Berlin Boom

Berlin boom

Tanmese a berlini ingatlanpiacról. Kisebb léptékben az játszódik le a városban, ami New Yorkban, San Franciscóban vagy Londonban, a nagyfokú külső/belső migráció megfejelve a turizmus generálta lakásbérleti kereslettel folyamatosan emeli főleg a belterületi ingatlanok árát és a bérleti díjakat, és a beköltözés ütemével nem tud lépést tartani az új ingatlanépítés, emiatt a „régi” lakók egyre többen szorulnak ki a belvárosból. Ez megállíthatatlan folyamat a globális nagyvárosok esetében. Ráadásul itt a szabályozó hatóság olajat öntött a tűzre, amikor úgy avatkozott be a piaci folyamatokba, hogy limitálta a legálisan kérhető bérleti díjakat, s ezáltal, a korlátozott elérhető profit következtében visszavetette az ingatlanberuházási kedvet, meg persze feltámasztotta a feketepiacot, tehát a céljaival ellentétben csak növelte az ingatlanhiányt – ettől még jobban emelkednek az árak. Mit tehet hát egy normális szabályozó? Legjobb, ha nem korlátoz, hanem hagyja szabadon működni a piaci folyamatokat és pl. gyors és egyszerűsített engedélyezési processzussal elősegíti, hogy minél több lakás épüljön. Az árszabályozás, ahogy minden árszabályozás, egyenesen ront a helyzeten, mert fokozza a hiányt. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy az ilyen nagyvárosok belső részei olyan drágák (lesznek), hogy ott átlagpolgár sem venni, sem bérelni nem tud lakást, mert nem tudja megfizetni a turizmus generálta bérleti kereslet által kialakított magas árakat. (Az adatokban a menekülthullám okozta migráció még nincs is benne, ezek csak a belső német és európai migráció számai. Ergo a folyamat csak erősödni fog.)


Aranyköpés a minisztertől: “Azért adjuk el az állami földeket, mert másképp úgyis szétlopná a menedzsment”

Ez pontosan így van, az államnak éppen ezért semmi keresnivalója a gazdaságban, a legrosszabb privatizáció is jobb, mint az állami tulajdon. Tessék mondani, a többi beállamosított cucc esetében mikor tetszenek levonni ezt a nagyon helyes következtetést?

Dating market

Ma már mindenről van statisztika, inkább csak szórakoztatásul, 60 000 (!) amerikai felnőtt megkérdezésével végzett felmérés részeredménye, szexuális partnerek száma vs. testtömegindex. Mivel kb. 19-25-ös BMI közt van a normális testsúly, elmondható a meglepő eredmény, hogy a normális és ideálisnak/vonzónak tekintett testsúlyú férfiaknak kevesebb partnere van, mint a kicsit elhízottaknak, a nagyon elhízottaknak kevesebb, a nőknél viszont halványabb ez a korreláció, ott inkább az érdekes, hogy a jelentős túlsúly ilyen értelemben nem piaci hátrány, ahogy a férfiak esetében igen.