Júl.
30
2018

Szarvasmarha-dinamika

Rohamléptekben fejlődik a mezőgazdaság is, bár nem érezzük olyan közel magunkhoz, mint mondjuk a mobiltelefonok átalakulását. Másik nagy különbség a két fejlődés között, hogy míg a világ szinte minden pontján használhatjuk ugyanazokat az új fejlesztésű kütyüket, addig ez a mezőgazdaságban nehézkesebb. A helyi sajátosságok figyelembevétele mellett a megfelelő szaktudás is gyakran hiánycikk, de Magyarországon ezt a fejlődést nehezíti a jogi környezet, a nem homogén gazdaságok és a földterületszerzési maximumok is.

Jó példa az Ever-Green-Wiev My 1326-ET „elnevezésű” szarvasmarha, aki évi 32 ezer liter (napi átlag 87 liter) tejet termelt.

Sajnos az állat nem hazánkban található. Magyarországon az évi 12 ezer liter tejet termelő példány már jónak számít, szóval van még hova fejlődni. A szarvasmarhák esetén nem elhanyagolható kérdés a metángáz termelése sem. Nem véletlenül nevezik sokan „klímagyilkosnak” a kérődzés során metángázt felbüfögő állatokat. A metán káros hatása a szén-dioxiddal vetekszik.  Egy 2008-as felmérés alapján egy kilogramm marhahús előállítása ugyanannyi káros gáz kibocsátásával jár együtt, mint 70,6 kilométer megtétele alacsony fogyasztású kisautóval.

Globálisan a szarvasmarha állomány stagnál, miközben a tejtermelés nő, ami jobb tápanyag-felhasználást jelent, valamint a technológia segítségével alkalmazkodunk a megnövekedett fogyasztáshoz is.

Forrás: hoards.com

Forrás: hoards.com