Trumpot a Big Data segítette győzelemre?

A Big Data a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti. Strukturáltan és kielemezve ez a rengeteg információ nagy hasznot hozhat a cégek és ügyfelek számára.

A megfelelően felhasznált Big Data leírást adhat a felhasználók fogyasztói és információs viselkedéséről, segítséget nyújthat a piacok felméréséhez, javíthatja a marketing- és értékesítési kampányokat, és mint kiderült, egy elnökválasztási kampányt is jelentősen befolyásolhat.

Jelen történet középpontjában a Cambridge Analytica nevű brit cég áll – érdekességképpen a Brexit kampányban a maradáspárti oldalt segítette.

A Cambridge Analytica kifejlesztett egy modellt, amely lehetővé teszi, hogy egy ember személyiségét teljes mértékben megismerjék, és azt elemezni is tudják. A cég egyik tanulmányában bemutatta például, hogy egy Facebook felhasználó által adott 69 like-ból 96%-os valószínűséggel meghatározható a bőrszíne, 89%-osan a nemi identitása. Sokan kételkedve fogadták a hírt, amikor is Donald Trump és stábja bejelentette, hogy a kampányát a Cambridge Analytica fogja segíteni. Egyrészt Trump híres arról, hogy lemarad a digitális újításokról és még számítógépet is ritkán használ, valamint kérdéses volt, hogy egyáltalán együtt tud-e dolgozni egy külföldi tanácsadó céggel. Az USA-ban szinte bármiről lehet adatbázist vásárolni. Nem is tétlenkedtek, a munkát azzal indították, hogy a Cambridge Analytica azonnal elkezdte vásárolni minden lehetséges forrásból az amerikai állampolgárok személyes adatait: orvosi adatokat, újság előfizetési és telefonkönyv-adatokat stb. A gyűjtés folyományaként a tanácsadó cég rengeteg információra tett szert a regisztrált republikánus szavazók körében, mint például érdeklődési kör, rokoni kapcsolatok és a felhasználók lakcímei.

Ezután elvégezték az egyének viselkedési elemzését (az óceán modellel), ezzel párhuzamosan pedig a Facebook felhasználók körében egy alapos Big Data vizsgálatot végeztek.

A kapott eredményeket követően beindulhatott a kampánygépezet a személyre szabott hirdetésekkel. A célzott hirdetések használatakor kapóra jött Trump ellentmondó természete és gátlástalansága. A legújabb technológiának köszönhetően, a leendő elnök eltérő tartalommal bíró üzeneteket küldött a választópolgároknak. Ezek az üzenetek csak kisebb részletekben tértek el (cím, felirat, háttérszín) passzolván az egyes megszólítottak személyiségéhez. A Trump és Clinton viták közötti harmadik napon, Trump csapata több mint 180 ezer különböző Facebook üzenetet küldött ki.

Folyamatosan törekedtek arra, hogy jól körülhatárolható csoportokat képezzenek és a csoportot szólítsák meg. Például egy város kerületének lakóira (Little Haiti Miamiban), autóipari munkásokra vagy a választás utolsó hetében két állam lakóira koncentráltak. A felmérések szerint a Facebook felhasználok nyolcvan százalékát saját javukra tudták fordítani.

Ebből a történetből számomra a legfontosabb kérdésként az merül fel, hogy az eddigi hagyományos politikai elit felméri-e, tud-e reagálni a technológiai fejlődésre, mely olyan lehetőséget ad az elégedetlen tömegek kezébe, amin keresztül egyrészt tudják hallatni a hangjukat, másrészt soha nem látott hatékonysággal tudnak társadalmi szerveződéseket működtetni.