okt.
19
2015

Történelmet írtak a Csendes-óceán partjainál

Október 5-től új időszámítás kezdődött a világkereskedelemben. Hét évnyi tárgyalás után aznap írták alá a 12 országot – köztük az USA-t és Japánt – magában foglaló Csendes-óceáni Partnerséget, ami a jelenlegi világkereskedelem több mint negyedrészét fogja érinteni. A megállapodásból pedig várhatóan minden tag nyertesen kerül ki: Vietnam például 10%-os GDP növekedést várhat, Malajzia számára hatalmas piacok nyílnak meg. A legnagyobb nyertes azonban az USA lehet, amely a kereskedelmi szabályok lefektetésében játszhat vezető szerepet. Hogy mi várható még a megállapodástól, és hogy miért maradt ki belőle Kína, kiderül az alábbiakból.

Történelmi jelentőségű eseménynek lehettünk tanúi az elmúlt hetekben. Október 5-én ugyanis közel hét évnyi tárgyalás után aláírták a 12 országot érintő Csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény tagjai: Kanada, USA, Mexikó, Peru, Chile, Japán, Vietnam, Malajzia, Brunei, Szingapúr, Ausztrália és Új-Zéland.

A megállapodást a tagországok parlamentjeinek (vagy kongresszusainak) még jóvá kell hagynia (erre várhatóan 2016 elején kerül majd sor), ezt követően viszont egy csapásra tűnhet el több külföldi beruházást gátoló akadály, kerülhet kialakításra egy új vámszabályzat, és hozhatnak létre egy befektetők és államok közötti vitarendezési rendszert (ISDS).

A washingtoni Peterson Institute for International Economics szerint mindennek eredményeképpen, a megmaradó megtakarítások révén 223 milliárd dollárral bővülhet a világgazdaság 2025-ig (a teljes világgazdaság 2014-ben 77 269 milliárd dollárt tett ki az IMF adatai szerint). Ez nem is annyira meglepő annak tudatában, hogy a jelenlegi 12 tagország között zajlik a közel 38 ezer milliárd dollárt kitevő világkereskedelem egynegyede. Sőt, a CLSA becslése szerint, ez az arány akár 50%-ra is emelkedhet az egyezmény életbelépését követően.

A folyamat azonban egyáltalán nem lesz rövid: valahol hónapokat, máshol éveket vehet igénybe. Az USA például az autóimportra vonatkozó vámszabályok megváltoztatására 30 évet adott magának. De ugyancsak hosszabb folyamat lehet a japán marhaimport vámjának 30-ról 9%-ra való lecsökkentése.

Kína egyelőre kimaradt, Vietnam sokat nyerhet

A megállapodást aláíró tagországok listájában érdekességek is felfedezhetők. Nem találjuk ugyanis köztük sem Kínát, sem Dél-Koreát. Kína távolmaradása mögött valószínűleg azok a szigorú gazdasági, munkaerőpiaci és környezeti előírások állnak, amelyeknek az összes tagországnak meg kellett felelnie. Ezek keretében kell történelme során először Vietnamban független szakszervezeteket alakítani, és szigorú előírásokat fogalmaztak meg a környezetvédelem területén is. Ez utóbbiak értelmében például, ha egy tagország nem tesz meg mindent a veszélyeztetett állatokkal való kereskedelem ellen, szigorú büntetéseknek nézhet elébe.

Ahogy azonban a többi résztvevő ország elkezd profitálni az együttműködésből, valószínűleg ez a két állam sem marad ki sokáig. A Credit Suisse becslése szerint Kína déli szomszédja, Vietnam például 2025-ig 10%-os GDP-növekedésnek nézhet elébe a megállapodásnak köszönhetően. Ennek oka, hogy Vietnam óriási ruha- és cipőexportjára eddig az USA 17%-os vámot számolt fel. Ennek a megszűntével viszont dollármilliárdok maradhatnak az országban. Azzal pedig, hogy a Vietnamba irányuló közvetlen külső beruházások növekedése is várható, a bankok, a fogyasztási cikkekre épülő vállalatok és az építőipar is sokat nyerhet.

Vietnamon kívül Malajziában is nagy változások várhatók. Az országnak ugyanis jelenleg nincs kereskedelmi egyezménye sem az USA-val, sem Kanadával, sem Mexikóval, sem pedig Peruval. A TPP-nek köszönhetően viszont az ország virágzó ipara számára megnyílnak a világ legnagyobb gazdaságai.

Ami Japánt illeti, az Eurasia Group becslései szerint az ország GDP-je 105 milliárd dollárral nőhet 2025-ig a TPP hatására. (Japán GDP-je 2015-ben becslések szerint 4 210 milliárd dollárt fog kitenni.) A megállapodás valódi nyertese azonban várhatóan az USA lesz, hiszen ahogy a National Bank of Canada elemzője is megírta, az Egyesült Államok ezen keresztül vezető szerepet játszhat a világkereskedelem jelentős részét meghatározó szabályok lefektetésében.

Vannak még akadályok

Azonban mint fentebb említettük, az egyezményt még a résztvevő országok vezetőinek alá kell írnia, azt megelőzően pedig a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia azt. Ez pedig még tartogathat nehézségeket. Az USA-ban például az egyik republikánus elnökjelölt, Donald Trump is ellenzi a megállapodást. De ugyancsak falba ütközhet Kanadában és Ausztráliában is, előbbinél az október 19-i választásokat megelőző gazdasági viták egyik neuralgikus pontja volt a TPP. A Financial Times szerint a legtöbb kritika azért éri a megállapodást, mert számos részlete nem nyilvános, ezért sokan úgy vélik, hogy valójában igen elfogult a vállalatok irányába.

Ez lehet a jövő útja?

A globalizáció várható alakulását megvizsgálva, a Credit Suisse Research Institute (CSRI) arra a következtetésre jutott, hogy a hasonló egyezmények jelenthetik a jövőt. A kutatók úgy vélik ugyanis, hogy a globalizáció visszafordulása vagy tovább fokozódása helyett az a legvalószínűbb, hogy a világ egyre inkább többpólusúvá és regionális fókuszúvá válik. Pont ezzel vág egybe a TPP aláírása, illetve az, hogy a globális szintű tárgyalások már évek óta nem mozdulnak (az ún. dohai fordulóban már 14 éve nincs előrelépés). De erre rímel a Kína által 2014-ben megalapított Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) megalapítása is.

A megállapodás további, hazánk szempontjából is fontos hozadéka lehet az, hogy a Financial Times szerint a TPP létrejötte nyomás alá helyezheti az Európai Uniót, hogy folytassa a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (Transatlantic Trade and Investment Partnership) a tárgyalásokat. Ennek pedig még az előtt meg kellene történnie, hogy Barack Obama elnöki mandátuma lejárna.