72999553 - donald trump, president of usa and statue of liberty

Trump gyilkolja a dollárt?

A Kaliforniai Egyetem (UCLA) nemzetközi politikai-gazdasági tanszékének professzora, Benjamin Cohen szerint igen. A dollár most tapasztalható gyengülése az Amerikába, konkrétan az amerikai elnökbe vetett bizalom rendkívüli megingásának tudható be, tehát nem gazdasági-pénzügyi, technikai okokkal magyarázható. A gyenge dollár ugyan rövid távon javíthatja egyes amerikai gazdasági szereplők versenyképességét, azonban ami most történik a dollárral, azt az magyarázza, hogy – a történelemben először – menekülnek Amerikából a külföldi jegybankok és a nagy intézményi befektetők –  állítja a professzor.

Zentai Péter: Friss publikációiban egyáltalán nem gazdasági vagy pénzügyi okokkal, hanem alapvetően a washingtoni politikával magyarázza a dollár mélyrepülését. Miért baj, ha gyengül a dollár, hiszen így is, úgy is a világ meghatározó jelentőségű pénzeszköze marad…
Benjamin Cohen: Az elmúlt évtizedekben kétség sem férhetett hozzá, hogy az amerikai pénznél nincs megbízhatóbb menedék a világon, semmi másban nem bíznak jobban a befektetők, mint a dollárban. A legeklatánsabb példa erre, hogy (éppen tíz évvel ezelőtt) noha mindenki tisztában volt vele, hogy a világgazdaságot csaknem összeroppantó globális válság Amerikából indult ki, azt alapvetően az amerikai pénzügyi szektor felelőtlensége robbantotta ki, mégis ahogy mélyült a krízis, annál inkább erősödött Amerika fizetőeszköze. Csak 2008 első három hónapjában 500 milliárd dollárnyi amerikai pénzt, pontosabban állampapírt, kincstárjegyet vásároltak fel külföldi államok, a világ legnagyobb pénzügyi intézményei. Megint egyértelművé vált akkor, ha nagy a dráma a világban, akkor a fő menedéknek az Egyesült Államokat és annak fizetőeszközét tekinti mindenki. Egyébként a dollár, az abban denominált kincstárjegyek iránti roham akkor sem apadt el, hanem folytatódott, amikor 2011-ben az amerikai kormányzati intézmények csődhelyzete miatt a nagy hitelminősítők leértékelték az amerikai állampapírokat.

Miért gondolja ezek után, hogy az Amerikába, az amerikai gazdaság erejébe vetett nemzetközi bizalom megszakad?
Az utóbbi hét évtized története valóban azt tanúsítja, hogy ahányszor destabilizálódási folyamatok játszódtak le a nagyvilágban, háborús konfliktusok veszélye fenyegetett, akkor a dollárt a piac mindig felértékelte, óriási roham vette kezdetét az amerikai állampapírok birtoklásáért. Mostanában kimondottan erősödnek a geopolitikai bizonytalanságok: Észak-Korea miatt például beláthatatlanul súlyos konfliktusba zuhanhat a világ, az Európai Unió bonyolult válságszituációban van. Logikusan ismét a dollár erősödésének kellene mindebből következnie. De nem. A világ ezúttal Japán, Svájc, az arany felé fordul, még a válságosnak kikiáltott EU-hoz kapcsolódó euró is kimondottan izmosodik. A dollár azonban gyengül. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a világ – más országok, a nemzetközi pénzügyi intézmények – bizalma szertefoszlóban van Amerika, annak politikája és első számú vezetője iránt. Azzal párhuzamosan megy végbe a dollár leértékelődésének folyamata, ahogy fogy Donald Trump hitelessége a nagyvilágban. 

A múlt év végén, Trump megválasztását követően kimondottan erősödött a dollár.
Mert még abban a hitben élt a külföldi és a belföldi üzleti élet, hogy Trump irányításával páratlan mértékű infrastrukturális fejlesztések indulnak be, s hogy az elnök átfogó adócsökkentéseket hajt végre, az egész amerikai gazdaság kivételesen erős gazdasági stimulust fog kapni. Ám azáltal, hogy Trump elnök kereskedelmi háborúkat, szankciókat, egyéb konfliktusokat helyezett kilátásba legfőbb partnereinkkel, a világ legfontosabb nemzetgazdaságaival: Németországgal és Kínával szemben, és közben egymást érik mind a mai napig egymásnak totálisan ellentmondó Twitter üzenetei, a világ bizalma teljesen kifújt. Tény, hogy a dollár kétszáz nap alatt 10 százalékot veszített az értékéből.

Ezáltal csak erősödött az amerikai gazdasági szereplők nemzetközi versenyképessége. Az amerikai pénz gyengülése jót tehet az Egyesült Államoknak…
Kérészéletű hatások ezek, melyekre az Egyesült Államoknak nem lenne szabad rájátszania. Lehet, hogy Donald Trump valóban gyengíteni akarja a dollárt, attól gazdasági előnyöket remélve. Számos jelét adta azonban annak is, hogy nem is érdekli vagy nem is érti, hogy az amerikai dollár nem egyszerűen egy nemzeti fizetőeszköz, hanem a világ legfontosabb tartalékvalutája, amely az Egyesült Államok világhatalmi szerepét is garantálni hivatott. Amerika történelmi okokból, biztonságpolitikai és gazdasági erejénél fogva kiemelkedő világpolitikai vezető szerepre hivatott, ugyanis ezt várja el tőle a világ, még azok is, akik mindig bírálják Amerikát. Az Egyesült Államok iránti hagyományosan óriási bizalom nyilvánult meg évtizedek óta abban, hogy a világ összes nemzeti jegybankja, és az összes hatalmas intézményi befektető a pénzkészletei tetemes hányadát mindig dollárban tartotta, az amerikai államkötvények számítottak hét évtizeden át a pénz lehető legbiztosabb helyének. A külvilág ezáltal járult hozzá, hogy Amerika mindenki másnál messze többet költhessen a világ stabilitását szavatoló, rendkívül tőkeigényes biztonsági/katonai célokra. Mert elvárták, hogy Amerika gondoskodjék a világ viszonylagos stabilitásáról.
Most először vagyunk azonban tanúi annak, hogy a tőke menekülőre fogta magát Amerikából. Mégpedig Donald Trump kiszámíthatatlansága miatt. A dollár gyengülése ezúttal azért történik, mert az elnök – akarva-akaratlanul – kockára tette az Egyesült Államok nemzetközi pénzügyi rendszerben eddig játszott meghatározó szerepét.