Tőzsde, a mentorunk

A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá és megpróbálja megérteni, nagy kincsre tehet szert, ami nem merül ki csupán vagyonunk gyarapításában. A tőzsdén megfigyelhető befektetői magatartás, az árfolyammozgások mögött húzódó pszichológiai tényezők megértése olyan nagy dózisú és széles körű tapasztalattal vértezhetnek fel bennünket, melyek segíthetnek hétköznapi életünk sikeresebbé és boldogabbá tételében és eredményesebb munkahelyi és személyes döntések meghozatalában.

A tőzsdén időnként irracionális értékítéletek kialakulásának lehetünk szemtanúi, melyek idővel korrigálnak és visszatérnek a realitások talajára. Egy csalódást keltő, terveitől jócskán elmaradó vállalati eredményre a befektetők sokszor pánikba esve taszítják nem látott mélységbe az árfolyamot, beárazva azt, hogy a vállalat már sohasem lesz a régi, majd eltelik pár negyedév és kiderül, hogy a baj csak átmeneti volt, a menedzsment úrrá lett a helyzeten, az árfolyam pedig újra emelkedésnek indul. (A pánikoló eladókkal szemben a babérokat a higgadt vevők aratják le.) Az adott reakció inkább érzelmi, mintsem logikus és a pillanatnyi helyzet távoli jövőbe való kivetítése elménk szüleménye.
Ugye ismerős a helyzet? Egy csalódást keltő időszak után érzelmi önértékelésünk sokszor ugyanebbe a csapdába kerül, viszont ismerve a pszichés hátteret, könnyen visszatérhetünk a realitások talajára és helyreállíthatjuk önbizalmunkat. Ez persze fordítva is működik. Egy-két kiugróan magas negyedéves eredmény az Apple-től és az árfolyam máris szárnyal, egy-két kimagasló negyedév a munkahelyen és már látjuk is magunkat a vezérigazgatói székben. Ez szintén veszélyes, mert aki elhiszi magáról, hogy a csúcson van, már el is indult lefelé…

A börzén sűrűn megfigyelhető másik jelenség, mely munkahelyi és személyes döntéseinkben is sokszor tetten érhető: a „csordaszellem”, vagyis a többség véleményének, viselkedésének követése. A pszichés háttér ez esetben a biztonságérzetünk növelésére irányuló érzelmi motiváció. A tőzsdén ez vezet a buborékokhoz, melyek pusztító erejű kipukkanása elkerülhetetlen. Az Egyesült Államokban ez vezetett a 2008-as összeomláshoz is. „Ha a szomszédom jelzáloghitelt vesz fel, akkor biztos jó döntést hozok, ha én is követem” – volt a sláger. Aki józan tud maradni és függetlenül tud gondolkodni, nagyobb eséllyel hozhat jó döntéseket.

A tőzsde az elmúlt évtizedben reflektorfénybe helyezte azt is, hogy az első számú fundamentum minden vállalat vagy ország életében a bizalom. A bizalom forrása a hit, a meggyőződés, hogy amit látunk, gondolunk vagy érzünk, az igaz. 2008 közepén mindenki szentül hitte, hogy az amerikai bankrendszer stabil, majd pár hónap leforgása alatt a hit elszállt, a bankrendszer pedig összeomlott. A bizalom kulcskérdés az életünkben. Ha energiát fektetünk családi, baráti, munkahelyi kapcsolatainkba, a bizalom minél nagyobb fokú kiépítésébe és annak fenntartásába, az mind pillanatnyi életminőségünkre, mind jövőbeli lehetőségeinkre pozitívan hat. Egy vállalat, ahol a tulajdonos, a menedzsment és az alkalmazottak közti kapcsolati hálót bizalom szövi át, egyértelműen sikeresebb lehet.

Mindazonáltal, a tudás megszerzésének ára van. A befektetők nem automatikusan tesznek szert e képességekre, hanem a befektetési döntésekkel szemben megjelenő gyors, gyakori és kíméletlen szembesítés révén, ami általában tanuló pénz formájában testesül meg. Sőt, a többség nem tanulja meg a leckét és „iskolaelhagyó” lesz.

Képzeljünk el egy elvontabb helyzetet! Mindannyian befektetők vagyunk, a befektetésünk pedig nem más, mint saját személyünk, családunk jövőbeni élete.  Ha megértjük a tőzsdén is megjelenő érzelmi reakciók és a logikus döntések ellentmondásos hátterét, valamint a kritikus szituációkban higgadtak tudunk maradni, nagy eséllyel repíthetjük legnemesebb részvényünk árfolyamát újabb és újabb magasságokba.