dec.
6
2012

Szelektív marhaság

Az S&P leminősítette Görögországot:
http://www.portfolio.hu/gazdasag/reszleges_csodben_a_gorogok_2.176719.html

A nemzetközi hitelminősítő az európai és amerikai piaci zárások után, csütörtökre virradó éjjel Londonban közölte, hogy a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú államadósság-besorolásait az eddigi CCC/C”-ről SD”-re (Selective Default) rontja…A Standard & Poor’s közölte, hogy amint a visszavásárlási tranzakció végbemegy, a szelektív nem törlesztői állapotot valószínűleg megoldottnak fogja tekinteni, és várhatóan visszaemeli a görög államadós-besorolást a CCC” – egyébként szintén rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető, mélyen spekulatív – szintre. “

Értem én persze, hogy az S&P-nek nyilván vannak belső szabályai, ami miatt ezt a lépést meg kell tennie, de valójában fel- , és nem leminősítenie kellene Görögországot. Miért is? Azért, mert a görög kötvényvisszavásárlás teljesen önkéntes, az a magánhitelező adhatja vissza kb. 30-40% közötti árfolyamon a kötvényeit a görög államnak, aki akarja. Aki nem akarja, hisz a görögökben, az megtartja a papírjait. Mivel a folyamat most – ellentétben a tavaszi kötelezően önkéntes cserével – valóban mindenkinek a saját belátásától függ, így ez egy teljesen normális és jogos lépés: a görög állam ajánlatot tesz, s ha mindkét fél azt gondolja, hogy jól jár, akkor megköttetik az üzlet.

Másrészt viszont, ha sikeres lesz a visszavásárlás – és egyelőre úgy néz ki, hogy az lesz – akkor a görög állam adóssága jelentősen, kb 20 milliárd euróval, a GDP 10%-val fog csökkenni. S mivel ezt olcsó európai hitelből teszik meg, a kamatkiadásaik is csökkenni fognak. A lépés tehát egyrészt önkéntes, másrészt alacsonyabb kamatkiadásokhoz, kisebb adósságszinthez vezet, ergó mindazok számára, akik megtartják a kötvényeiket, a visszafizetés valószínûsége nő! Márpedig a  hitelminősítésnek éppen azt kellene tükröznie, hogy mekkora a jövőbeni visszafizetés kockázata. Nyilván ha egy ország kamatterhei és adóssága csökkennek, akkor minden egyéb változatlansága mellett (mondjuk pl. nem kerül egy populistakommunista hatalomra), valószínűbb, hogy fizetni fogja az adósságait. Úgyhogy véleményem szerint az elmúlt hetek lépéseivel és a visszavásárlási aukcióval Görögország hitelminősítése sokat javult, és nem romlott. A hitelminősítők tehát továbbra sem tökéletesek…

***

…sajnos a magyar kormány sem az. Valamilyen oknál fogva azt gondolják, hogy az energetikában jobb, ha nem képződik profit, sőt. Szeretnék a rezsiköltségeket lecsökkenteni, ami nagyon jó lépés, hiszen sok magyarnak nagy nehézséget okoz a számlák kifizetése. De amint általános iskolás fiamnak szoktam magyarázni, minden tettnek van következménye, ráadásul sokszor nem szándékolt is. Ő már kezdi ezt megérteni.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/a_rezsicsokkentes_a_koltsegvetest_is_tizmillardokkal_terhelne.176739.html

Le lehet csökkenteni a lakossági díjakat persze az önköltség alá is, de a következményeket már a működő szocializmusból ismerjük (mi is történik, ha valaminek a fogyasztói árát a termelői ára alatt határozzuk meg? Nem lesz belőle). Tehát ne lepődjünk meg azon, hogyha az áramszolgáltatók, nem lévén profitjuk, nem fognak beruházni, lerohad a rendszer, és ez előbb-utóbb áramkimaradásokhoz vezet. Nagy klasszikus ez, eljátszották Venezuelában és Argentínában is, nálunk nem biztos, hogy muszáj lenne. A szegénységet lehet és kell is célzott támogatásokkal kezelni, de az egy másik kérdés, nem szabadna összemosni az energetikával és veszélyeztetni általa az ellátásbiztonságot. Ha nem fektetünk pénzt az energiaszegmensbe, akkor az viszonylag gyorsan hatalmas károkat okoz a gazdaság egészében.

***

Szerencsére mindeközben tovább tart a hozamvadászat: ami a nullánál több, az jó alapelven megvesznek bármit, így a magyar állampapírokat is:
http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/brutalisan_sok_vevot_hozott_a_mikulas_a_mai_magyar_aukcion.176748.html

A tőkepiacok jelenleg legmeghatározóbb mozgatórugója az, hogy a fejlett országokban nulla a kamatszint, sőt egyes országokban (pl. Svájcban a Credit Suisse-nél és várhatóan egyre több banknál) negatív. A megtakarítók kénytelenek hozamtermelő eszközöket keresni, hogy ne erodálódjon megtakarításuk értéke, és minden szóba jöhet: zambiai állampapír, német ingatlan, olasz részvény. Csak fizessen valami kamatot, hozamot, osztalékot, bármit.

Ez a környezet a mi nagy megmentőnk, és egyelőre úgy tûnik, hogy fennmarad – csak nem szabad ezt kimondani, mert alapvető piaci szabály, hogy mihelyst amúgy komolyan elhisszük, hogy a trend él, és sokáig fennmarad, már késő, és már nem igaz…

***

Eközben nagy csendben az állami tulajdonú Eximbank kibocsátott 500 millió eurónyi devizás kötvényt, természetesen állami garanciával, de legalább jóval drágábban, mintha közvetlenül az állam bocsátott volna ki állampapírt. A lépés nem túl racionális, de a kormányzati logika mentén persze értelmezhető – akár kétféleképpen is. Egyrészt újabb apró lépésekkel mérik fel egy magyar devizás állampapírkibocsátás lehetőségeit; másrészt pedig feltehetően felkészülnek a 2013-14-es hitelpumpára. Orbán Viktor a napokban mondta az Országgyűlésben, hogy a magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy a kis és középvállalatok nem jutnak hitelhez. Feltehetően ezen fog segíteni majd valahogy az Eximbank hiteleivel. Egyébként a jelenleg 60 millió euró saját tőkéjű banktól az 500 millió euró hitelfelvétel elég merész húzás. Persze az állami garancia mindent elbír. Készüljünk tehát fel a jövő évi államvezérelte hitelosztogatásra! 

Mindenképpen számítok valamiféle állami élénkítésre 2013-14-ben, valószínűleg kedvezményes kölcsönök formájában valósul meg, és mivel a kormányzati megszorítások lezárulnak, jövőre lehet már idehaza növekedés (mondjuk 1% körüli), 2014-ben pedig akár 3% is.

Forrás: zsiday.hu