okt.
26
2015

Továbbra is óvatosság Magyarországgal és derűlátás Lengyelországgal szemben – az S&P’s-nél

Egyelőre nem változtatunk sem Magyarország, sem Lengyelország besorolásán: az előbbi továbbra sincs, az utóbbi viszont továbbra is benne van a befektetésre ajánlott kategóriánkban. Magyarország esetében – Lengyelországgal ellentétben – a befektetők között az a vélekedés dominál, miszerint nem eléggé kiszámítható, inkább bizonytalan a politikai és jogi környezet. Ráadásul a magyar bankrendszer nagyobb kihívásokkal kénytelen szembekerülni, mint a lengyel. Az egy főre számított GDP és annak növekedése tekintetében is lemaradás tapasztalható Magyarországon.
Egyebek között ezt mondja az Alapblog.hu-nak Marcin Petrykowski, a Standard and Poor’s közép-európai térségigazgatója. Mondandójának egyrészt az ad aktualitást, hogy friss hírek szerint a konkurens Moody’s pozitív jelzést készül kiadni hazánkról, másrészt, hogy a még frissebb lengyelországi választási eredmények az interjúalany prognózisa és magyarázata szerint aligha ronthatják az ország pozitív befektetői megítélését.

Zentai Péter: Nálunk az utóbbi időben nem csak a kormány és a jegybank, hanem megannyi piaci szereplő tartja igazságtalannak, hogy gazdasági és pénzügyi eredményeink dacára az Standard and Poor’s nem mutat hajlandóságot Magyarország befektetési osztályzatának javítására. Miért nem?
Marcin Petrykowski: Tisztában vagyok vele, hogy felforrósodott a levegő Önöknél, hogy mikor kerül vissza Magyarország a befektetésre ajánlott kategóriába. Ahogy az utolsó elemzésünkben olvasható, a Magyarországra fókuszáló elemzőink egyre nyíltabban beszélnek a pozitív jelekről, mint például a GDP növekedése, alacsony infláció és a munkapiac javuló helyzete.

Önök szerint „hol szorít a cipő” Magyarország kapcsán? Nálunk mindenesetre széles körökben kettős mérce alkalmazását vetik a hitelminősítők szemére
Hogy értsem ezt?

Hozzánk hasonló teljesítményt – sőt talán még valamicskét rosszabb eredményeket felmutató egyes országoknak simán megadják a „jobb jegyet”, tőlünk viszont azt visszatartják…
Nem tudom elfogadni az ilyen állításokat. A megközelítésünk jóval érthetőbbé válik, ha alaposan utánanéznek a Standard and Poor’s nyilvános anyagainak. Teljesen transzparens a módszertan, amelynek alapján döntünk. Azt javaslom, hogy illusztrációképpen szembesítsük annak indokait, okait, ami miatt Lengyelországot a befektetésre ajánlott A–, Magyarországot viszont a BB+, tehát a lengyeléhez képest gyengébb kategóriába helyeztük. Érdemes végigböngészni a kritériumok sorát, hogy mely szempontok alapján kap Lengyelország jobb osztályzatokat, mert így jobban érthető a két gazdaság közötti különbség is.

