Észtország 2.0

Amióta Észtország felszabadult a szovjet rabiga és a kommunizmus alól, a 2015-ös volt az első év, amikor nőtt a népesség: az enyhe népességfogyást (-1336 fő) most először meghaladta a nettó bevándorlás (+2410 fő). Az olvasható ki a jelenségből, hogy a javuló észtországi életkörülmények, tempósan emelkedő átlagfizetés (1100 euró körül) megnövelte az ország vonzerejét és ez pozitív az észt gazdaság jövőjére nézve. A liberális gazdasági modell megteszi hatását a demográfiára is.

According to Statistics Estonia, 15,413 persons immigrated to and 13,003 persons emigrated from Estonia in 2015. Net migration was 2,410 and natural increase -1,336, meaning that immigration compensated for the population decrease which occurred due to negative natural increas.”

Van észt gyökere a most megválasztott osztrák államfőnek is, Van der Bellen anyukája észt. Érdekes összeurópai családtörténet, a holland ősök 1763-ban Oroszországba költöznek, majd a bolsevikok elől Észtországba menekülnek, amikor azt is elfoglalják, onnan Németországba, egy táborba kerülnek, majd pedig Bécsbe, s amikor oda is bevonulnak a szovjetek, Tirolba… A hagyományosan befogadó osztrák hozzáállás mennyi nyereséget, kiművelt emberfőt hozott az országnak.

—-

Mit ártott szegény Szende Pál, hogy most el kell venni tőle az utcanavet? Nagyon keveset tudni róla, pedig a progresszív polgári radikális szakpolitikus, számos adóügyi, közgazdasági, szociológiai tárgyú munka szerzője pénzügyminiszter volt 1918-ban, az első magyar köztársaság idején, majd a kommün elől Bécsbe menekült, ahol antikommunista cikkeket írt (már megint Bécs, mint befogadó), ahonnan aztán a fehérterror miliőjébe sem kívánt visszajönni. Nem igazán érthető, hogy miért kell megfosztani ettől a pinduri utcától, ráadásul éppen, stílszerűen, a (volt) pénzügyminisztérium épülete mellett. Elférne, és kortársáról, Wekerléről, aki szintén volt pénzügyminiszter is, már egy egész városrész van elnevezve.