiszemita tartalommal kapcsoltan megjeleníteni. A lavina nagyjából itt indulhatott el…

Ezt követően ugyanis egyre több hirdető cégnek tűnt fel, hogy a reklámjaik nem megfelelő tartalom mellett jelennek meg és elkezdődött a „Youtube hirdetői bojkott”. Tavaly márciusban és áprilisban a legnagyobb márkák felfüggesztették hirdetői szerződésüket a videómegosztóval attól félvén, hogy a társaság nem tudja kellően kontrollálni a megjelenített hirdetéseiket. Így pedig nem látnak elég garanciát arra, hogy a hirdetéseik nem jelennek meg nemkívánatos tartalom környezetében. A kialakult helyzet természetesen azonnali változásért kiáltott.

A megoldás az lett, hogy a Youtube elkezdett fejleszteni egy algoritmust, ami megpróbálja kiszűrni az összes tartalomból a hirdetői szempontból nemkívánatosakat és ezen videókban nem jelentet meg reklámokat. A hirdetők többé-kevésbé megnyugodtak és folytatódhatott a világ a megszokott mederben.

Azonban az algoritmus, ahogy az sejthető is volt, korántsem lett tökéletes (és még ma sem az). Olyan videók tömegét is „nemkívánatosnak” minősíti, amik igazából nem tartalmaznak nemkívánatos elemeket. Ezáltal azonban a korábbi vloggerek jelentős része komoly (sok esetben 70-80%-os mértékű) árbevétel-szűkülést tapasztalt az elmúlt 6-8 hónapban, ami érthető módon hatalmas felháborodást keltett a vlogger világban. A helyzet azért is pikáns, mert éppen azokat a vloggereket bünteti ezáltal a Youtube (sok esetben tévesen), akik miatt ekkorára nőhetett. Viszont tény az is, hogy a megoldás filozófiai és programozási oldalról sem könnyű feladat. Felmerül kérdésként, hogy tulajdonképpen mi is az a „nemkívánatos” tartalom és ezt hogyan lehet algoritmikusan kiszűrni az összes feltöltött videóból? Nem irigyelem a társaság PR-, marketing-, mesterséges intelligencia és programozói csapatát. Ezt nem lesz egyszerű jól kezelni, tökéletesen megoldani pedig szinte lehetetlen.

Mérföldkő ebben a történetben a fent említett lövöldözés. A tegnapelőtti lövöldöző ugyanis aktív vlogger volt. Jó pár csatornát működtetett a Youtube-on, amik komoly bevételt és önkifejezési lehetőséget is jelenthettek számára. Azonban ő is áldozatul esett a szűrő algoritmusnak (az már egy másik kérdés, hogy ő éppen jogosan vagy jogtalanul). Újabban feltöltött videóinak nézettsége (és árbevétele) töredékére esett, nem véletlen, hogy az elmúlt időben intenzíven kampányolt az alkalmazott szűrési gyakorlat ellen.

Ahogy telik az idő, egyre több részlet pedig azt sugallja, hogy nem szerelmi dráma, hanem ez lehetett a fő oka, hogy végül fegyvert fogott és 3 embert sebesített meg a Youtube menzáján, majd öngyilkos lett.

Az eset újra fel fogja hívni a figyelmet a szűrési gyakorlat problémáira és a hirdetők felelősségére. Joggal számíthatunk a videómegosztó hirdetési árbevételének ingadozására az elkövetkezendő időben (is). Sőt, ez a probléma magát az üzleti modellt is veszélyeztetheti. Érdemes lesz követni a megoldásra tett kísérleteket, hiszen ennek jelentős lehet a hatása a Google – mint a Youtube anyavállalatának – tőzsdei árfolyamára és a streaming, vlogkultúra változására is.