Újabb megrázkódtatás éri az Uniót? – A profik válaszolnak!

Magas államadósság, gyenge munkaerőpiac a dél-európai államokban, a szélsőséges politikai erők térnyerése, fizetési mérleg válság, értékalapú válság – ezek azok a veszélyforrások, amelyek magával ránthatják az egész Európai Uniót az általunk megkérdezett alapkezelők és elemzők véleménye szerint. Többen neveztek meg lehetséges válságországokat: ilyen lehet Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia vagy Horvátország.

Negyedik és egyben utolsó elemzői, alapkezelői körkérdésünkben aziránt érdeklődtünk, hogy érheti-e jövőre újabb megrázkódtatás az Európai Uniót, fókuszba kerülhet-e egy újabb uniós tagállam, amely egy újabb válság gócpontja lehet. A válaszokból azt olvashatjuk ki, hogy 2014 a törékeny növekedés éve lehet, számos veszélyforrás leselkedik ugyanis az egész térségre.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője úgy vélekedett, hogy az euróövezet növekedési és stabilitási szempontból gyakorlatilag két részre szakadt. Válaszában több kockázati tényezőre is felhívta a figyelmet. „A bankszektor továbbra sem működik kielégítően, a déli országokban nem szűnik a hitelválság, az elengedhetetlennek látszó strukturális reformok megvalósítása rendkívül döcögősen halad, és a bankunió létrehozása terén is csak részeredményekről beszélhetünk. A déli országokban a még mindig rendkívül magas adósságállomány és a munkaerőpiac súlyos helyzete (illetve ennek szociális, társadalmi következményei) is nehezíti a szükséges alkalmazkodási folyamatot. Mindezek számos kockázatot hordoznak 2014-re nézve is, de egy esetleges válsághelyzet elhárítása szempontjából mind az egyes költségvetések helyzete, mind a monetáris politikai gyakorlat jobb hátteret nyújt a néhány évvel korábbinál” – fejtette ki az elemző.

Két alapvető kockázatot lát Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere. „Az egyik a szélsőséges politikai erők nagyobb térnyerése és egyre erősebb beleszólása a politikába. Ugyanakkor ennek erősödését nem 2014-re, hanem későbbre várom, ugyanis 2014-ben véleményem szerint újra növekedés lesz az Európai Unióban (ami növeli vagy legalábbis nem rontja a választók bizalmát a hatalmon lévő politikai erő iránt). A másik kockázat, hogy azokban az országokban (elsősorban Franciaországban), amelyek nem tették meg a szükséges strukturális és kiigazító intézkedéseket (munkaerőpiac liberalizálása, állami szerepvállalás csökkentése, privatizáció, stb.) a gazdasági teljesítmény rosszabb lesz a vártnál, és ez a befektetők figyelmét ezen országok (ismételten: legfőképp Franciaország) eszközei (állampapírok, bankrészvények és kötvények) felé fordíthatja” – vetítette előre.

Samu János, a Concorde makroelemzője szintén azt írta, hogy érheti újabb megrázkódtatás az EU-t. Ő azonban azt írta, hogy ez akkor következhet be, ha a mai kedvező, az euróövezet külkereskedelmi többletét toleráló világ valamiért megváltozik. Az exporttöbblet eltűnése komoly negatív sokként érheti ezeket az országokat, főként a németeket. A szakértő azt is hozzátette, hogy komoly probléma lehet – a német hozzáállást ismerve –, hogy ezek az országok megint szigorral reagálnának.

