Százmilliárd forint szökött ki külföldre

Meglehetősen óvatosan kommentálták a lapunk által megkérdezett magyarországi privát bankok vezetői, hogy mekkora állomány vándorolt ki az elmúlt hónapokban az általuk kezelt vagyonból a befektetői elbizonytalanodás következtében.

Jandácsik Gábor, a CIB Bank Private Banking vezetője szerint már 2011 közepétől érezhető volt az egyre növekvő igény a tőkeexportra, amely hatást az OTP szakértői a végtörlesztés lehetőségének bejelentésétől éreztek számottevőnek.

A CIB szakértője szerint a múlt év végére megnyugodni látszódtak a kedélyek, melyhez nagyban hozzájárult a decemberi adóoptimalizációs időszak, valamint a TBSZ (tartós befektetési számla), NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla) és ETÜ (ellenőrzött tőkepiaci ügylet) adta lehetőségek kiaknázására irányuló befektetési tevékenység erősödése.

Lenyugodtak a kedélyek

A helyzetet alaposan megváltoztatta az év vége, amikor a makrogazdasági elbizonytalanodás okán néhány hét alatt a szakértői becslések szerint több mint százmilliárd forint értékű vagyon keresett biztonságos helyet külföldi megtakarításban. Az összeg sokkal nagyobb is lehetett volna, hiszen ahogy azt Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója elmondta: privát banki ügyfeleik körülbelül nyolc százaléka aggódott, de csak ezek fele döntött úgy, hogy külföldre utalja a megtakarításait vagy annak egy részét. Marosi Bence, az UniCredit Bank Private Banking igazgatója szerint az adott időszakban az ügyfelek külföldi tőkeelhelyezési lehetőségek utáni érdeklődését az esetek többségében nem követte tényleges átcsoportosítás, mivel a vélt biztonsági előnyt a tényleges hátrányok – úgymint a távolság, a kommunikáció, az elérhető betéti kamatok alacsonyabb szintje – felülírták.

A folyamat a megkérdezett szakemberek szerint viszonylag hamar véget ért, sőt Holics Balázs, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen private banking üzletágvezető-helyettese szerint az elmúlt pár hónapban jó néhány ügyfél már vissza is hozta pénzét – az összes kivitel pedig lényegesen kisebb volt, mint az adóamnesztia keretében a bankhoz az elmúlt időszakban befolyó összeg. A szakember szerint külföldre vinni a pénzt egyszerűen nem érdemes egy adott vagyonméret alatt: míg hazánkban a 100 milliós banki ügyfél lényegében bármit kérhet, azonos vagyontömeggel Bécsben vagy Zürichben az adott ügyfél a legkisebbek közé tartozik, ami a szolgáltatási színvonalban is megjelenik.

Vissza egyelőre nem jön a pénz

Ugyanakkor a visszaáramlást az OTP-nél nem tapasztalják, szerintük a megtakarítók valószínűleg a most induló EU–IMF-tárgyalás eredményei és a Magyarországtól jórészt független globális és európai tényezők alakulásának függvényében döntenek majd, s addig elviselik a fenti hátrányokat, sőt még azt is, hogy itthon alacsonyabbak a költségek és magasabbak az elérhető hozamok is.

Látni kell – mondták el a banknál –, hogy ezek az ügyfelek pillanatnyilag a földrajzi diverzifikáción keresztüli kockázatkezelést fontosabb szempontnak tartják, amiben szerepet játszhat az is, hogy az év elején megtapasztalt szituáció nem az első volt az elmúlt években.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire vettek részt a hazai privát bankok az ügyfelek vagyonának külföldre vitelében, a bankok arról tájékoztattak, hogy komolyabb feladatot nem kaptak az ügyfelektől. Marosi szerint érthető, ha az ügyfelek kérésére ezekben a tranzakciókban is segítséget nyújtottak abban, hogy az érintett tranzakciókat biztonságosan és kényelmesen intézhesse. Jandácsik szerint jellemző volt, hogy a kapcsolatfelvételnél és a tranzakciónál nem volt további közreműködésre szükség, mivel a fogadó intézmények ellátták a szakszerű kiszolgálást.

Forrás: Napi.hu és Index.hu – 2012. július 20.