Szappanopera/piacok

Miközben a Quaestor-ügy egyre inkább egy szappanopera jellemzőit veszi fel, a piacokon is érdekes események zajlanak. A Q-botrányban van minden, ami egy rendes sorozathoz kell: váratlan fordulatok, meglepő események, új, rosszarcú szereplők, átverés, kicsi fekete humor (egy csipetnyi szex hiányzik már csak belőle, hogy kerek legyen).
Csak nehogy úgy járjunk, mint a Dallas egyik évadával, amikor kiderült, hogy az egész csak álom volt, meg sem történt. Sokat nem is akarok lovagolni ezen, de mindenképp érdekes, hogy az állam – amelynek védenie kellene lakosságát – aktív szerepet játszik a bedöntésben, így elvonva a készpénzt, azaz a későbbi fedezetet, amiből a lakosság ki lehetne fizetve. Szintén érdekes, hogy a Felügyelet úgy érzi, hogy neki semmi felelőssége nincs, és széles jogköre és sok alkalmazottja ellenére csak széttárja a kezét, hogy nem vette észre az eseményeket – de a könyvvizsgálótól elvárná, hogy sokkal kevesebb erőforrással (és egy-két emberrel) vegye észre, amit ő nem. A reorganizációs szakértőkről és büntetett előéletű új, majd gyorsan leváltott vezetőről már szót sem ejtek, mert ez már a Sopranos sorozatba illik, nem a Szomszédok vonulatát követi. Szintén fura, hogy az fog a végén jól járni, aki nem valódi kötvényt kapott, aki meg valódit, az bukik? Arról nem is beszélek, hogy ezt az egészet persze az értékpapírcégekkel akarják kifizettetni, amelyekre ez nagyobb teher, mint a bankokra a teljes elszámoltatási folyamat. Azt sem értem, hogy lehet 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényből származó valós pénzt utaztatgatni a cégbirodalmon meg a bankokon keresztül úgy, hogy senkinek ne tűnjön ez fel? Azért itt az éves magyar GDP 0,5%-ról beszélünk, nem arról, hogy Kőműves Józsi számla nélkül rakott fel egy falat, és a kapott 800 000 forintból vett egy használt Opelt, amiért szintén nem kért számlát. Szóval az egész tiszta nonszensz, érthetetlen, és szürreális.

Érdemesebb inkább a piacokra fókuszálni, mert a botrányokon csak felbamérgesíti magát az ember. Itt legalább jó hírek vannak Magyarország számára is: úgy tűnik, hogy tényleg egyre jobban kezd megváltozni a Közép-Kelet-Európával kapcsolatos befektetői percepció: ahogy Európa talpra állni látszik, kiderül, hogy a régió lehet ennek egyik haszonélvezője. Az Unió legversenyképesebb országai hosszú kiigazítás után stabilan fellendülhetnek, és erre rámozdulni látszik a portfóliótőke is. Ennek köszönhető, hogy egyéves csúcson van a forint, kétévesen a zloty, erős a cseh korona, 4 éves csúcsra (!!!) emelkedett a BUX-index is. Magyarország (és a régió) gazdasági javulása persze nem újkeletű, kb. két éve már jól látható folyamat, sokszor írtam is róla, de úgy tűnik, hogy igazán most kezd tudatosulni a szereplőkben. Ráadásul a forint olcsó és kamatot is biztosít, a részvényeknek meg beígértek mindenféle adócsökkentéseket (aztán persze meglátjuk, hogy mi igaz belőle, de a tőzsdéket nem a tények, hanem a várakozások és a percepciók változása mozgatja), úgyhogy a fenti folyamatok folytatódhatnak. A hazai szereplők nagy része persze úgy van vele, hogy majd levágja az MNB a kamatot, és úgyis visszagyengül a forint, csakhogy ez nem ilyen egyszerű, ne feledjük, hogy nem is olyan rég a cseh korona nulla kamat mellett is tudott folyamatosan erősödni – ezért is határozta el a cseh jegybank, hogy drasztikusabb eszközökhöz nyúl a gyengítése érdekében. Jelentős kamatelőny mellett, pozitív folyó mérleggel simán lehet erősödni, ráadásul a piac arra megy, amerre a legtöbbeknek fáj és nekem úgy tűnik, ez most az erősödés iránya.

Szintén izgalmas lehet az olaj piaca, nagyon úgy néz ki, hogy egy stabilabb duplaalj alakult ki, amiből minimum stabilizálódás, de lehet, hogy erősödés jön. Ez is egy újabb jele annak, hogy a deflációs témakör lezárva, és inkább az inflálódás felé kell tekinteni.