Számos, a növekedési kilátást övező kockázatot lát Gabler Gergely is. Az Erste Bank elemzője szerint, ha az EKB nem lép, Japán mintára könnyen tartóssá válhat az euróövezeti recesszió, deflációval karöltve. A veszélyforrásokról szólva kiemelte: a periféria és egyes nyugati országok romló versenyképessége és fokozódó munkanélküliségi helyzete (Spanyolország, Olaszország), a gyenge francia növekedési kilátások (50 pont alatti, csökkenő beszerzési menedzser index) és az ezzel párhuzamosan rekordra duzzadó német külkereskedelmi többlet komoly feszültséget szíthatnak az egyes tagországok között. „Ez akár komoly politikai kockázatokhoz, szélsőséges esetben az euróövezet felbomlásához is vezethet” – hívta fel a figyelmet. Az Erste elemzője azonban azt is hozzáfűzte, hogy e folyamatot leginkább az EU még szorosabb (fiskális, politikai) integrációjával lehetne kezelni. „A bankunió létrejötte, a közös euróövezeti kötvénykibocsátás és az ezzel párhuzamos adóharmonizáció egyre inkább elkerülhetetlen egy versenyképes Európa megteremtéséhez. E folyamatok hiányát csak ideig-óráig tudja ellensúlyozni, az amúgy is megkötött kézzel tevékenykedő EKB – mutatott rá.

Nyeste Orsolya, az Erste elemzője szintén a perifériális országok igen magas munkanélküliségi rátáját, az esetleges recessziós spirált nevezte a legnagyobb lehetséges problémának, eközben pedig az adósságot is csak lassan sikerült leépíteni.

Nem számít gazdasági alapú megrázkódtatásra (fizetési mérleg válságra vagy költségvetési egyensúlytalanságra) a közeli jövőben Pálinkás Ervin, a Pioneer Investments portfóliómenedzsere. Inkább értékalapú kihívásoktól tart. „A korábbi évek potyautas jelenségeit megelégelő nettó befizető országok szigorúbb számonkérési rendszereket szorgalmaznak majd. Ez alapján a 4 szabadság elve viszont sérülni fog (ami a munkaerőáramlás szigorítási koncepciói kapcsán már érezhető is), ami diszkriminációs és kettős mérce jellegű sérelmek kialakulásához vezethet” – vázolta fel Pálinkás.

Elek Péter, a Dialog Investment befektetési igazgatója azt emelte ki, hogy a bankunió halad a maga lassú, de biztos útján, az adósságválság egyelőre lekerült a napirendről. Megítélése szerint azonban lehet probléma azokban az országokban, ahol a politikai rendszer instabil, és a populizmussal sokat lehet nyerni (Franciaország, Olaszország). Ehhez hasonlóan Török Zoltán, a Raiffeisen Bank közgazdásza úgy vélekedett, hogy lehetnek jövőre válságországok az Európai Unióban, így például Görögország (örökzöld), Szlovénia, Horvátország. Egyébként pedig a 2014-es év a felemelkedés jegyében telhet az EU-ban, nem kell különösebb sokkoktól tartani.

Alapvetően pozitívan látja az EU jövő évét Beregszászi Máté, a Diófa Alapkezelő portfóliómenedzsere. „Kedvező folyamatok zajlottak az elmúlt időszakban az európai perifériaállamokban, azonban korántsem tartunk a történet végén, számos strukturális probléma megoldatlan ezekben az országokban, kezdve a magas munkanélküliséggel. Az EU úgy tűnik, erősen szorítja a gyeplőt, nem enged teret a gazdaságpolitikai „elhajlásoknak”. A jelenlegi alacsony kamat- és tőkepiaci környezet támogathatja ezeket az országokat a reformok véghez vitelében, kérdés, hogy mennyire jól tudnak élni ezzel a lehetőséggel” – magyarázta.

Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere sem EU-specifikus válságtól tart. A fő veszély szerinte, hogy a váratlanul megugró infláció miatt kénytelenek lesznek a jegybankok kamatot emelni, ami viszont – mivel a deleveraging a legtöbb gazdaságban valójában nem történt meg – beomlasztja majd a gazdasági növekedést. „Ez akár már 2015-16-ban megtörténhet” – hívta fel a figyelmet.

Forrás: Portfolio.hu – 2013. december 27.