Szigorít az MNB

A kis, gyakran más devizában eladósodott országokban nem úgy működik a monetáris politika, mint a “nagy” gazdaságok esetén. Egy standard, nagy gazdaságban a jegybank kamatvágásai élénkítőleg hatnak a gazdaságra, mivel egyrészt olcsóbban lehet hitelt felvenni, tehát több életképes projekt van (mivel kisebb törlesztőt kell kitermelni), illetve a meglévő adósság terhei is csökkennek.

Ám egy olyan országban – például Magyarországon – ahol igen jelentős a devizaadósság aránya (mind a lakosság, vállalatok és állam esetén is!), ott a kamatcsökkentések valójában a gazdaságot lassíthatják. Paradox módon a kamatvágás monetáris szigorítást okoz. Ennek oka az, hogy amennyiben a kamatvágások hatására a forint gyengülni kezd, akkor a devizában fixált törlesztőrészletek forintban nézve megugranak, azaz pont azt a hatást éri el a jegybank, mintha kamatot emelt volna, mivel a magasabb törlesztőrészletek kevesebb pénzt hagynak a lakosság/vállalatok zsebében, így lassítja a gazdaságot. Ezt a CHF-ben eladósodottak pontosan értik: minél gyengébb a forint, annál kevesebb a nem törlesztőrészletre elkölthető jövedelmük.

Magyarországon (is) tehát a monetáris politika érdekes hatásmechanizmussal működik: egy ideig a kamatvágások pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságra, amint azonban a deviza jelentősen gyengülni kezd a vágások miatt (itt tartunk most), akkor a kamatvágás már kontraproduktívvá válik, és több kárt okoz, mint hasznot, hiszen a kamatvágás okozta előnynél nagyobb lehet a törlesztőrészletek (forintban számolt) megugrása miatti hátrány. Természetesen ez nem egy pontos tudomány, de ahol nagy a devizában denominált adósság nagysága, ott ez az összefüggés igaz lesz. Ezért értelmetlen Magyarországon tovább erőltetni a kamatcsökkentést, mivel ha devizagyengülést okoz, az nem szolgálja az ország javát.

Az ideális magyar kamatszint belövése persze nem könnyű, és szűk ösvényen kell egyensúlyozni, hiszen nem lehet túl magas, mert az nagyon sokba kerül az államnak, és lassítja a növekedést, de nem lehet túl alacsony sem, mert az meg forintgyengülést okoz, ami a nagy devizaadósságon keresztül ismét csak növekedésellenes (ráadásul mozgó célpontra lőnek, mert erősen környezettől függenek a lehetőségek, ami meg folyton változik!). A magyar (és sok más feltörekvő) ország kamatpolitikájánál tehát figyelembe kell venni, hogy a kamatcsökkentés csak egy ideig élénkítő hatású, utána már nem segít, hanem árt.

***

Egyébként nem látszik, mi lenne jó a feltörekvő országoknak: ha megint megnyugszanak az amerikai növekedéssel kapcsolatban a piacok, akkor felgyorsul a QE kivezetése, előjöhetnek az amerikai kamatemelési félelmek, ami nem jó nekik, mert vagy kamatot emelnek (amit nem szeretnének), vagy gyengül a devizájuk (ez sem annyira tetszene nekik). De ha meg további lassulás jön, akkor az sem jó, mert akkor az õ növekedésük kerül veszélybe. Nem könnyű helyzet…

www.zsiday.hu