Ukrajna

Gazdasági szempontból, és nagyon leegyszerűsítve a kérdést az ukrán helyzet úgy néz ki, hogy vasat, acélt és gabonát exportálnak és gázt importálnak. A probléma az, hogy az általuk eladott termékek ára nem igazán magas, meg lehet nézni például a legtöbb acélgyártó tőzsdei áralakulását, ebben tükröződik, hogy a helyzet nem túl jó. (pl. a legnagyobb ArcelorMittal: bigcharts.marketwatch.com)

en.wikipedia.org

Eközben a korrupt elit is szétrabolta az országot, és talicskázta kifelé a pénzt. Plusz még a boom éveinek végén (2006-8) komoly hitelkiáramlás is volt (www.tradingeconomics.com), s mindezek eredőjeként a folyó fizetési mérleg egyre negatívabb:

www.tradingeconomics.com

Ez azt jelenti, hogy ennek a negatívumnak megfelelő összeget folyamatosan devizában valahonnan be kell szereznie Ukrajnának. Ezt egyre gyorsabb dollárban történő állami eladósodással sikerült megoldaniuk. Hogy lehet ezt helyrehozni?

Nyilvánvalóan a folyó fizetési mérleget kéne helyre pofozni, de a hrivnya leértékelése önmagában ezt nem oldja meg, mert mind az export, mind az importcikkeik amúgy is dollárban árazódnak. A lakossági fogyasztást sikerülhet némiképp csökkenteni, de ez nem lesz elegendő. Az egyetlen valós megoldásnak rövidtávon a gázfogyasztás csökkenése tűnik, ami nem megy másként, mint a gázárak jelentős felemelésével, ami (energia)takarékoskodásra fogja kényszeríteni a lakosságot és a vállalatokat.

Tehát ha kizárjuk az orosz segítséget (és egyelőre ebbe az irányba mutat minden), akkor elkerülhetetlen a gázárak nagyarányú megemelése és a hrivnya nagyarányú leértékelése. Ennek hatására azonban jelentősen megugrik az államadósság GDP-hez viszonyított aránya (hiszen az államadósság jelentős része dollárban van, a GDP-meg hrivnyában), visszaesik a fogyasztás, amitől recesszió alakul ki, ami miatt visszaesnek az állam bevételei, amitől nő az államháztartás hiánya, ami miatt ismét meg kell majd szorítani.

A fentiek következménye, illetve mivel Ukrajna az EU/USA számára geopolitikailag igen fontos azt eredményezi, hogy az EU-USA nagyon jelentős, alacsony kamatú kölcsönöket kell adjon Ukrajnának, illetve ha nem akarnak társadalmi válságot, akkor ennek egy részét vissza nem térítendő támogatás/adomány formájában kell, hogy nyújtsák (ezzel javítva a lakosság életkörülményeit, csökkentve a recessziót). Ám még így sem kizárható, hogy – mivel az államadósság nagysága elviselhetetlenül nagy lehet – az állampapír tulajdonosokra valamiféle átütemezés, csődesemény várhat. Nem lehetetlen egy, a Baker-tervhez hasonló megoldás sem, miszerint egy bizonyos diszkont fejében, becserélik a régi ukrán államkötvényeket olyanra, amire EU/USA garancia van (pl. minden 100 dollárnyi kötvényt 60 dollárnyi garantáltra).

Akárhogyan is lesz, szinte biztos, hogy Ukrajnára recesszió és devizagyengülés vár, a kötvényesek helyzete pedig erősen kétesélyes…

Legnagyobb ukrán cégek, elég árulkodó:

Rank Company Name Location Revenue
(Mln.
UAH)
Profit
(Mln.
UAH)
Employees
1. Naftogaz Ukrainy Kiev 61,968.5 11,670.3 682
2. EnergoRynok Kiev 40,527.2 183.4 26
3. Gaz of Ukraine (subsidiary of Naftogaz Ukrainy) Kiev 31,179.0 128.3 171,500
4. Metinvest(subsidiary of SCM Holdings) Donetsk 30,185.2 1,410.6 408
5. Kryvorizhstal(ArcelorMittal) Kryvyi Rih 22,102.9 4,676.5 42,094
6. Ilyich Steel & Iron Works(Metinvest) Mariupol 21,727.1 1,362.1 54,945
7. Azovstal Steel Works(Metinvest) Mariupol 21,235.3 1,959.1 20,518
8. Alchevsk Steel & Iron Works Alchevsk 15,322.1 −350.4 17,900
9. TNK-BP Kommers Kiev 14,816.9 −484.0 427
10. Lysychansk Petroleum Investment Lysychansk 14,485.7 −794.1 3,743
11. Vostokenergo(DTEK) Kiev 12,968.7 1,985.0 290
12. Donetskstal Metallurgy Donetsk 12,911.5 −360.1 10,966
13. Kyivstar Kiev 12,799.3 5,559.2 4,905
14. ZAZ Automobile Zaporizhia 12,753.5 −390.6 14,943
15. Industrial Union of Donbas Donetsk 12,583.5 511.9 519

www.zsiday.hu