20111004101306-ingatlan-csere
aug.
1
2014

Többet fog-e érni a lakásom?

Már sokat estek az árak, új ingatlan pedig alig épül, viszont minek is az új ingatlan egy csökkenő népességű országban? Mivel a munkám a hosszú távú, családi vagyontervezés, hasonló helyzetekben mindig „visszamegyek a kályhához”, és távolról alkotok véleményt. Most arról, hogy hová is tart a társadalmunk azon része, amely lakásokat használ, vagyis maga a család.

A KSH szerint, két évtizede a gyermeket szülő nők 20 százaléka volt harminc évnél idősebb. Ma már jóval több mint 50 százalék ez az arány. Megdöbbentő! Fontos következmény, hogy a családos ingatlanokat keresők jelentősebb részben a hitelképes élethelyzetűekből kerülnek ki. Ez pozitív a kertes, háromszobás, esetleg park közeli, csendes lakásokra. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy a huszonévesen lakást vásárlók még kényelmesnek találhatnak 1-2 szobás lakásokat is, amelyek közelében a legkevésbé fogja érdekelni őket a kertek aránya vagy néhány megmászandó lépcsőfok. Mindez kiknek rossz hír? Valószínűleg azoknak, akik egy nagyváros szennyezettebb és zsúfolt környékein 3-4 szobás lakásba fektettek.

A statisztikák arra utalnak, hogy egyre több nagyszülő él önálló életet, gyermekeitől külön háztartásban. Saját lakást vagy albérletet igényelnek a nyugdíjasok, számuk pedig rohamosan nő. Valamint az sem mellékes, hogy míg a gyermekes családok fogyasztása évek óta csökken, a nyugdíjasoké folyamatosan növekszik Magyarországon. Az átlagos nyugdíjas háztartás egy főre eső fogyasztása 147 százaléka volt a gyermekes háztartásokénak tavaly. Természetesen logikus, hogy a gyermekek száma miatt alacsonyabb az egy főre eső fogyasztás egy nagycsaládban, mint egy nyugdíjas házaspárnál. A jelenlegi, hazai arány viszont elképesztő.

Ez mindenképpen azt jelenti, hogy a nyugdíjasok számára ideális, tehát liftes, jó tömegközlekedésű, 1-2 szobás lakások kereslete tartós növekedés előtt állhat. A másik ideális „nyugdíjas ingatlan”, vagyis a városok zajától távol eső, kertes, kis házak sorsa már nem ilyen egyértelmű. Ebből ugyanis a rossz demográfia miatt túlkínálat van. A lakóingatlanok száma még a válság éveiben is folyamatosan nő Magyarországon, holott a népesség évi nagyjából harmincezer fővel fogy. Ráadásul a fogyatkozó népesség a munkalehetőségek miatt a fővárosba és Nyugat-Dunántúlra csoportosul át. Tévhit, hogy az ország többi részén is a helyi nagyvárosokba költöznek az emberek. A fővároson kívül a községek és városok is átlagosan csökkenő népességűek.

A fővároson és az osztrák határvidéken kívül túl szép reményeink nem lehetnek. Hacsak nem valamilyen ritka jó tulajdonságú ingatlanunk van. Összességében persze sokféle lakás ára emelkedhet, ha beindul a hitelezés (valahol a devizahitelek rendezése után néhány nyugodt hónappal). De azért mindnyájan azt szeretnénk, hogy a saját lakásunk értékelődjön fel relatíve a legjobban.