Teljes átalakulás előtt az autóipar

Az autók testesítik meg napjaink legkihasználatlanabb és legveszélyesebb eszközeit. A jövő azonban már az autózás világába is kezdi betenni a lábát, és nem kell már sokat várni annak teljes megújulására. Az autómegosztás, illetve az önvezető és az elektromos autók mind-mind egyre nagyobb szerepet fognak játszani. A fejlődés menete azonban világszerte igen eltérő lesz, és meglepő módon éppen Európában állhat a legtöbb akadály az autózás megújítása előtt.

Az Uber és hozzá hasonló szolgáltatások sikerét látva kevesekben maradhat kétely afelől, hogy az egyre terjedő közösségi gazdaság (sharing economy) az autózást is alapjaiban fogja felforgatni. Erre pedig igen nagy szükség is van, hiszen ha a Morgan Stanley legújabb elemzésének hinni lehet, pillanatnyilag az autók testesítik meg a világ legkihasználatlanabb és legveszélyesebb eszközeit.

Nem elég, hogy jelenleg az olajkereslet 45%-a az autózáshoz kapcsolódik, de a naponta átlagosan 3500 ember halálát is ehhez a közlekedési eszközhöz lehet kötni. A sharing economy azonban nem csak ezekre a problémákra jelenthet megoldást. Gondoljunk csak arra a több milliárd órára, amit az emberek minden évben közlekedéssel töltenek. Ha ezt az időt is produktív tevékenységekre lehetne fordítani, az az egész világot előre vinné.

Egy teljesen új modell

Az autózás új korának beköszöntéséhez a korábbiaktól egészen eltérő megközelítés szükséges, az eddig ismert modellt alapjaiban kell megváltoztatni. Míg az autóipar teljesítményét eddig az eladott autók számával lehetett mérni, az új világban már az autómegosztásoknak és autonóm (vagyis vezető nélküli) autóknak köszönhetően ez a hozzáállás már nem lesz megfelelő. Egészen egyszerűen elavulttá fog válni. Az autók által futott kilométerek/mérföldek sokkal többet mondanak majd, és nem csak az autóiparról, hanem az új szemlélet és üzleti modell fejlettségi fokáról is.

Az elemzők becslései szerint 2030-ban az autók által világszerte futott mérföldek elérhetik a 19,6 milliárdot, ami közel kétszerese lenne a 2015-ben mért 10,2 milliárd mérföldnek. Ez a növekedési ütem sokkal gyorsabb, mint az autógyártás várható bővülése ugyanezen idő alatt.

A látszólagos ellentmondás feloldását természetesen a megosztott járművek egyre nagyobb száma jelenti majd. Ezekről érdemes megjegyezni, hogy 2015-ben még csak az összes megtett mérföld 4%-áért feleltek, 2030-ra viszont már mindennek a 26%-át tehetik ki.

Az embernek nincs helye az egyenletben

A felmérések szerint az autók megosztásával azok kihasználtsága jelentősen növekedhet és elérheti akár az 50-60%-ot. Bőven maradna tehát tér további emelkedésre is, ezt azonban pillanatnyilag maguk az emberek akadályozzák meg.

Az ember által vezetett megosztott autók üzemelési költsége ugyanis pillanatnyilag még messze meghaladja a saját autókét. Míg napjainkban egy privát autó által megtett mérföld átlagosan 76 centbe kerül, ugyanez egy megosztott autónál 1,5 dollár.

Erre a problémára az autonóm autók jelenthetik a megoldást. Becslések szerint ugyanis ezek elterjedésével 2030-ra 50 centre eshet vissza a megosztott autók üzemköltsége mérföldenként. Méghozzá úgy, hogy eközben a privát autók esetén ugyanez a költség mindössze 1 centtel, 75 centre fog csökkenni.

Az elektromos autók elterjedése pedig még tovább növelheti a hatékonyságot. Bár az is igaz, hogy ezek egyelőre még nem tudták ellepni a piacot, a sharing economy ezen is változtathat. Hiszen egy autó (manapság szokásos) napi egyórás használata mellett nem jön ki akkora megtakarítás az üzemanyag költségekből, ami az elektromos autók magasabb árát meg tudná indokolni. Ha azonban az autók megosztása, és az autonóm autók is egyre inkább elterjednek, előtérbe fognak kerülni az elektromos autók előnyei a hagyományos benzinesekkel szemben.

Hogy fog ez megvalósulni?

Az autonóm és az elektromos autók, illetve az autók megosztásának jövőjének alakulását azonban számos tényező befolyásolja. Ezek teljes körű elemezése azonban igen összetett feladat, és a kézenfekvő tényezőkön (pl. gyártás, technológia) túl olyan faktorokra is gondolni kell, mint például az autóbirtoklás szerepe az egyes kultúrákban, egy vezető nélküli autóhoz kapcsolódó jogi szabályok vagy az ezekhez kapcsolódó állami támogatások.

Ráadásul mindezeknek a tényezőknek az autózás jövőjére gyakorolt hatása országról országra és régióról régióra eltér. Egyáltalán nem egyszerű tehát még megközelítőleg sem megjósolni, mi várható a következő évtizedekben.

A Morgan Stanley fent említett tanulmányában társadalmi, technológiai, gazdasági, környezeti, politikai és jogi szempontból vizsgálja az egyes térségeket. Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy a világ mely részein milyen tényezők ösztönzik, vagy éppen akadályozzák az autózás új szintre lépését.

Kínában például a saját autó egy olyan státuszszimbólum, ami társadalmi oldalról visszafoghatja a fejlődést. A kínai légszennyezettség egyik lehetséges megoldásaként azonban az állam is szívesen látná az elektromos autók elterjedését, illetve az autómegosztás terjedését is. Környezeti és politikai irányokból tehát ösztönzik az új típusú autózás megjelenését.

Európában egészen más a helyzet. A kiterjedt közösségi közlekedés, illetve az autógyártók politikai ereje jelenleg itt még komoly akadályokat jelent az autózás megújulásának. Ennek következtében a fenti táblázatban szereplő térségek között Európában láthatjuk a legtöbb olyan tényezőt, ami lassíthatja a fejlődést. Éppen ezért a futott mérföldek lassabb növekedése, illetve az autómegosztások alacsonyabb penetrációja várható az öreg kontinensen.

Ezek természetesen mind hosszú távú előrejelzések, amelyek megvalósulását még számos esemény és újítás terelheti új ösvényekre. Egy azonban biztos, az autózás abban a formában, ahogy jelenleg ismerjük, nem maradhat fenn sokáig.