Taroltak a nyugdíjpénztárak, a veszteség már a múlté

Kiemelkedő befektetési teljesítménnyel zárta 2009-et a magánnyugdíjpénzári szektor, a pénztárak túlnyomó többségét tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség szerint így a pénztárak „visszanyerték” a válság során korábban elszenvedett súlyos veszteségeket is. A pénztári vagyon a hozamoknak köszönhetően dinamikusan növekedtek, így az ágazat összesített kezelt vagyona elérte a 2400 milliárd forintot. Részben a tetszetős hozamoknak köszönhetően a visszalépésre jogosult tagság jelentős része a maradás mellett döntött, de így is több mint 50 milliárd forint vándorol át a költségvetésbe a pénztárakból.

Elmúltak a nagy viharok

„Könnyebb most a pénztári teljesítményekről nyilatkozni, mint egy évvel ezelőtt” – kezdte a magánnyugdíjpénztári hozamokról szóló beszámolóját Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, utalva a 2008 végén, 2009 elején elszenvedett súlyos veszteségekre. A magánnyugdíjpénzárak 2009-ben kiemelkedő teljesítményt értek el a tőkepiaci környezet drasztikus javulásának következtében.

A legnagyobb kockázatot képviselő növekedési portfóliók átlagosan 25,95 százalékos hozamot nyújtottak ügyfeleiknek 2009-ben, a középutat képviselő kiegyensúlyozott portfóliók hozama átlagosan 17,75 százalék volt, míg a legalacsonyabb kockázati kitettséget nyújtó klasszikus portfóliók is kétszámjegyű, 12,11 százalékot hoztak (a pénztári szintű részletes adatokat a PSZÁF teszi hamarosan közzé, de azok kiszámíthatók a felügyeletnél közzétett árfolyamadatokból is). A kezelt vagyonon belül egyébként a legnagyobb szeletet a növekedési portfóliók teszik ki, míg a klasszikus portfólióban kezelt vagyon részaránya a teljes állomány töredéke.

„A választható portfóliók bevezetése nem opció, hanem kényszer volt, amit viszont minden erőnkkel támogattunk” – hangsúlyozta a magánnyugdíjpénzárakban kezelt vagyon mintegy 96 százalékát tömörítő Stabilitás vezetője, hozzátéve, hogy ahhoz, hogy hosszú távon valódi reálhozamot érjen el egy pénztár, nem elég tisztán állampapír-portfólióban tartani az ügyfelek pénzét.

A vagyon növekedése nagyon dinamikus volt, javarészben a befektetési teljesítményeknek köszönhetően, az év végén a Stabilitáshoz tartozó magánnyugdíjpénzárak összesített vagyona 2395,7 milliárd forintra nőtt. „A pénztári szektor életében eljött az az időszak, amikor már nem a friss befizetések, hanem a befektetési hozamok vezérlik a vagyon növekedését, ennek első lépését láthattuk 2009-ben” – mondta el Nagy Csaba.

Akár jó, akár rossz a rövid távú hozam, a hosszú távra kell koncentrálni

„A tőkepiaci folyamatok – ahogy jelenleg tudjuk – véletlen bolyongást követnek, így hosszú távon lehet optimalizálni a portfóliókat” – mondta le Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ennek nincs egyetlen, tudományos megoldása, hanem stratégiaválasztás kérdése. „Jól látszik, hogy az egy évvel ezelőtti hozamrangsor mostanra sok esetben egyszerűen megfordult, összekeveredett” – mutatott rá a legnagyobb magánnyugdíjpénzár vagyonkezelőjének vezetője, hangsúlyozva, hogy a befektetési stratégiák sikerét kizárólag hosszú távon, évtizedek tükrében szabad értékelni.

„Vagyonkezelési szempontból egyetlen igazi kérdést a klasszikus portfólió jelenti” – mondta Hamecz. A szabályozási változások, illetve a jogalkotás határozatlansága miatt nem világos, hogy a legalacsonyabb kockázatú, így a nyugdíjba vonulás előtt állók számára nyújtott portfóliót mire, hogy kell optimalizálni. Ez a döntés nagymértékben függ attól, hogy a vagyont kezelő szervezetek nyújthatnak-e majd járadékot az ügyfeleiknek, mert ez esetben lényegesen hosszabb távú állampapír-befektetésekben kell tartani a vagyont, ellenkező esetben viszont minimálisra kell csökkenteni a kockázati kitettséget a nyugdíjba vonulásra a tőke megőrzésének érdekében.

Az elkövetkező tíz év piaci környezete biztosan másként fog kinézni, mint az elmúlt tíz évben, erre a befektetési stratégiák, portfóliók kialakítása során egyértelműen reagálni kell – mondta el Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint viszont akármilyen sajátos helyzet is állt elő a nemzetközi tőkepiacokon, a túlzott pesszimizmus miatt igazán drámai visszaesésre talán nem kell számítanunk.

Tízezrek tartottak ki magánnyugdíjpénzárak mellett

Tavaszra zárul le a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépések adminisztrációja, amely mind a pénztáraknak, mind a felügyelet számára komoly kihívást jelentett. A Stabilitáshoz tartozó 16 magánnyugdíjpénzár előzetes adatai szerint 109 ezer főből 57 ezer fő biztosan visszalépett, ez egyáltalán nem tekinthető kevésnek – hangsúlyozta Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára (a korábban napvilágot látott ágazati szintű adatok szerint nagyjából 70 ezer tag lépett vissza).

„Abból a szempontból ezt kevésnek is tekinthetjük, hogy biztosan akad még olyan pénztártag, akinek saját élethelyzetét tekintve nem optimális döntés a tőkefedezeti rendszerben való maradás” – tette hozzá a szakember. A döntést mindenkinek egyedileg kellett meghoznia, csupán általános szempontokat lehetett ehhez megadni, de minden pénztár elsősorban a tag érdekét tartotta szem előtt – hangsúlyozta a főtitkár, pedig a feldolgozott adatok szerint nagyjából 55 milliárd forint került vissza a költségvetésbe, amelyből mintegy 47 milliárd forint állampapír formájában került vissza az államkasszába.

Új tagok a Stabilitásban

A Stabilitás Pénztárszövetség 2010 elejétől tovább növeli az ágazaton belüli súlyát, az ágazati szövetséghez a Quaestor csoporthoz tartozó magán- és önkéntes nyugdíjpénztár, illetve az egészségpénztár; az Erste önkéntes és magánnyugdíjpénzára; valamint a Budapest Magánnyugdíjpénzár és a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár csatlakozott. A Stabilitás így a magánnyugdíjpénzári vagyon 96 százalékát, az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 92 százalékát és az egészségpénztári vagyon 90 százalékát tömöríti magába.

Forrás: Portfolio.hu – 2010. január 28.