Technológiai hírcsomag és távoli következtetések

1. Toyota–Uber stratégiai szövetség. A Toyota tőkét emel a cégben és speciális lízingkonstrukciót dolgoz ki Uber-vevők számára. Az Uber még az autók tervezésébe (!) is beleszólhat. Ebből látszik, hogy már most mekkora az Uber érdekérvényesítő ereje egy ilyen együttműködésben, a Toyota érzékeli, hogy a jövőben sokkal kevesebb magán- és céges vevője lesz, és sokkal több autómegosztó-vevője, pláne, ha az önjáró technológiák is megjelennek, az autógyártó részéről ez a manőver védekezés, menekülés a jövőbe.

2. Megépült az első 3D nyomtatóval készült iroda, 17 nap alatt. Nem lennék vakolókanál gyártó…

3. Az Adidas 20 év után újra gyárat épít Németországban, cipőket fognak összeállítani – robotok. Ázsiában 1 millió munkavállaló dolgozik az Adidasnak, mennyi fog 10 év múlva? Biztos sokkal kevesebb. Az automatizációval az összerelőüzem-modellre ráállt államok komoly gondba kerülnek, mert a modell távlatilag kuka.

A három hírből az sejlik fel, hogy valamikor pár évtized múlva valószínűleg megvalósításra kerül a legfejlettebb államokban a feltétel nélküli alapjövedelem, mert a robotizációval sokkal kevesebb ember tudja majd előállítani az összes embernek szükséges javakat, mint ma. Azért csak a legfejlettebbekben, mert egyrészt először ezekben az államokban lesz tömegesen kiváltva a drágább élőmunka robotokkal, másrészt ezekben az átlagjövedelem olyan magas, hogy abból csak a töredék megy a közvetlen megélhetésre, és kivitelezhető, hogy mondjuk az átlagjövedelem ötödét odaadja az állam feltétel nélküli jövedelemként és még az is elégséges az alapszintű megélhetéshez, viszont az átlagtól való nagy elmaradása okán nem veszi el a munkakedvet. Szóval biztosan nem a szegényebb országokban fog először felbukkanni, mert azokban az átlagjövedelem töredéke, amit a gazdaság teljesítőképességéből fakadóan ki lehetne fizetni, nem elég a megélhetéshez. (Teljesen eltekintve a feltétel nélküli alapjövedelmet övező elvi vitáktól.)