nov.
7
2016

Szorul a hurok a befektetési bankok nyaka körül

A befektetési bankoknak még a válság után sem sikerült teljesen magukra találniuk, ráadásul az utóbbi években kialakult környezet sem kedvezett nekik. Bizonyos üzletágaikban csökkenő bevételekkel és jövedelmezőséggel néznek szembe, de a technológiai változások sem hagyják érintetlenül őket. Azonban nem kell még a befektetési bankokat sem leírni, mivel a megfelelő működési modell kiválasztása még kihúzhatja őket a slamasztikából.

Egy évtizeddel a válság után a befektetési banki szektor még mindig nehézségekkel néz szembe az alacsony profitok, a magas költségek és a hosszan tartó stratégiai bizonytalanságok közepette. Az iparágban történt szerkezetátalakítási törekvések ellenére eddig nem történt számottevő változás, és a működést sem sikerült fenntarthatóbbá tenni, vagy fellendíteni a teljesítményt. Ugyanakkor az bizonyossá vált, hogy valójában mélyreható változásokra lenne szükség, mivel a hagyományos befektetési banki működési modell többé már nem olyan életképes, mint régebben.

A bankok még mindig folyamatos ellenszélben működnek, de a bevételek növekedése is igen vérszegény, valamint a szabályozási háttér sem kedvez nekik, ráadásul új versenytársak is szorongatják az iparágat. 

 Nem kedvez a környezet a befektetési bankoknak

Globális szinten a szektor átlagos tőkearányos megtérülési mutatója 2015-ben 10 százalék volt és nem is változott az előző évhez képest. Azonban az USA erősen túlteljesítette a többieket, amit jól mutat, hogy kétszer nagyobb tőkearányos megtérülést értek el, mint európai társaik (10 százalék vs. 5 százalék). Üröm az örömben, hogy a legnagyobb 10 befektetési bank, már 3 éve a bevételeinek csökkenéséről számol be. A globális bankok nem csak, hogy a magas működési költségektől, de a mostoha makro környezet hatásától is szenvednek, ami különösen nagy kihívást jelent számukra a tartósan alacsony kamatok, és a világszerte lanyha gazdasági növekedés közepette. Persze mindig vannak győztesek, néhány nemzeti és regionális bank figyelemreméltóan túlteljesítette a többieket, amivel növelni tudták az ügyfeleik számát és egyre nagyobb részt hasítottak ki az iparági bevételekből.

Nagy probléma hogy pont a kötvény, deviza, és árupiaci üzletágakat (FICC) érintették leginkább a külső folyamatok, és kerültek nagy nyomás alá a bevételek csökkenése, valamint a tőkekövetelmények és a megnövekvő költségek miatt. Jól mutatja a visszaesés nagyságát, hogy a 10 legnagyobb bank tekintetében az említett üzletágak a bevételek 46 százalékát termelték ki 2015-ben, míg 2010-ben még 61 százalékot. A nehézségek miatt sok bank zárta be egyes részlegeit, vagy nyeste vissza bizonyos üzletágainak méretét, ami likviditási problémákhoz vezetett bizonyos eszközosztályokban, azonban a változások ellenére a magas költségek még mindig aláássák a bankok teljesítményét.

A riválisok felkavarják az állóvizet

De a bankokat a technológia ördöge is megszorongatja, mivel a legújabb technológiai megoldások még mindig kiaknázatlanok és számos bank küzd azzal, hogy a működési modelljét megváltoztassa, valamint a digitalizáció előnyeit a javára fordítsa. Ráadásul egyre csak nő a versenytársak száma, amit a különböző fintech szereplők jól ki tudnak használni, és be tudják tölteni azokat a réseket, melyeket a hagyományos bankok az üzleti modelljükbe nem képesek azonnal integrálni. A fintech cégek a piaci lehetőségeket ügyesen használják ki és egyre nagyobb körben jelennek meg a fizetési megoldásoktól a befektetetési szolgáltatásokig, egyszóval az ügyfelek igényeit széles spektrumon képesek kezelni.

Ugyan a fintech cégek önmagukban nem jelentenek versenyt a nagyobb bankok számára, de az ügyfélbázis fontos szegmenseit halászhatják el, ami még a nagyok szemében is szálkát jelent. Azért számos szinergia is rejlik a fintech cégek és a befektetési bankok együttműködésében, hiszen az új iparági megoldások a méretgazdaságosság növekedését, ráadásul a költségek csökkentését is elősegíthetik.

Egy biztos, a jövőben a most megszokott kép a befektetési bankok körében sem marad meg, a befektetési bankoknak jelentős átalakuláson kell átesniük, hogy megfelelően működhessenek. Csökkenteniük kell a méretüket, a termékek számát, de még az ügyfél összetételük és lokációs struktúrájuk is, ha ésszerű költségszinttel akarnak működni. De a növekvő árversenyben az értékajánlatuk alapján is meg kell magukat különböztetni, amiben a nem banki szereplők is a segítségükre lehetnek. A McKinsey munkatársai 4 lehetséges üzleti modellt is azonosítottak, amik az elkövetkező 3-5 évben egyre jellemzőbbé válhatnak elsősorban a gazdasági, szabályozói és technológiai trendeknek köszönhetően.

  • A globális, teljes termék- és szolgáltatás spektrumot lefedő szereplők továbbra is megmaradnak, bár kevesebb bank tud majd ennek a működési modellnek megfelelni (3-5 ilyen szereplő maradhat).
  • Ugyanakkor a bankok egy része amellett, hogy meg tudja tartani globális működését csak egy bizonyos termékcsoportra fog fókuszálni (8-12 bank)
  • Emellett a nemzeti és regionális bankok erős vállalati franchise keretében fognak működni, ahol a hangsúly a befektetési banki termékek fejlesztésén lesz.
  • A nem banki szereplők is egyre inkább bekapcsolódnak és betörnek speciális területekre, ahol folyamatosan terjeszkedés valósítható meg.