dec.
6
2012

Szelektív marhaság

Az S&P leminõsítette Görögországot:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/reszleges_csodben_a_gorogok_2.176719.html

"A nemzetközi hitelminõsítõ az európai és amerikai piaci zárások után, csütörtökre virradó éjjel Londonban közölte, hogy a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú államadósság-besorolásait az eddigi "CCC/C"-rõl "SD"-re (Selective Default) rontja…A Standard & Poor’s közölte, hogy amint a visszavásárlási tranzakció végbemegy, a szelektív nem törlesztõi állapotot valószínûleg megoldottnak fogja tekinteni, és várhatóan visszaemeli a görög államadós-besorolást a "CCC" – egyébként szintén rendkívüli befektetõi kockázatokra figyelmeztetõ, mélyen spekulatív – szintre. "

Értem én persze, hogy az S&P-nek nyilván vannak belsõ szabályai, ami miatt ezt a lépést meg kell tennie, de valójában fel- , és nem leminõsítenie kellene Görögországot. Miért is? Azért, mert a görög kötvényvisszavásárlás teljesen önkéntes, az a magánhitelezõ adhatja vissza kb. 30-40% közötti árfolyamon a kötvényeit a görög államnak, aki akarja. Aki nem akarja, hisz a görögökben, az megtartja a papírjait. Mivel a folyamat most – ellentétben a tavaszi kötelezõen önkéntes cserével – valóban mindenkinek a saját belátásától függ, így ez egy teljesen normális és jogos lépés: a görög állam ajánlatot tesz, s ha mindkét fél azt gondolja, hogy jól jár, akkor megköttetik az üzlet.

Másrészt viszont, ha sikeres lesz a visszavásárlás – és egyelõre úgy néz ki, hogy az lesz – akkor a görög állam adóssága jelentõsen, kb 20 milliárd euróval, a GDP 10%-val fog csökkenni. S mivel ezt olcsó európai hitelbõl teszik meg, a kamatkiadásaik is csökkenni fognak. A lépés tehát egyrészt önkéntes, másrészt alacsonyabb kamatkiadásokhoz, kisebb adósságszinthez vezet, ergó mindazok számára, akik megtartják a kötvényeiket, a visszafizetés valószínûsége nõ! Márpedig a  hitelminõsítésnek éppen azt kellene tükröznie, hogy mekkora a jövõbeni visszafizetés kockázata. Nyilván ha egy ország kamatterhei és adóssága csökkennek, akkor minden egyéb változatlansága mellett (mondjuk pl. nem kerül egy populistakommunista hatalomra), valószínûbb, hogy fizetni fogja az adósságait. Úgyhogy véleményem szerint az elmúlt hetek lépéseivel és a visszavásárlási aukcióval Görögország hitelminõsítése sokat javult, és nem romlott. A hitelminõsítõk tehát továbbra sem tökéletesek…

***

…sajnos a magyar kormány sem az. Valamilyen oknál fogva azt gondolják, hogy az energetikában jobb, ha nem képzõdik profit, sõt. Szeretnék a rezsiköltségeket lecsökkenteni, ami nagyon jó lépés, hiszen sok magyarnak nagy nehézséget okoz a számlák kifizetése. De amint általános iskolás fiamnak szoktam magyarázni, minden tettnek van következménye, ráadásul sokszor nem szándékolt is. Õ már kezdi ezt megérteni.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/a_rezsicsokkentes_a_koltsegvetest_is_tizmillardokkal_terhelne.176739.html

Le lehet csökkenteni a lakossági díjakat persze az önköltség alá is, de a következményeket már a mûködõ szocializmusból ismerjük (mi is történik, ha valaminek a fogyasztói árát a termelõi ára alatt határozzuk meg? Nem lesz belõle). Tehát ne lepõdjünk meg azon, hogyha az áramszolgáltatók, nem lévén profitjuk, nem fognak beruházni, lerohad a rendszer, és ez elõbb-utóbb áramkimaradásokhoz vezet. Nagy klasszikus ez, eljátszották Venezuelában és Argentínában is, nálunk nem biztos, hogy muszáj lenne. A szegénységet lehet és kell is célzott támogatásokkal kezelni, de az egy másik kérdés, nem szabadna összemosni az eneretikával és veszélyeztetni általa az ellátásbiztonságot. Ha nem fektetünk pénzt az energiaszegmensbe, akkor az viszonylag gyorsan hatalmas károkat okoz a gazdaság egészében.

***

Szerencsére mindeközben tovább tart a hozamvadászat: ami a nullánál több, az jó alapelven megvesznek bármit, így a magyar állampapírokat is:

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/brutalisan_sok_vevot_hozott_a_mikulas_a_mai_magyar_aukcion.176748.html

A tõkepiacok jelenleg legmeghatározóbb mozgatórugója az, hogy a fejlett országokban nulla a kamatszint, sõt egyes országokban (pl. Svájcban a Credit Suisse-nél és várhatóan egyre több banknál) negatív. A megtakarítók kénytelenek hozamtermelõ eszközöket keresni, hogy ne erodálódjon megtakarításuk értéke, és minden szóba jöhet: zambiai állampapír, német ingatlan, olasz részvény. Csak fizessen valami kamatot, hozamot, osztalékot, bármit.

Ez a környezet a mi nagy megmentõnk, és egyelõre úgy tûnik, hogy fennmarad – csak nem szabad ezt kimondani, mert alapvetõ piaci szabály, hogy mihelyst amúgy komolyan elhisszük, hogy a trend él, és sokáig fennmarad, már késõ, és már nem igaz…

***

Eközben nagy csendben az állami tulajdonú Eximbank kibocsátott 500 millió eurónyi devizás kötvényt, természetesen állami garanciával, de legalább jóval drágábban, mintha közvetlenül az állam bocsátott volna ki állampapírt. A lépés nem túl racionális, de a kormányzati logika mentén persze értelmezhetõ – akár kétféleképpen is. Egyrészt újabb apró lépésekkel mérik fel egy magyar devizás állampapírkibocsátás lehetõségeit; másrészt pedig feltehetõen felkészülnek a 2013-14-es hitelpumpára. Orbán Viktor a napokban mondta az Országgyûlésben, hogy a magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy a kis és középvállalatok nem jutnak hitelhez. Feltehetõen ezen fog segíteni majd valahogy az Eximbank hiteleivel. Egyébként a jelenleg 60 millió euró saját tõkéjû banktól az 500 millió euró hitelfelvétel elég merész húzás. Persze az állami garancia mindent elbír. Készüljünk tehát fel a jövõ évi államvezérelte hitelosztogatásra! 

Mindenképpen számítok valamiféle állami élénkítésre 2013-14-ben, valószínûleg kedvezményes kölcsönök formájában valósul meg, és mivel a kormányzati megszorítások lezárulnak, jövõre lehet már idehaza növekedés (mondjuk 1% körüli), 2014-ben pedig akár 3% is.

http://www.zsiday.hu/blog/szelekt%C3%ADv-marhas%C3%A1g