15904632 - 3d abstract cube on white background

Szektor szektor hátán

Száz nap eltelt Trump elnökségéből, ami alatt a kampányához képest elég sok ügyben láttunk pálfordulást és az ígéretei is sokkal inkább látszanak kútba esni, mint megvalósulni. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) az amerikai piac továbbra is megállíthatatlan. Lássuk, hogy néz ez ki közelről!

Először is annyit azért változott a kép tavalyhoz képest, hogy most a pozitív kimenetelű politikai kockázatra (francia választás első fordulója) látunk lendületes emelkedést, míg akkor a negatív kimenetelek (Brexit, Trump, olasz népszavazás) jártak ezzel, ami azért erősebb jelzés volt. Persze idén (még) nem volt alkalmunk ilyen irányból tesztelni a piacok erejét.

Az első, amit meg kell említeni, a technológiai részvények vezető szerepe. Ez összhangban áll a Trump „csalódással”, hiszen ha valamelyik szegmens már rövid távon is megszenvedte volna, hogy Trump intenzív protekcionizmust valósít meg, az ez lett volna. Így pláne furcsa, hogy itt mintha még segítene is Trump. Az, hogy úgy tűnik, ezek a cégek az eddig külföldön parkoltatott készpénzállományukat a vártnál alacsonyabb adóteher mellett vihetik vissza Amerikába, még az Excel modellekben is megemelheti a vállalatok értékeit.
A technológiai részvények száguldásához egy jó párhuzam a peso. A tavaly a protekcionizmus miatti rettegésben „agyonvert” mexikói deviza idén eddig a legerősebb fizetőeszköz.

Nasdaq (forrás: Reuters)

Mexikói peso / dollár (forrás: Reuters)

Az egyik legfurcsább vezető réteg a nem alapvető fogyasztási termékek szegmense (consumer discretionary). Azon áruk forgalmazóit és gyártóit tömörítő indexről van szó, amelyeket az igazán szükséges után csak akkor veszik az emberek, amikor minden jól megy (ilyenek többek közt az autó, a szórakoztatási termékek vagy a luxuscikkek). Márpedig, ha a numerikus indikátorokat nézzük, akkor most különösebben nem megy jól az amerikai fogyasztónak: autóértékesítés borzalmas, általános kiskereskedelmi forgalom és a lakásértékesítés gyenge, és a harmatos infláció sem a nagy vásárlási kedvről tanúskodik. Ráadásul a jövő „potenciális egyetlen kereskedője” címmel kvázi felruházott Amazon szárnyalása sem magyarázza a jelenséget, a többi kisker. cég is emelkedik.
Ha magyarázatot szeretnénk e jelenségre, akkor itt van egy egyáltalán nem jó magyarázat: egyelőre úgy tűnik, a határ kiigazítási adó (border tax adjustment) a süllyesztőbe került tervek közé kerül, márpedig ez az importőr-forgalmazókat bántotta volna leginkább. A hiba ezzel a magyarázattal, hogy új csúcsot nem indokol. Ez persze senkit nem zavar a vásárlásban.

Consumer discretionary index (forrás: Reuters)

Szintén a legerősebbek közé tartozik az ipar (industrial) szektor, amit a globális konjunktúrával lehet magyarázni, valamint az alapanyag szektor, ahol 70 százalékban vegyipari cégeket találunk.

Industrial szektor (forrás: Reuters)

Alapanyag szektor (forrás: Reuters)

Egy szektor, ami még nem heverte ki, hogy mindkét elnökjelölt őket riogatta a kampányban, az az egészségügyi. Azért ez is jó úton halad.

Nagy a csalódás effektus az energiaszektorban is, bár itt talán nem annyira Trumpban csalódtak a befektetők, sokkal inkább az év eleje óta már inkább csak esegető olajárban. Pedig év elején még nagy reményeket fűztek sokan ezen eszközökhöz, ez volt a kedvenc szektor.

A végén még egy érdekesség. Miközben az amerikai pénzügyi szektor most kifejezetten lemaradó, köszönhetően az esegető kamatszintnek (az emelkedő kamatok a banki kamatmarginokra lennének jó hatással), az európai viszont kifejezetten jól néz ki.

Amerikai pénzügyi szektor (forrás: Reuters)

Európai pénzügyi szektor (forrás: Reuters)