A tőkepiacaink fejlettsége között nincs különösebb differencia – ha jól tudom, mindkét tőkepiacnak nagyon nem használt a nyugdíjalapok államosítása. Holott ez a külföldi befektetők számára nagyon fontos és akár riasztónak is nevezhető szempont…
Ez egy szempont a sok közül. A nyugdíjalapok ügye jóllehet aggodalmat váltott ki a lengyel tőzsdei szereplők körében is – csakúgy, mint a magyarországiak közt –, ez azonban nem gyengítette olyan mértékben a lengyel piac stabilitását, hogy emiatt eszünkbe jusson az ország leminősítése. Annál is kevésbé, minthogy ezt az államosítási ügyet kompenzálta a tartósan magasabb gazdasági növekedési ráta elérése és az egész gazdasági és költségvetési helyzet stabilizálása.
De hogy részletesebben is belemenjek az elemzői kérdésekbe: messzemenő jelentőséggel bírnak az S&P’s országbesorolási döntéseinél – az említett tőkepiaci fejlettség mellett – az olyan kritériumok is, mint például az egy főre jutó GDP-adatok és azok gyarapodásának dinamikája, továbbá magának a GDP növekedésének egy adott időszakban megmutatkozott üteme, illetve az elért növekedési ráta fenntarthatósága. Szélesebb perspektívából tekintve lényegei szempont még az adott ország egész költségvetési és monetáris politikája, annak aktuális helyzete, az is, hogy mennyire következetes és független a jegybank tevékenysége. Továbbá, hogy mennyire nevezhető stabilnak hosszú távon a bankrendszer egy adott országban. Végül, de nem utolsósorban ugyancsak alapvető szempont a besorolási döntéseink meghozatalánál a vizsgált ország általános gazdasági-, pénzügyi- és közpolitikája, hogy ez a politika mennyire kiszámítható és mennyire transzparens (átlátható).
Mindezt figyelembe véve nem változtatunk egyelőre sem Magyarország, sem Lengyelország besorolásán: az előbbi továbbra sincs, az utóbbi viszont továbbra is benne van a befektetésre ajánlott kategóriánkban. Ugyanis például Magyarország esetébenLengyelországgal ellentétben – a befektetők között az a vélekedés dominál, miszerint nem eléggé kiszámítható, inkább bizonytalan a politikai és jogi környezet. Ráadásul a magyar bankrendszer nagyobb kihívásokkal kénytelen szembekerülni, mint a lengyel. Összegzésképpen, az egy főre számított GDP és annak növekedése tekintetében is lemaradás tapasztalható Magyarországon.

Külső befolyásoktól mindig mentesek a döntéseik? Nem fordulhat-e elő, hogy összebeszélnek a másik két nagy hitelminősítővel?
Semmiképpen sem fordulhat elő ilyen helyzet. Egymástól teljes mértékben függetlenül, egymástól eltérő metodológiával, vélemények és kritériumok alapján elemzünk, mérlegelünk. A Fitch és a Moody’s alacsonyabbra értékeli például Szlovénia eredményeit, teljesítményét, mint mi, a Standard and Poor’s.

Lengyelország. Jól ismeri ott a viszonyokat, mivel Ön személy szerint is lengyel, másrészt Varsóban működik az S&P közép- és kelet-európai igazgatósága, amelynek Ön a „feje”. Mit prognosztizál? Egyetért-e azokkal, akik szerint tőkemenekülés és az általános gazdasági-pénzügyi helyzet romlása következik be Lengyelországban a Jog és Igazságosság Párt győzelmével, vagyis a magyarországihoz hasonló tervek, például a bankok alapos megadóztatása, a külföldi áruházláncok megregulázása várható?
Mindig a tények és a már megtörtént események alapján végzünk értékelést. A lengyel gazdaságot körülvevő jogi és politikai környezet stabil lábakon nyugszik. A politika esetleg tervezett radikális döntéseivel szemben szerves fejlődéssel alakult ki Lengyelországban az intézményi fékeknek és ellensúlyoknak a térségben egyedülállóan erős rendszere. Az utóbbi tíz-tizenöt év folyamatos gazdasági lendülete, a tartósított gazdasági siker, a külföldi befektetők bizalmának mértéke annyira meggyőző, hogy mindezek kockára tételét és esetleges veszélybe sodrását nem vállalhatja fel a következő kormányzat, legyen az bármilyen összetételű. Egyébként is a lengyel gazdaság nyugodtan hasonlítható egy óriási tengerjáróhoz. Annak irányváltoztatásához hatalmas energiára és mégis hosszú időre van szükség…

 

Kiemelt kép forrása: vg.hu