Új évtized, új buborék

A Bretton Woods-i rendszer összeomlása óta nagyjából minden évtizedben volt egy megatrend, amely a végén buborékba ment át.

Az 1970-es években az árupiacok szárnyalása (olaj: 3-ról 30 dollár, arany 35-ről 800 dollár, stb.), és az infláció volt a téma. A buborék 1979-80-ban, a második olajválság idején ért véget. Kipukkanás: az 1980-ban 30 dollárt is elérő olaj 10 dollár alá csúszott 1998-ra.

Az 1980-as évek fő sztorija Japán: minden az egekbe ment, a japán tőzsde és az ingatlan is (klasszikus sztori, hogy a császári palota és a hozzá tartozó kert többet ért, mint egész Kalifornia; a részvények pedig egészen elmebeteg árazási szinteken forogtak a végén). A tető 1989 karácsonyán volt. Kipukkanás: a Nikkei tőzsdeindex 80 százalékot esett bő 20 év alatt.

Az 1990-es évek a technológiai/internet buborékról szóltak. Itt a tető 2000 márciusában érkezett el, amikor a Nasdaq index 5000 pont fölé került, és mindenki internetmilliárdos akart lenni. A Nasdaq index 80 százalékot esett 3 év alatt, amikor eljött az összeomlás ideje.

A 2000-es években ismét az árupiacok kerültek előtérbe, Kínával együtt, a kettő ráadásul szorosan összefüggött. A tető 2008-ban, illetve a másodlagos tető 2011-ben volt (nemesfémek új csúcs). A Shanghai Composite index 6000-ről 1800-ra szánkázott a végén, az olajár pedig az akkori 150-nel szemben, most 50 dollár.

A 2010-es évek új buborékja pedig úgy tűnik, a kötvénypiac. A nagy jegybankok mind erősen unortodox politikát követnek, sok országban immáron negatív az alapkamat, sőt, a többéves állampapírok hozama is negatív, ami egészen nonszensz jellegű: kölcsönveszek 100 forintot, és csak 99-et kell visszaadnom, majd valamikor később! A legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy ez mekkora torzulásokat okoz minden más eszköz árában. Egészen biztos, hogy mindenkit a kockázatos eszközök irányába terel, és könnyen lehet, hogy ennek hatására igazi buborék alakul ki minden más eszközben is. A nullához, sőt mínuszhoz képest minden olcsó: 20-as, 30-as P/E is még RELATÍVE olcsó ehhez képest. 5-6 százalékos hozamú ingatlanok? Az évszázad vétele ilyen alternatíva mellett! A kötvénypiaci ártorzulás egyelőre még nem is hatott ki olyan nagyon más árakra, de ha tartósan fennmarad, akkor hatalmas buborékot generálhat mindenhol.

Természetesen amíg tart ez az áldott állapot, addig az minden hitelfelvevőnek jó, így például Magyarországnak is. Ha fennmaradnak a  most látható kötvényhozamok, akkor a magyar állam kamatkiadásai is többszáz milliárd forinttal csökkenhetnek, amely fiskális mozgásteret biztosít, (= lehet többet költeni és/vagy adót csökkenteni), amely pedig növekedést generál. Önmagában a kamatcsökkenés miatt is javulnak egész Európa növekedési kilátásai.

A nagy kérdés, hogy a kötvénypiacokon látható buborék meddig tart, és ha tartósan fennmarad, akkor mekkora túlfűtöttséget generál mindenhol máshol. Egy biztos: aki csak a reményét is akarja, hogy valami reálhozama legyen, az kénytelen részvénybe vagy ingatlanba menekülni. Nincs más lehetőség. Hogy ez hova vezet, azt pedig majd meglátjuk:  “Every man for himself and the Devil take the hindmost.”