„Tudni kell, hogy milyen állat jön szembe”

Akárcsak a BUX idei szárnyalása, a tegnapi Portfolio.hu Klub befektetési alapkezelőket és egy regionális elemzőt felvonultató eseménye is minden várakozást felülmúló érdeklődést vonzott. Meghívott szakértőink szerint a tőkeáramlás által vezérelt rallyban a legfontosabb a piacra érkező vételi erő jó felmérése, ha egy elefántcsorda fut velünk szembe, akkor nem érdemes ellentétes irányba beállni a piacon. Nincsenek új negatív hírek a piacon, minden negatív hír korábban is ismert volt – meghatározhatatlan, hogy a trend mikor fog fordulni…

A hatalmas száguldást követően sem tekinthetők a fejlődő piacok egyelőre túlárazottnak, mindazonáltal a befektetői divat fősodrából kikerült fejlett nyugat-európai piac lehet, hogy már kedvezőbb alternatívát nyújt.

Az elmúlt időszak jelentős emelkedésében a fundamentálisan is megfogható történetet egy-két osztalékhozam miatt vásárolt részvény jelentette. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy piaci fordulat esetén ezen papírok sem védettek teljesen, hiszen egy kötvénypiaci hozamemelkedés ezen részvények megítélését jelentősen sértheti.

A rali természetrajza

Lehet, hogy csalódást keltünk, de mi sem tudjuk megmondani, hogy mit hoz a közeljövő a részvénypiacokon – nyitotta meg a beszélgetést Zsiday Viktor, az Aegon Vagyonkezelő részvénystratégája. Szabó László a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója azt emelte ki, hogy egy olyan piacon, ahol a klasszikus árazási módszerek nem működnek, elsősorban a piac természetrajzát kell kiismerni és meghatározni azt, hogy milyen állat jön szembe. Nem szabad értékelési alapon szembe állni a tömeggel, ha elsöprő erejű vételek dominálják a piacot, mert ekkor csak vesztenénk. A klasszikus árazási módszerek Szabó szerint a piac ezen tartományában már nem működnek.

Nem kell azt gondolni, hogy a befektetési alapkezelők esetleg nem látják a piac túlfűtöttségét, mindazonáltal ha egy közép-európai területre szakosodott részvényalapba pénz érkezik, akkor az alapkezelő nem tehet mást, mint hogy ezeken a piacokon költi el… És Joe az USA-ban talán még azt sem tudja, hogy merre van Magyarország, nemhogy azt, mi is az a Mol?

Bodis Péter, a Capital Invest (HVB Csoport, Bécs) vezető elemzője szerint a legutóbbi időszak tőkebeáramlása nem kis részben köszönhető annak, hogy megváltozott Japánban a befektetési törvény. A hihetetlen alacsony kamatkörnyezettel rendelkező országban ma már a kereskedelmi bankok is adhatnak befektetési tanácsot, ahol a külföldi piacok közül nem ritkán ajánlják a régiónkat. Nemrég érkezett egy kérés, hogy össze kéne állítani egy 1 mrd USD nagyságú közép-európai alapot. Az részvényárak nem olcsók, de egy alapkezelő ilyenkor nem mondhat nemet… és a tőke jön.

Mind az USA, mind Nyugat-Európa diszpreferálja saját piacait, pesszimizmus jellemzi a hazai részvények megítélését, így célba veszik a nagyon jó teljesítményt adó Közép-Európai régiót és néhány más fejlődő piacot.

A rally megértéséhez hozzátartozik az alapkezelői iparág működéséből azon tényező, hogy a portfólió menedzsereket a benchmarkhoz viszonyított teljesítmény alapján fizetik (legalábbis a bónusz ehhez kötött). Ha a benchmark megindul, akkor nincs más választás futni fog az alapkezelő a piac után, ellenkező esetben a bónuszát, vagy az állását veszélyezteti. Nagyjából így alakul ki a csordaszellem.

Külföldön jobb? Nyugat-Európa és Dél-Korea

Zsiday Viktor szerint a külföldi befektetési lehetőségeket felértékeli, hogy a forint egy kredibilisnek tartható árfolyam sáv erősebb szélén tartózkodik, így az euró denominált befektetések inkább pozitív árfolyamkockázattal rendelkeznek. Továbbá a nyugat-európai piacok árazása a historikus átlag alá csökkent. Míg Magyarországon a belső makrogazdasági problémák a forint gyengülés irányában hathatnak, addig az átlag alatti részvényárazás a nyugat-európai részvényeknél árfolyam emelkedést eredményezhet, így kettős pozitív hatás érvényesülhet ezeken a befektetéseken.

Egy nyugat-európai rally esélyét növeli, hogy több tényező is a dollár erősödés irányába hat, mely az európai vállalati szektor profitabilitását kilendítheti.

Egy kissé egzotikusabb potenciális célpontként fogalmazta meg Zsiday Viktor a dél-koreai piac szemrevételezését. Ezen piacon a részvényindex 15 év szünet után tudott csak új csúcsra menni. És ezen új csúcs is mindössze 8-10-es átlagos P/E mutató mellett valósult meg (szemben a közép-európai 13.5-18-as átlagos P/E-kel). Az árfolyamemelkedés az eddigiekben maximum a profit növekedést követte.

Érdemes osztalékra fókuszálni?

Az elmúlt időszak hozamcsökkenése (és nem árazás alapú rallyja) mellett egy fundamentálisan megfogható történetként rajzolódott ki az osztalék alapon vásárolt papírok emelkedése.

Szabó László szerint osztalék alapon befektetni csak olyan társaságoknál szabad, ahol a profit és a kifizetési arány átlagosnál jobb valószínűség mellett előre jelezhető. Bodis Péter szerint az osztalék alapon vásárolt részvények sem sérthetetlenek; a makrogazdasági problémák előtérbe kerülésénél bekövetkező hozamemelkedés értelemszerűen negatív árfolyam elmozdulást eredményezhet ezen papíroknál is.

Zsiday Viktor szerint klasszikus osztalék történetekből ha a likviditásra is egy pillantást vetünk nincs igazán kínálat a magyar piacon. Pár évvel ezelőtt osztalék alapon bevásárolt egy külföldi alap jelentős mennyiségű Elmüt, majd hosszú tartás után sem tudta értékesíteni és megunva az illikviditást jelentős diszkonttal adta el egyben a pakettet.

Zsiday szerint egy érdekes osztalék történet lehet az MTelekom, ahol a kifizetett osztalék nem 70-80 Ft lehet részvényenként, hanem 100-110, ha a cég ténylegesen kifizeti a teljes szabad cash flowt és fenntartja a stratégiában meghatározott eladósodottságot. (Egy részvény árfolyamemelkedését segítheti, hogy megszűnni látszik a sok éve húzódó ellenérzés a papírral szemben.)

Forrás: Portfolio.hu – 2005. szeptember 29.