jún.
10
2016

Svéd példa mutathat utat a bankoknak

A 2008-as válság egyik fontos következménye volt a bankok szigorúbb szabályozása, ami a nagyobb biztonság megteremtésén túl azok nyereségességét is visszavetette. A svéd Swedbank azonban megmutatta, hogy a válság után is el lehet érni magas profitot. Ehhez azonban egészen más hozzáállás kell, mint korábban: a bankot úgy kell irányítani, mint egy közműcéget.

A 2008-as válság egyik kiváltó oka a bankok nem megfelelő szabályozása volt, aminek a következményeit ma már mindenki ismeri. A válság után viszont már semmi nem lehetett olyan, mint régen. Mind a törvények, mind a tőkekövetelmények szigorítása megtörtént. A nagyobb biztonság viszont a bankok profitabilitásának visszaeséséhez vezetett. A bankárok többsége pedig már lassan bele is nyugodott, hogy örökre búcsút mondhatnak a válság előtti évek eredményeinek.

Erre igyekszik most rácáfolni a Swedbank, Svédország legnagyobb lakossági bankja. A Swedbank ugyanis még a jelenlegi helyzetben is el tudta érni, hogy kétszer olyan profitábilis legyen, mint az európai bankok általában. A pénzintézet utóbbi években bemutatott teljesítményével pedig még az Economist is kiterjedt cikkben foglalkozott, ebből származik az alábbi ábra, ami a Swedbankot az európai bankokkal veti össze.

Bank = közműcég

Mi áll a bank sikerének a hátterében? Egy olyan gondolat, ami elsőre talán meglepő lehet, de a pénzintézetek krízis utáni életét alapvetően határozhatja meg: egy retail bankot úgy kell irányítani, mint egy közműszolgáltatót.

Ahogy arra az Economist is kitért, a stratégia ebben az esetben igen egyszerű: adj el rengeteg alacsony kockázatú terméket (melyek közismerten átlag alatti bevételt termelnek), közben pedig tartsd a költségeidet a lehető legalacsonyabban!

A minimális kockázatot a svéd bank többek között azzal igyekszik elérni, hogy 8 millió ügyfeléből 7 millió lakossági, hitelei 60%-át pedig ingatlanfedezettel védett jelzáloghitelek alkotják.

Az üzemi költségek visszavágására pedig jó példa, hogy a bank már évekkel ezelőtt kiköltözött Stockholm frekventált belvárosából, és egy külvárosi üzleti parkban rendezkedett be. Már ezzel az egy lépéssel is 25 millió koronát tudnak megspórolni évente.

2009 óta dolgozóik létszámát is harmadával vágták vissza, bankfiókjaik számát pedig 275-re csökkentették (1997-ben még ezer fiókkal rendelkeztek). Ezek közül nyolc ráadásul teljesen készpénzmentes lett.

Ezzel vág egybe, hogy a bank stratégiájában a digitalizációnak is fontos szerepet szenteltek. Ennek végső célja, hogy ügyfeleik 5 évente csak egyszer járjanak bankfiókjaikban, helyette inkább a bank honlapját és okostelefonos alkalmazásait használják.

A külső körülmények sem elhanyagolhatók

A bank teljesítménye természetesen erősen összefügg a svéd gazdasággal, ami az utóbbi években gyorsabb ütemben tudott növekedni, mint Európa nagy része. A svédek digitális kütyükhöz való általános hozzáértése ugyancsak támogatni tudta a költséges készpénz és emberi erőforrás igényű tevékenységek leépítését. De jól jött az az óvatosság is, amit a svéd bankok az 1990-es évek folyamán történt laza hitelezés következményei miatt kénytelenek voltak megtanulni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Swedbank kimaradt volna a 2008-as válságból. Épp ellenkezőleg, a 2000-es évek elején a Balti-térségben, Ukrajnában és Oroszországban is intenzíven hitelezett, 2009-re pedig ezeknek a hiteleknek a 20%-a nem teljesítővé vált.

A svéd nagybankok közül végül a Swedbankot sújtotta leginkább a válság. Méghozzá annyira súlyosan, hogy az államhoz kellett segítségért fordulnia, amit egy 1500 milliárd koronás segélycsomag képében meg is kapott. A bank ezt követően azonnal eladta az orosz és ukrán részlegét, a balti országok nem teljesítő hiteleit pedig leírta. Ezzel és az azóta konzisztensen alacsony kockázatú hitelkihelyezéseivel sikerült elérnie, hogy jelenlegi hiteleinek mindössze 0,4%-a nem teljesítő.

Légy került a levesbe

Az üzleti sikereknek azonban van egy árnyoldala is: tavaly év végén botrány robbant a bank körül, többek között a vezetők különböző kétes ingatlanvásárlásai miatt. Ennek következtében pedig a pénzintézet vezetését szinte teljes egészében le is fejezték.

Először a Harvard Business Review által a világ kilencedik leghatékonyabb vezérigazgatójának választott Michael Wolfot küldték el, idén márciusban pedig a bank elnökét, Anders Sundstömöt nem jelölték újra a részvényesek. Ugyanabban a hónapban a bank gazdasági igazgatóját is eltávolították.

Nem lehet még tudni, hogy a vezetőváltás milyen mértékben fogja befolyásolni a bank jövőbeli tevékenységét (ha fogja egyáltalán). Az viszont biztos, hogy az a teljesítmény, amit a Swedbank az utóbbi években fel tudott mutatni, nemzetközi szintű sikertörténet.

 

Kiemelt kép forrása: www.15min.lt