Statisztika és GDP

A migráció miatt megemelték a 2016-os német GDP becslést: az idén befogadott 800 ezer menekült (a lakosság 1%-a) 2016-ban 0,2%-kal növelheti a német GDP-t, kvázi egy élénkítőprogrammal felérő hatású, évtizedes távlatokban aztán meg bőven megtérül Németországnak minden egyes cent, amit a menekültek támogatására majd integrálására költenek. Amcsik ebben okosabbak, ők az illegális migrációt támogatják, a kerítés nem azért van Mexikó felé, hogy ne jöjjenek be migránsok, hanem hogy illegálisan jöjjenek, cinikus megközelítéssel az illegális migráns a legjobb a gazdaságnak, mert termeli a GDP-t, +fogyasztást hoz, de nem veszi igénybe a szociális ellátásokat (nem kell rájuk költeni), nincsenek munkavállalói jogai, ergo sokkal több hasznot hajt. Kíméletlenül hangzik, de ez van.

A KSH szerint 2014-ben 920 milliárd forintot utaltak haza a kivándorolt magyarok, ami a GDP 3%-a. Elképesztő összeg, mit is jelent?

1. Ha abból indulnuk ki, hogy átlagosan havi 500 eurót tudnak félretenni és hazautalni, és ez azért erős becslés, hiszen ez a magyar átlagbér nagyságrendje, akkor évente kb. 1,8 millió Ft-ot utalnak átlagban fejenként, és ebből az jönne ki, hogy kb. 500 ezer fő hagyta el Magyaroszágot. A pontos szám ismeretlen, de a jelek szerint nem elrugaszkodott a félmilliós feltételezés, ezek szerint Mo. tényleges lakossága a kimutatottal szemben kb. 9,4 millió fő lehet. A természetes fogyás évi 90 ezer születéssel és 130 ezer halálozással évi 40 ezer fő, tehát 10 év múlva, ha nem lesz támogatott bevándorlás, 9 millió alá eshet a tényleges lakosságszám, arányaiban jelentősen megnövő inaktív rétegekkel (a kivándorlók közt felülreprezentáltak a fiatalok és szakképzettek): a szerteágazó következmények között egyre jobban látható az égető szakképzett munkaerő-hiány, ez jelentős bérfinfláció felé mutató jelenség, durván meg fognak emelkedni a bérek.

2. A jellemzően a GDP évi 3-4%-át elérő EU-támogatásokkal, ami idén elérheti a GDP 6,5%-át, meg ezzel a hazautalt pénzzel 2015-ben majdnem a GDP 10%-ára (!) rugó pénz folyhat be az országba külföldről, ami egyrészt a külker-többlettel együtt forinterősítő hatású, hiszen ezekért az eurókért/fontokért nagyrészt forintot vesznek, másrészt mutatja, hogy milyen vékonyka a gazdaság önerős növekedési potenciája, hogy ilyen, történelmi léptékben teljesen példátlan külső stimulus, valóságos mannaeső mellett is csak 2,5% alatti mértékben nő a GDP.


A nagyon gyenge önerős növekedési potenciálhoz egy adalék: zuhannak a beruházások, –3,4% év/év alapon. Olyan szabályozói környezet teremtődött 2010 óta, évi 900 milliárdos különadókkal, állandóan módosított gazdálkodási feltételekkel, nem szektorsemleges adórendszerrel (ami kvázi a tervutasítás csírája), hogy a magántőke nem látja kiszámíthatónak a jövőt, hiába az olcsó forrás. Márpedig a ma beruházása a holnap növekedése.